Világgazdasági válság

A világgazdasági válság

I. Alapfogalmai:

- Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége
- Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés

II. Okai:

- Kapitalizmus alapvető ellentmondásai
- Termelés – fogyasztás közti aránytalanság
- Pénzügyi spekulációk:
- 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának
- Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak
- A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét

III. A válság kibontakozása

- Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása
- értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság
- az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak
- áraik zuhanni kezdtek
- a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett
- mindenki el akarta adni értékpapírjait
- a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet
- 1929. okt. 29. (fekete kedd) New York-i tőzsde: 16 millió részvényt adtak el, 40 %-os árfolyamesés (okt. 24., fekete csütörtök)
- bankok fizetésképtelenné váltak, mert a betétesek egyszerre akarták kivenni pénzüket
- hitelrendszer összeomlott
- bel- és külkereskedelem működésképtelenné vált
- vállalatok leálltak, a felesleges munkaerőt elküldték munkanélküliség nőtt, vásárlóképesség csökkent (pl.: USA 1929-33 között 1,5 millió 12,8 millió)
- összeomlott a pénzügyi és a kereskedelmi világ

IV. A válság terjedése

- 1929: USA => Dél-Amerika => Ausztrália
- 1931: Európa
- megszűnt a tőkeexport az USA-ból
- az amerikai bankok felmondták, az európai hiteleket
- különösen súlyossá vált az osztrák és német pénzügyi helyzet
- a világon mintegy 30 millióan maradtak munka nélkül, 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza

V. A válság hatása

- Társadalmi következmények:
- A kis- és középüzemek tönkrementek, további tőke koncentráció
- Munkanélküliség, létbizonytalanság tovább súlyosbította a válságot ált. elégedetlenség alakult ki

- Politikai hatások:

- Szélsőséges politikai irányzatok felerősödése: szélsőjobb: fasizmus; szélsőbal: kommunizmus
- Megváltozott az állam gazd-i szerepe, a hatalom gyakorlásának módja, Keynes-i (angol közgazdász) növekedés elmélete:
~ Az állam gazdaságirányító és koordináló szerepét növelnie kell
~ Az államnak meg kell teremtenie a konjungtúrához szükséges keresletet
~ Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, ami

> 1. megélhetést nyújt a dolgozóknak

> 2. bővíti a keresletet

> 3. de nem növeli túlzottan az árukínálatot

~ infrastrukturális beruházás, szociális intézmények fegyverkezés
~ az állam közvetlenül részt vesz a termelésben részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak támogatásával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban
~ az állam befolyásolja a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet, ellenőrzi az árak és bérek alakulását, állami tervek kidolgozásába beleszól a gazd-i folyamatokba.

VI. A kibontakozás útja – A New Deal

- A válság igen súlyosan érintette az USA-t
- 1932-ben – a válság mélypontján – lett elnök a demokrata párti Franklin Delano Roosevelt
- a kongresszus elnökségének első 99 napja alatt 15 tv-t fogadtak el
- ez volt a New Deal (Új egyezség) = agytröszt, (a programok egy gazd-i szakemberekből álló csapat dolgozta ki), lényege:
- közvetlen állam: beavatkozás a gazdaságba
- új banktörvények: az elnök közvetlenül beavatkozik a pénzügyi- és a bankpolitikába, értékpapír kibocsátás, dollár leértékelése
- ipari vállalkozások szabályozása: iparügyi kormánybizottság, fejlesztési törvény
- közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, a Közmunkaügyi Hivatal irányításával: utak, lakótelepek, iskolák, korházak
- szociális intézkedések: társadalombiztosítás rendszere; bérek alsó határának megszabása; gyerekmunka betiltása; a munkahelyi egészségvédelem állami feladat lett; kollektív szerződések
- mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése; farmerek támogatása; állami felvásárlás; rögzített árak
- külpolitikában nyitás a szovjetek felé: 1933: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval
- ellenzői: konzervatívok, nagyvállalkozók => New Deal lelassul
- támogatói: munkásság, fekete bőrűek, etnikai csoportok, liberális értelmiség

Fasizmus

- 1920-as években kialakult politikai irányzat
- a latin fasces = vesszőnyaláb szóból származik
- jelenti:
- Benito Mussolini Olaszországi mozgalmát

> Szlovákia: Néppárt

Horváto.: Usztasa

> Románia: Vasgárda

> Spanyolo.: Falanx
Gyűjtőfogalomként magában foglalja a rokon pártokat, mozgalmakat:

> Olaszo.: Nemzeti Fasiszta Párt

> Németo.: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

> Magyaro.: Nyilaskeresztes Párt

> Ausztria: Heimwehr (Honvédők)

- a fasiszta mozgalmak közös jellemzői:
- társadalmi bázisuk: középréteg, kispolgárság, munkásság, frontról hazatérők
- kialakulásuk oka: munkanélküliség, létbizonytalanság, lesüllyedéstől való félelem
- ideológiájuk: más népek gyűlöletén alapuló nacionalizmus; állam teljhatalmát hirdető etatizmus; faji elven nyugvó népközösség
- szervezetük: élén a Vezér teljhatalom; katonai hierarchia
- eszközeik: terror, propaganda
- kommunista és fasiszta mozgalmak közötti hasonlóság:
- központosított vezetéssel működő párt, amely kizárólagos hatalommal bír
- különbség:
- a kommunisták hatalomra jutását mindenhol gátolta az uralkodó elit
- a fasiszta pártok hatalomra jutását segítette az uralkodó réteg

Olaszország

I. Olaszország az 1920-as évek elején

- A háború gazd-i válságot, éhinséget, nélkülözést hozott
- Az olaszok kifosztottnak érezték magukat a Párizs környéki békével a területgyarapodás elmaradt a várttól.
- É-Itália: gyárfoglalások, szociális követelések; D-Itália: parasztság földfoglalása
- A pártok nem képesek tartós kormányalakításra

II. Mussolini útja a hatalomig

- Eredetileg szocialista beállítottságú újságíró
- Vezetésével szélsőjobboldali szocialista pártok: 1919 Hadviseltek Szövetsége, 1921: felveszi a Nemzeti Fasiszta Párt nevet
- Fegyver alakulatai: feketeingesek => hadjárat a baloldali szervezetek ellen (1921. megalakul a Kommunista Párt)
- 1922. október: Marcia su Roma – 30.000 fő fasiszta menetelt Róma elfoglalására => ostromállapot
- 1922. okt. 29. III. Victor Emanuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek

III. 1922-25: Koalíciós kormányzás

- a teljhatalmú Mussolini még nem elég erős
- 1922-25 koalíciós kormányzás, működtek az ellenzéki pártok és a demokratikus intézmények
- 1924. Mussolini meggyilkoltatja Giacomo Matteotti szocialista képviselőt
- politikai feszültség; Mussolini megszünteti a kormány parlamenttel szembeni felelősségét

IV. A fasiszta rendszer teljes kiépítése

- 1925-től a teljes végrehajtó hatalom Mussolini kezében van:
- M. csak a királynak volt felelős
- Önállóan rendelkezett tv. kibocsátási joggal
- 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet
- 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret
- dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával.
- Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt

V. Fasiszta külpolitika

- Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése
- 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború

VI. Az olasz fasizmus jellemzői:

- Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja
- A rend helyreállítása, akár erőszakkal is
- Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek
- Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása
- Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni

18. századi magyar gazdasági válság

XVIII. századi magyar gazdaság

Gazdasági helyzetkép a XVIII. század elején:

A törökök kiűzését és a Rákóczi-szabadságharc lezárását követően óriási gazdasági szintkülönbség volt tapasztalható a volt Hódoltság, ill. a Habsburg-uralom alatt álló területek között. A XVIII. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött e korszakban. Az előrelépés azonban mást jelentett Nyugat-Magyarországon, és mást az Alföldön. A volt királyi Magyarország területén, a Dunántúlon a növénytermesztésben már eleve a háromnyomásos gazdálkodási rendszer uralkodott.

A fejlődést a század végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős szerepet játszottak az éhínség visszaszorításában. Az állattartásban előretört azistállózás, s új fajták is megjelentek (merino juh). Másféle fejlődés jellemezte a volt hódoltság területét. Az alföldi területeken eleinte a talajváltó, esetenként gyűjtögető gazdálkodás és rideg (külterjes) állattartás (szarvasmarha, juh) volt jellemző. Nagy előrelépést jelentett a földművelés újbóli megjelenése. A földbőség következtében egy évszázad alatt a talajváltó rendszertől a két- és háromnyomásos gazdálkodásra váltottak. Fontos ágazat volt a szőlőtermesztés, szinte minden településnek volt saját szőlője. A szőlő sok ráfordítást igényelt , így elsősorban a jobbágyok telepítettek tőkéket.

A kisszámú népesség és a tőkehiány következtében a XVIII. században az egész országban a céhekvoltak jellemzőek. Az akkori kereskedelmi piac rendkívül szűk volt mert a parasztság eszközei és használati tárgyai jelentős részét maga állította elő. Az előrelépést az iparosok számának növekedése mutatta (míg a század elején a kézművesek száma 5-6000 volt, addig ez a szám a század végére 100-150 000-re nőtt). A hódoltsági területeken városok tucatjai tűntek el így a céhek ismételt megjelenése is fejlődést jelentett.

Magyarország gazdag ásványkincs készletei következtében a XVIII. században is jelentős volt a bányászat. A bányászatban problémákat okozott a víz kiszivattyúzása ezért a legkorszerűbb gépeket alkalmazták. A nemesfém bányászat szerepe csökkent, de megnőtt a réz és a vas szerepe, és megnyitották az első szénbányákat is. A manufaktúrák kis arányban voltak jelen Magyarországon. De a legnagyobb számban a textil-és kerámiaiparban jött létre. Sokszor csak az uralkodó család ellátását szolgálták.

Közvetlenül a kereskedők és a fogyasztók között zajlott a belső áruforgalom a vásárokon. A legjelentősebbek az országos vásárok voltak, ahol a parasztok és kézművesek személyesen árulták termékeiket. A népesség és a települések számának növekedésével a belkereskedelem forgalma nőtt a század folyamán. A gazdaság folyamatos stabilizálódásával együtt bővült az ország külkereskedelmi forgalma. A kereskedők a század közepéig túlnyomórészt örmények, szerbek, görögök voltak, akiket a század második felében fokozatosan felváltott a zsidóság. A kivitel alapvetően mezőgazdasági termékekből (élőállat, bor, gabona, dohány, gyapjú) és nyersanyagokból (fémek) állt, míg a behozatal iparcikkekből. Az ország külkereskedelme döntően az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg a korszakban alapvetően pozitív volt.18. századi magyar gazdasági válság

XIII. század magyar történelme: II András, IV. Béla, és az Árpád-ház kihalása

II. András (1205-1235)

Mértéktelenül osztogatta birtokait → pénzügyi nehézség → regálék emelése, ez nem volt elég a király pénzrontáshoz folyamodott (a pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott). A király a főurak bandériumait vette igénybe → újabb adományok v. pénz. A meggazdagodott, kiemelkedő főurak megkülönböztetésül báróknak nevezték magukat. Gertrúd rokonai nagyobb mértékben kaptak adományokat → bárók haragja → megölik a királynét. Az elégedetlen bárók, az érdekeiket biztosító oklevél kiadására kényszerítették a királyt:Aranybulla. Megtiltotta az egész vármegyék adományozását, az idegenek birtokszerzését. Főként a szervienseknek kedvezett. Adómentesség, bírói ítélet nélkül nem foghatók el, végrendelkezés szabadsága, csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni.

IV. Béla (1235-1270)

Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi hatalom tekintélyét, hozzálátott a királyi birtokok visszavételéhez→ támasz nélkül maradt.

A tatárok meghódították Kelet-Európát. Béla befogadott a tatárok elöl menekülő 40 000 kunt. A kunok nomád életmódot folytattak (lovaik lelegelték a vetést, nőket raboltak el feleségnek, ezért folyamatos összetűzés a magyar lakossággal. 1241-ben a tatárok 3 irányból törtek Mo.-ra: Vereckei-hágó, északnyugat és Erdély felől. Batu kán elsöpörte a magyar védőket. A magyar nép nem tett különbséget a kunok és tatárok között, legyilkolták a kun Kötöny királyt. A kunok rabolva, pusztítva kivonultak az országból. Muhinál 1241.ápr.11-én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyarokra. Béla Dalmáciába menekült. A magára hagyott ország lakói várakba, mocsarakba, erdőkbe húzódtak. A tatárok berendezkedtek az országban, behajtották az adókat, raboltak. 1242 márciusában váratlanul kivonultak az országból.

Hatalmas emberveszteség. A pusztítás mértékét 20 és 50 % között becsülik. A veszteség pótlását VI. Béla külföldiek behívásával oldotta meg. Visszahívta a kunokat-Alföld, peremterületekre: északon- csehek, lengyelek, Erdélyben- románok, jászok-Jászság.

Béla tartott a tatárok újabb támadásától. Ezért híveinek birtokokat adományozott, az adományokat várépítéshez kötötte. (nagyobb védelem miatt.) Számos településnek adott városi rangot, amelyek fallal vehették magukat körül.

A kisebb birtokosok a bárók szolgálataiba álltak (igazgatták a birtokot, irányították a bandériumot). Mint a báró kíséretének tagjai a báró családjához, famíliájához tartoztak. Ezt a rendszert familiaritásnak nevezték.

A kiszolgáltatott helyzetbe kerülő serviensek a király engedélyével szolgabírákat választhattak peres ügyeik intézésére. A királyi vármegye helyett, nemesi vármegye bontakozott ki. Élén a király által kinevezett főispán állt. A megyei ügyeket tisztviselők (szolgabírák) végezték. Az 1267-es törvények a servienseket márnemeseknek nevezik, s megfogalmazzák szabadságjogaikat. Megyénként választott követeikkel képviseltethetik magukat.

Kialakult egy új réteg a jobbágyság.

IV. Kun László (1272-1290)

Gyerek, ezért a hatalom a bárók kezébe került.→Belső harcok. Az egyház a nemességre támaszkodva kísérletet tett a hatalom megszilárdítására, azonban átmeneti sikerek után kudarcot vallott. László a kunokra támaszkodva próbált rendet teremteni. A pápa Lászlót a kunok erőszakos megtérítésére kényszerítette. A kunok fellázadtak, s László a bárók kénytelen segítségével leverte őket. A kunok megölik Lászlót.

III. András (1290-1301)

A király hatalma névlegessé vált. Az ország a leghatalmasabb bárók kezébe került. A hatalmukat több megyére kiterjesztő, az uralkodói jogokat kisajátító bárókat, tartományuraknak, kiskirályoknak nevezzük. A legnagyobb báró, Csák Máté. Magyarország a szétesés szélére sodródott, mikor 1301-ben András halálával kihalt az Árpád-ház.

Világgazdaság a két háború között

Világgazdaság az 1920-as, 30-as években.

Háború utáni helyzet:

1. Európai országok háború alatt áruhiánnyal küzdöttek és ez a béke után sem változott, infláció, fedezetlen pénzkibocsátás(aranytartalékok kimerültek, egyszerűen csak nyomtatták a pénzt, letértek az aranyalapról az USA kivételével). Legjelentősebb inflációs térség Közép-Kelet Európa volt (németországi helyzet), sok országban valutát kellett cserélni, hogy stabilizálják a pénzügyet. Anglia 1925-ben, Franciaország 1928-ban tudott visszatérni az aranyalaphoz (Dawes terv segítségével).

2. Hadigazdálkodásról vissza kellett térni polgári gazdaságba, ami munkanélküliséget okozott, az infláció miatt beszűkült a piac (a felvásárló-réteg szűkült).

3. A győztesek a Németországra és csatlósaira kirótt jóvátételi összegektől várta a helyzet javulását, azonban a vesztesek is ugyanazokkal a gondokkal küzdöttek. (franciák a Rurh-vidéket megszállják, hátha ezzel Németországot fizetésre kényszeríthetik 1923, azonban a németek nem tettek semmit, a megszállás túl sok pénzbe került, nem lett eredménye, a franciák visszavonultak.)

4. Háború alatt csökkent az élelmiszertermelés, a gyarmatokkal rendelkező országok a megszállt területekről hozatták az ételt, a kereslet nőtt, de a fizetőképesség az infláció és a munkanélküliség miatt alacsony volt, ezért a gazdasági áruk ára is csökkent. Az európai termelés csak az 1920-as évek közepére állt helyre, azonban túltermelésbe kezdtek ami tovább csökkentette az árakat. A mezgazd exportőrök komoly gondokkal küszködtek a felesleg miatt, kialakult a tömegtermelés, a monopolizáció erőteljes volt de a kisipar sem tűnt el (helyi szinten maradt meg).

5. Dawes-terv: Az európai gazdaság nehéz helyzetbe kerülése az USA számára is kedvezőtlen volt, nem érkeztek vissza a kölcsönösszegek. 1923-ban jóvátételi konferenciát rendeztek, ahol egy Dawes nevű közgazdász javaslatára kidolgozták a Dawes tervet, ami annyit jelentett, hogy Amerika befektetőként lép fel a válságos időben, újabb kölcsönnel és tőkével segíti Európát, innentől kezdve az európai gazdaság amerikai tőkén nyugodott.

6. Ipar: Hanyatlott a vas-acélipar, bányászat, ugyanakkor a modernebb ágazatok, autógyártás, villamosgép-gyártás, alumíniumkohászat, vegyipar, gyorsan fejlődött.

7. Állam feladata: visszaállítani a hadigazdaságot békebeli termelésre, irányítsa az újjáépítést, a kölcsönök és befektetések érévén újra lendületbe hozni a gazdaságot, ezt legtöbbször állami megrendelésekkel érték el. Európában megnövekedtek a vámhatárok, a békeszerződések után létrehozott országok, új gazdasági egységek miatt nem 26, hanem mostmár 38 új gazdasági egység lépett be a rendszerbe, s ezért az új kisállamok protekcionista politikát folytattak, bezárkóztak és megválogatták kereskedőpartnereiket.

8. Szovjet-Oroszország kiesett a nemzetközi kereskedelemből.

9. Politikai irányzatok változása: A kialakult válságos helyzetben előtérbe kerültek a szélsőjobb-baloldali pártok, a szabadság, függetlenség és a nemzetek különleges mivoltát hirdették. Ezek a pártok a fennálló politikai rendeket (alkotmányos alapokat) eltörölni akarták, és diktatúra bevezetését tűzték ki célul. A szélsőséges pártok a politika eszközeivel (nemzeti-szociális demagógia, népvezér-kultusz) tömegpártokká nőttek, esetenként párthadsereggel rendelkeztek (Hitler: SA, SS). A háború után Oroszországban bolsevik diktatúra létesült, Olaszországban a fasiszta Mussolini került hatalomra. Térnyerésüket azonban csak a gazdasági nehézségeknek, a nép, a tömegek életkörülményeinek, biztonságának romlásának köszönhették (békés körülmények között az ember nem gyűlölködik ennyire). A húszas években a stabilizálódó gazdaság azonban javította az életkörülményeket, emellett a nők választójoghoz jutása is segítette a szélsőséges pártok visszaszorítását (pl. Nagy Britanniában).

10. Gyarmati világ változásai: Az első világháború tán csökkent Franciaország, Anglia tekintélye, ez a gyarmatokon is megjelent: a hódítók sem sérthetetlenek, legyőzhetőek. Ugyanakkor a háború utáni helyzetek felerősítették a függést a gyarmatoktól (élelmiszer ellátás), onnan hozták be a termeléshez szükséges nyersanyagokat is, és a háborúban katonai erővel is részt vettek. A 20-as években a gyarmatok gazdaságilag megerősödtek (termelő-feldolgozóipar), a helyi vállalkozóréteg és középosztály megerősödött, így a helyi társadalmi csoportok korszerű politikai gondolkodásmóddal a függetlenség gondolatát feszegették

a;) India, Gandhi (Mahatma Gandhi, jogász) erőszakmentességet akart szatjágraha és az együtt-nem-működés elvét hirdette (hazai termék vásárlása, tengeri só, otthon is szövőszék, nem brit gyapjús áru). Indiában a Nemzeti Kongresszusi Párt tömegpárttá lett, 1929.-ben Nehru veszi át a vezetését: teljes függetlenséget akart elérni. A brit erők fegyveresen (Gandhi letartóztatása) és békésen (1935-től helyi kormányzás NKP részéről) oldották a helyzetet, de gazdasági érdekből nem engedik elszakadni Indiát.

b;) Kína: Kommunista Párt létrejötte 1921. Mao Ce-tung vezetésével, ellenfelei a Kuomintang párt, Szün Jat-szen, és Csang Kaj-sek (végül tajvanba mennek ahol tőkés államot hoznak létre), a polgárháborús helyzetben Mao Ce-tung válik győztessé. 1931-ben Japán elfoglalja Mandzsúriát, 1935-ben Mao Ce-tungék visszavonulnak, és inkább a tömegpárt szervezésével foglalkoznak (analfabetizmus csökkentése).

11. Világgazdasági válság: 1929. USA Roosevelt segítségével kezeli (állam mint megrendelő), Európában munkanélküliség, infláció, hitelekkel, megrendelésekkel stabilizálják a gazdaságokat egyenként, levezetődik a felesleg de nemzetgazdaságok alakulnak ki a fasiszta eszmék miatt.

30-as évek:

1. Németország a szovjetekkel kötött egyezménnyel (1922. Rapallo) új felvevőpiacot talált magának, ugyanakkor Magyarországgal is kereskedni kezdett, gazdasága fejlődött, Hitler hatalomra kerülésével pedig tudatosan háborúra készült. Oroszország eleve háborúra készült (bolsevik eszme, „proletárdiktatúrát a világnak”). 1933.-ban Németo. És Japán kiléptek a Népszövetségből, újra akarják osztani a világot, ezt követte 1935-ben a Saar-vidéki népszavazás ami azért volt jelentős mert a cseh vidéken lévő iparvárosok német lakossága megszavazta a Németországhoz való tartozást, eközben Olaszország elfoglalta Etiópiát.

2. 1936-ban Olaszország és Németország tengelyhatalmak lettek a szerződésükkel, N.o. és Japán szövetséget kötöttek, antikomintern-paktumban biztosították kommunista-ellenességüket, ehhez a paktumhoz csatlakozott Olaszország 1937.-ben, így Róma-Berlin-Tokyo tengely lett belőle, kiegészítve, hogy támogatják egymás hódításait. A következő évben, 1938-ban kebelezte be Németország Ausztriát (Anschluss).

3. Angliában a Westminster Stautum 1931-ben lett kész, MacDonald kormánya alatt, ez az irat megerősíti a domíniumok helyzetét (Domíniumnak hívják a gyarmati sorból felszabadult, Brit Birodalomba tartozó országot, pl. Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland, Ír Szabad Állam 1922.). Ennek értelmében nincs alárendelt viszonban a domínium, egyenlő jogú önálló közösségek, és csak az angol trónhoz való hűség tartja őket össze.

4. Franciaország: helyreállította a gazdaságát de nem modernizált, szélsőjobboldala szintén megerősödik (Francia fasiszta párt neve: Tűzkeresztesek, ugyanúgy diktatúrát és rendet akarnak, a válság végén 1934-ben puccskísérletet hajtanak végre de az egész társadalom összefogott ellenük), Népfront létrehozása, ez a társadalmi és ideológiai különbségek elvetését hirdette a szélsőjobboldallal szemben. A 30′-as években betonbunkerrendszert építettek Németországgal szemben (Maginot-vonal, ezt törik át a németek két hónap alatt).

5. Spanyolország: 1936-ig polgárháború van a válság miatt, a spanyol fasiszta párt neve Falangista párt, a katolicizmus hittételeivel együtt diktatúrát akartak bevezetni, a társaalmi osztályokat összefogva, hőskultusz. 1936-ban Franco tábornok diktatúrája után a spanyol király Károly demokráciát vezet be. (1936- Franco puccs, a szocialisták segítséget kérnek a nemzetektől, ennek érdekében jön létre a Nemzetközi Brigád, önkéntes harcosok a Népfront oldalán).

6. Köztes Európa & Balkán: Kelet Európában diktatórikus elemek jelennek meg, protekcionista politika meghatározó, az országok bizalmatlanok egymással szemben. PL. Szerbia nem őrölteti a gabonáját a pesti malomban, inkább olasz malomban drágábban, mi van ha a Dunán hajóztatott gabonáját kárt éri.
Egyiptom: angol befolyás csökken, 1936-tól független, Fóruk diktátori hatalma.
Palesztina: zsidó-arab ellentét forrása, 30′as években cionista mozgalom (zsidók költöznek vissza Palesztinába, vezetőjük Herz, az 1935-ös német faji törvények miatt, az angolok korlátozzák számukat). Balfour-nyilatkozat: zsidóknak joguk van saját nemzeti államra, a gond az, hogy ugyanezt aláírják az arabokkal is.
Közép- és Kis-Ázsia: a szovjetek leverik az iszlámokat és az összes vallást is, ateistává teszik a népeket.

7. 30′as évek végére Németország háborúra készül, Oroszországgal szövetkezik (Molotov-Ribbentropp paktum), gazdaságilag felerősödnek az államok.

Városok születése Európában

Városok születése Európában

A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai és módszerbeli újításokat hozott – mint például a nehézeke, a szügyhám, a borona, a patkó és a két-, illetve háromnyomásos gazdálkodási rendszer – a XI-XII. században fokozatosan kiteljesedett. Ezt bizonyítja a nagymértékű erdőirtások is, hiszen ezzel a módszerrel még több művelhető földterületet akartak nyerni. Látványos eredmény volt a gabona terméshozamának növekedése is.

   A XIII. század végéra megkétszereződött Európa lakossága a fejlettebb élelmiszertermelés következtében. A népesség növekedésével vándormozgalmak indultak, egyrészt Nyugat-Európán belül, másrészt egyre többen telepedtek le a kontinens keleti részein, amik ekkor ritkábban lakottak voltak.

   A fejlett mezőgazdaság már nem csak az éppen szükséges mennyiséget volt képes termelni, hanem feleslegek is képződtek, amikből kereskedelem útján tudtak hasznot húzni, így megjelent a pénzforgalom. Ez is elősegítette a városok kialakulását.   A városlakókat polgároknak nevezzük. Ők sajátos helyt foglaltak el a középkori társadalomban, hiszen se nem jobbágyok, se nem nemesek voltak. A polgár szabad ember, aki minden előírás nélkül, szabadon rendelkezhet tulajdonaival. A városi önkormányzathoz tartozott. A polgárok jogai közé tartozott a bíróválasztás, a bíráskodás, plébánosválasztás és az évi egy összegben való adózás.

   A városok megszervezését a kereskedőkhöz lehet kötni. Ők szerveztek közösségeket saját érdekeik megvédésére. Ezek a közösségek voltak a gildék. Ezekhez a kézműves csoportokhoz egyre nagyobb számban csatlakoztak kézművesek is. Ezek a nagyobb közösségek lettek a kommunák.

   A városok kialakulása a X. században kezdődött. Legelőször Itáliában és Dél-Franciaországban jöttek létre, majd fokozatosan egész Európában növekedett számuk. Ezeknek a városoknak a népessége kb. 4000-5000 fő volt. De ennél jóval többen laktak a nagy kereskedelmi útvonalak menti városokban.

   Rendszerint a városok fallal voltak körülvéve, és a helykihasználás érdekében az utcák szűk sikátorok voltak. Még nem ismerték a csatornázást, így a legkülönfélébb állati és emberi szennyek borították az utcákat, amit legfeljebb egy kiadós eső tudott eltakarítani. A házak is közel épültek egymáshoz, azért nem csak hogy az esetleges tüzek gyorsan átterjedhettek a szomszédos épületekre, hanem így a lakossága járványoknak is jobban ki volt téve. Mint például a XIV. században pusztító pestisnek, ami a kontinens lakosságának jelentő részét elpusztította. Csak azoknak lehetett esélye a túlélésre, akik nem érintkeztek fertőzött emberekkel, ami a városokban szinte lehetetlen volt.

A város vezetését a polgármester végzi, aki a leggazdagabb rétegből kerülhet ki, vagyis a patríciusok közül. Többnyire városi tanács is működött.

   A polgárság legnagyobb részét az iparosmestere adták. Ők egyfajta érdekvédelmi szervezetben, céhben dolgoztak. Céhet, azonos mesterséget űző emberek hoztak létre királyi engedéllyel. A szűk piac miatt korlátozták a versenyt. Nem alkalmazták a munkamegosztást, és meghatározták, hogy ki miből mennyit és mennyiért termel. A céhek mindig ügyeltek a minőségre, de akadályozták az újításokat, ezért drágán és leveset termeltek. Szabályozták, hogy hogyan válhat valaki mesteremberré. Először sokáig inasként kellett szolgálni, majd legényként dolgozni. Vizsgaként egy különleges remekművet kellett bemutatnia a tanulónak, hogy igazi mesterré válhasson.

   A városlakók jelentős részét a plebsz adta. Ők nem rendelkeztek polgárjoggal, tulajdonképpen a városi szegényeket jelöli ez a kifejezés. Alkalmi munkákból tartották el magukat, vagy a polgárok földjeit művelték.

   Az árutermelés következtében nem csak a mezőgazdaságban mutatkoztak ugrásszerű fejlődések, hanem az ipar területén is. Elterjedt a vízimalmok használata, amiket gabonaőrlésre, fa fűrészelésre alkalmaztak. A vízi energiával nem rendelkező területeken pedig a szélmalmok terjedtek el. Ezen kívül megjelent a lábítós szövőszék és a fonást meggyorsító rokka.

   A jó minőségű utak hiányában a távolsági kereskedelem csak a luxuscikkek szállítását bonyolította, főleg vízi úton. Többnyire keleti fűszereket és egzotikus iparcikkeket hoztak keletről Nyugat-Európába, ahonnan cserébe nyersanyagokat, főként nemesfémet kaptak.

Jelentős kereskedelmi útvonal alakult ki a Balti- és Északi-tenger térségében. Keletről heringet, prémeket, viaszt, gabonát, borostyánt, és egyéb nyersanyagokat hoztak, Nyugatról pedig iparcikkeket (posztó, fegyverek, szerszámok) vásároltak. Ezen kereskedelmi útvonal mentén lévő városok (Rostock, Hamburg, Bréma, Brügge, Gent) érdekeik védelmében szövetséget kötöttek, amiből kialakult a Hanza szövetség.

Usa kialakulása

USA kialakulása (1775-1783)

Kiindulópont

- A világ nagy része a XVIII. században Európa gyarmata lett
- Közép- és Dél-Amerikában változatlanul a spanyolok, portugálok voltak az urak.
- A hollandok gyarmatbirodalma pedig az Indonéz-szigetvilág lett.
- A franciákkal vívott hétéves gyarmati háborúból (1756-1763) Anglia került ki győztesen, övé lett India és az észak-amerikai kontinens.

Az észak-amerikai gyarmatok

- A XVIII. Századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre.
- A déli gyarmatok
- királyi vagy magántulajdonban voltak
- néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el.
- A föld birtoklásáért földbért kellett fizetni.

Az északiak

- önkormányzattal rendelkező kolóniák.
- Ide az Angliában üldözött puritánok költöztek, akik magukkal hozták az önigazgatás és a szabad véleménynyilvánítás igényét.
- farmergazdaságok voltak: A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett.

-A XVIII. században a gyarmatoknak külön-külön szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, mint egymással.

-Megkezdődött azonban az amerikai belső piac kialakulása.

-Mindez, és az északról, Kanadából fenyegető francia veszély szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését. Első kezdeményezője Benjamin Franklin volt.

Anglia és a gyarmatok viszonya

- Amerika a XVIII. század vége felé még mezőgazdasági jellegű, de északon ígéretes ipar is kibontakozott.
- Anglia észak-amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacoknak tekintette.
- A 7 éves háború költségeinek fianszírozására használta fel a gyarmatokat
- Meg akarta akadályozni, hogy az amerikai gazdaság saját lábra álljon.

- Megtiltották, hogy az amerikaiak az Allegheny (eligeni)-hegységtől nyugatra fekvő vidékre települjenek
- Vámokkal sújtották a nyugat-indiai területekre irányuló kereskedelmet
- Törvénytelennek nyilvánították a papírpénz kibocsátást
- Bélyegtörvény: minden okmányra, hirdetésre, újságra illetéket vetett ki

- Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették.
- bojkottálták az angol árukat
- az adók illetékek fizetését pedig megtagadták.

- A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett vámokat
- de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát teavám

- Az amerikaiak válaszul a tengerbe szórták három hajó rakományát. („Bostoni teadélután” 1773.)

- A fegyveres összecsapások állandósultak.
- 1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa.
- 1775. április 19-én Lexingtonnál eldördült az első sortűz, még ezen a napon Concordnál a fegyveres farmerek megfutamították az angol katonaságot. Kitört a függetlenségi háború.
↓
- 1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Megszületett az új, független állam, az Amerikai Egyesült Államok.
- A Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette
- Elvetette a rabszolgaságot, és ezt is az angolok bűnei közé sorolta
- Megszületett az új, független állam
- Demokrácia, fő hatalom: nép
- Nép joga a rendszer megválasztása
- 13 tartomány egyesülése

Függetlenségi háború győzelme

 Erőviszonyok:

Angolok

- Az erőviszonyok az angoloknak kedveztek
- Jól felszerelt hadseregük, hadiflotta
- korlátlan pénzügyi hitel

Amerikaiak

- az angolokat támogató ún. loyalistákkal is meg kellett küzdeniü
- nagy erkölcsi fölény
- Ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját.
- A lakosságra mindenütt számíthattak.
- Jó helyismeret
- Önkéntes hadsereg + német zsoldosok
- Vezető: George Washington
- Az amerikai csapatokat azonban kezdetben kudarcok érték: az angolok bevették New Yorkot.
- Az első jelentős győzelem 1777-ben volt, Saratogánál fegyverletételre kényszerítették a Kanadából előrenyomuló Burgoyne  csapatait.
- A saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia is.
- Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre.
- 1781-ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette, és felszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget.
- 1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét, Kanadát azonban megtarthatta Anglia

Összegzés

- Az amerikai gyarmatok sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború
- A függetlenség elnyerése után nyitva maradt a kérdés: kialakul-e az egységes amerikai nemzet?
- 1787-ben összeült a szövetségi (alkotmányozó) gyűlés, és megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.
- A világ első és legrégebbi alkotmánya, mely a hatalom megosztás elvére épül és egyben modern köztársasági alkotmány.

- Az unió felel:

o Honvédelemért
o Külpolitikáért
o Pénzügyekért
o Külkereskedelemért
o (többi az államok hatásköre)

- unió élén az elnök áll:

o prezidentális rendszer
o az elnök a külpolitika irányítója
o minisztereket, bírákat, nagyköveteket nevezhet ki, válthat le
o 4 évre választják az elektorok
o végrehajtó hatalom a kezében összpontosul

- A törvényhozó hatalom

o a képviselőházat és a szenátust(együttesen: kongresszus) illette.
o Törvény csak elnöki jóváhagyással!

- Bírói hatalom

o Élén: legfelső bíróság, vezetőjét az elnök nevezi ki
o Tagállamok: saját törvényhozás, kormányzat a nem központi súlyú kérdések kivételével

- Számos biztosíték gondoskodott a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásáról.

- A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását.