google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 30., szerda

A Rákosi korszak


A Rákosi-korszak

 1. Az egypárti uralom kiépülése

1947. őszétől a kommunista párt, Sztálin új irányvonalának megfelelően, felgyorsította az egypárti uralom kiépítését. A névleg még koalíciós, de már kommunisták irányította kormány 1947. őszén államosította a nagybankokat és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948. márciusában minden, 100 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemet. Bezárt a Tőzsde, s egyidejűleg mindenhatóvá vált az Országos Tervhivatal. A lakosság megismerkedett az állami kereskedelmi vállalatokkal: a Közérttel, a Röltexszel, Patyolattal. 1948. nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba; létrejött az egységes állami közoktatás. 1948. szeptemberében megalakult az ÁVH.
1947-48. fordulójára az ellenzéki pártok kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. A koalíciós pártokból (FKGP, SZDP, NPP) kiszorították a kommunistákkal szemben álló politikusokat. Sokan emigráltak. 1948. decemberében Mindszenty prímásérseket koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték. Utoljára maradt a két munkáspárt egyesítése, 1948. júniusában létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk: az új párt programja kommunista program volt, a vezetők többsége az MKP-ból került ki. Az MDP főtitkára Rákosi Mátyás lett.
1949-ben megalakult a Népfront, melynek pártjai közös listán indultak a májusi választásokon. A Népfront elnöke Rákosi, főtitkára Gerő Ernő volt. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott “sztálini alkotmány” rögzítette: “munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”. Az államforma a népköztársaság lett. Az állam élén az Elnöki Tanács állott, és annak elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlamentet is kiiktatta.

2. A diktatúra évei

Rákosi Mátyást (1892-1971) “Sztálin legjobb magyar tanítványának” tartották. Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sőt túlteljesítette a szovjet elvárásokat. Mögötte a második ember, Gerő Ernő a gazdasági területet irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendőrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát.
1949. szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más “népellenes” bűntettek vádjával. 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek. Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám. A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó szervek voltak. Megkezdődtek a kitelepítések, létrejöttek az internálótáborok. 1950. januárjában megindult az első ötéves terv, melynek irreális tervmutatói (“a határ a csillagos ég”) igen megnehezítették a munkásság életkörülményeit. Súlyos aránytalanság mutatkozott az ipar szerkezetében a nehézipar és a hadiipar javára. A fogyasztási cikkek, a könnyűipari termékek mennyisége, minősége elmaradt a lakossági igényektől. A kisipar és a kereskedelem gyakorlatilag elsorvadt.
A hidegháborús helyzet a mezőgazdaság fejlődését is meghatározta: megkezdődött a szovjet mintájú átszervezés. Az első ötéves terv először csak részleges társadalmasítást írt elő, végül a termőterület 80%-át kívánták 1954-re szocializálni. Ennek az átalakításnak sem személy-tudati, sem tárgyi feltételei nem voltak meg, maradt a terror. A harc első lépése a kulákok ellen irányult. Általában a földterület nagysága, a gépesítés foka, bérmunka igénybevétele stb. döntött. Adózással, zaklatással, perekkel felszámolták az árutermelő középparasztságot. Hadikommunizmusra emlékeztető módszereik következtében a kisparasztság is a megsemmisülés szélére jutott.
Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás.
A mozik, színházak is az állam kezébe kerültek, a népnevelés eszközei lettek. Az irodalomban, a művészetekben a szocialista realizmus uralkodott el.

3. Nagy Imre fellépése

1953. márciusában meghalt Sztálin, júniusban Moszkvába hívták Rákosit és több más vezetőt, ahol keményen megbírálták addigi politikájukat. Rákosi megtarthatta pártfőtitkári tisztségét, de a miniszterelnöki posztot át kellett engednie Nagy Imrének, aki reformokat akart.
Az új kormányfő júliusban az Országgyűlésnek terjesztette be programját:
- amnesztia a kevésbé súlyosan elítélteknek
- a kitelepítések, internálások megszüntetése, az internálótáborok feloszlatása
- a paraszti termelés és tulajdon biztonságának megteremtése, a magánvállalkozások engedélyezése
- a kulákok zaklatásának, a kuláklistáknak s az erőszakos tsz-szervezésnek a megszüntetése; a termelőszövetkezetekből ki lehetett lépni
- a nehézipar erőltetett ütemű fejlesztésének visszafogása, az életszínvonal emelése
Rövidesen kiderült, hogy Rákosi és a pártapparátus minden áron akadályozza a reformok végrehajtását. A főtitkárnak sikerült a szovjet vezetést Nagy Imre ellen hangolnia. 1954-55 fordulóján Moszkva támogatásával a Rákosi-Gerő csoport ismét magához ragadta a teljes hatalmat, s visszatért az 1953. előtti politikához. Újrakezdték a tsz-szervezést, a nehézipar fejlesztését, a kulákok megszorítását. Nagy Imrét 1955. tavaszán leváltották miniszterelnöki tisztéből, kizárták a pártvezetésből, sőt a pártból is. Bolsevik szokás szerint Nagy Imrének “önkritikát” kellett volna gyakorolni, megtagadni “eretnek” nézeteit, vezekelni “bűneiért”. Erre nem volt hajlandó. A leváltott kormányfő így egyre népszerűbbé, sokak reménységévé, Rákosi ellenzékének vezetőjévé vált. 1956. tavaszán megint megváltozott a helyzet, előbb Moszkvában, utána Budapesten. Rákosi helyzete mind tarthatatlanabbá vált, a kiszabadult szellemet nem lehetett visszakényszeríteni a palackba. A reformkommunisták vezetőjüknek Nagy Imrét tekintették.
Ősszel már érezhető volt a rendszer bomlása.

A Rákóczi-szabadságharc


Előzmények - törökök  kiűzése
Az 1680-as évek végére Európa hatalmai közös elhatározásra a jutottak a török kiűzését illetően, belátták, hogy szükséges egy egyesült európai hadsereg, mely képes lehet egy ilyen horderejű támadásra.
A kiűzés sürgősségét bizonyította, h. 1683-ban Kara Musztafa vezetésével a Bécs ostromára indult, kb. 100 ezer főnyi sereggel nagy túlerőben voltak a várvédőkkel szemben és körülzárták a várat.
I. Lipót azonban szövetségeseket szerzett Sobieski János (lengyel király) és Lotharingiai Károly herceg személyében. Az ő segítségükkel a császári sereg ellentámadásba ment át és még Esztergomot is visszafoglalták.
1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére megalakul a Szent Liga törökellenes koalició, melynek tagjai:
Velence,
Lengyelország,
Habsburg birodalom
oroszok:
Nagy Péter 1686-tól: Fekete-tenger partján van problémája
A felszabadító háborúk 3 hadszíntéren folytak:
Magyarország: volt a legfontosabb hadszíntér. 1685-ben Érsekújvárt visszafoglalja Lotharingiai Károly  és Bádeni Lajos
Kelet-Lengyelország: Sobieski János vezetésével
Velence: görög-dalmát partoknál hadiflottájával támad
1686 – júliusától-szeptemberéig folyt a véres küzdelem Buda bevételéért óriási keresztény sereg (délről Miksa Emánuel bajor választófejedelem, északról Lotharingiai Károly vezetésével) támad a török ellen
szept. 2-án a harmadik általános roham sikereket hoz, meghal Ali Abdulrahman várkapitány is. Ezzel megkezdődik a török kiűzetése Magyarországról.
1687 – A Szent Liga vereséget mér a törökre Nagyharsánynál majd 1689ben Bádeni Lajos felszámolja az Al-dunai helyőrségeket. 1690ben Lotharingiai Károly bevonul Erdélybe -> diploma Leopoldium
Majd a felszabadítás második szakaszában a török seregek ellentámadásba mennek át. Ez a Habsburg sereg meggyengülésének köszönhető, mert megosztotta őket a Franciák hadba lépése.
1687-es Pozsonyi országgyűlésen kimondják:

- Le kell mondani a szabad királyválasztásról Habsburg ház férfi ágának javára
- Le kell mondani az Aranybulla ellenállási záradékáról – utolsó cikkely
- Erdélyt nem csatolják vissza: diploma leopoldium -> 1657-1705 között I. Lipót uralkodott, és alatta rendezték Erdély sorsát: nem csatolják vissza: Gubernium.
- Újszerzeményi bizottság felállítása (a visszafoglalt területeket csak azok kapák vissza, akik igazolni tudják, hogy az valóban az övék volt + 10% fegyverváltságot is kellett érte fizetni. Ez alól csak az egyház mentesült.
- A parasztokra hárítják császári sereg :etetését, itatását: porció, fuvaroztatását: forspond
Nagyfokú elégedetlenséget vált ki, a felszabadításért nagy árat fizetett Magyarország
1697-ben Savoyai Jenő az új császári fővezér Zentánál győzött a török seregek fölött. Ennek hatására
1699-ben megkötik a Karlócai békét: Magyarország a Temesköz (Temesvár vidéke) kivételével felszabadult a török uralom alól.
A török kiűzésével Thököly fejedelemségének sorsa is megpecsételődött, száműzetésbe vonult, ahova felesége is követte.
3 évig védte Munkács várát Zrínyi Ilona 1685-1688ig. Gyermekeiket II. Rákóczi Ferencet Csehországba és húgát Bécsbe vitték.
A Szabadságharc kibontakozása
- Az 1687-es Pozsonyi ogy. határozatai nagy felindulást keltettek az emberekben, újra működni kezdtek a bujdosó mozgalmak. Ebben az évben még volt egy Tokaj környéki felkelés, mely a szervezetlenségének köszönhetően elbukott. Vezetője: Tokaji Ferenc.
Ezek a körülmények azonban megerősítették II. Rákóczi Ferencet elhatározásában, tennie kell szülőhazájáért, és az, hogy Bercsényi Miklós gróf befolyása alatt volt, és felismerte, hogy az ország helyzete eléggé rossz. (I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke)
- Barátja báró Wesselényi Miklós tanácsára felveszi a kapcsolatot a francia XIV. Lajossal és érdeklődik számíthat-e segítségre egy Habsburg ellenes forradalom esetén. Valaki besúgja, a császáriak elfogják a levelezést, és Bécsújhelyen bebörtönzik. Felesége, Sarolta Amália (hesszeni hercegnő) segítségével kalandosan megszökik (álruha…)
- Lengyelországba menekül, Brezán várába. 1703-ban kirobban észak-kelet Magyarországon 1 parasztfelkelés, amiből majd kialakul a szabadságharc. Tudták, hogy nem győzhetnek, ezért->
1703 tavaszán Brezánba érkezik a kéréssel Esze Tamás tarpai jobbágy, hogy álljon Rákóczi az É-K Magyarországon érlelődő felkelés élére, mert akkor elhiheti minden nemes, hogy ez egy nemzeti érdekekért folyó harc.
Rákóczi innen fegyverbe szólít minden „nemest és nemtelent” a nemzetet ért sérelem orvoslására. Zászlót küld a jobbágyoknak: „Cum Deo pro Patria et liberte” felírattal ezzel nagy népszerűséget szerez: Istennel a hazáért és a szabadságért!
Dolhánál ezalatt Károlyi Sándor szétveri a felkelőlet, de amint Rálóczi hazatér, ez megváltozik, és ő is átáll a kurucokhoz!
1703-ban Rákóczi kiadja a vetési pátens-t: mentesíti a katonaságot vállaló jobbágyokat és családtagjaikat a terhek alól: államnak fizetett/tett szolgáltatások. Kimondja azt is, hogy a parasztok és a jobbágyok nem léphetnek fel a nemesek ellen.
1703-1704 sikerek: elfoglalták a teljes Tiszántúlt,
Duna-Tisza közét és a
Felvidék egy részét, a kurucokhoz csatlakoztak a hajdúk.
1705-ben Vak Bottyán János Dunántúli harcai is sikeresek: elfoglalja a Dunántúlt. Még ebben az évben Erdélyben -> Zsibónál a császáriak győznek.
Rákóczi törekedett egy ütőképes ténylegesen szabályozott hadsereg előkészítésén
Ekkor folyik a Spanyol Örökösödési Háború a Habsburgok és a Franciák között, és a franciák ezrért lesznek szövetségeseink.
1704

– Höchstadt-i csata: legyőzik a franciákat, és ezek után nem sok segítséget kapunk.
– Rákóczit megválasztják Erdély fejedelmévé a kuruc győzelmekre.
1705-ben Szécsényi országgyűlés:

- Kikiálltják a kuruc konföderációt
- Rákóczit vezérlő fejedelemnek választják -> teljhatalmat kap belügyben:  külügy, hadügy, pénzügy területén.
- Államforma: rendi konföderáció (szövetség) lesz
- az országot 24 tagú szenátus irányítja (elnök: Bercsényi Miklós gróf)
- létrehoznak egy gazdasági tanácsot, ami koordinálja a gazdasági ügyeket.
Ebben az évben meghal I. Lipót utóda I. József a megegyezést sürgette. Amnesztiát hirdetett.
1707-ben Ónodi országgyűlés:
- közteherviselés: általános adózás bevezetése nemesek is!
- Habsburg-ház trónfosztása: detronizáció
A kuruc sereg áll:
- REGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, melyek a fejedelem irányítása alá tartoztak, ezek voltak a legütőképesebb alakulatok.
- IRREGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, ún. mezei seregek. (hiányos képzettség fegyverzet, sokszor fegyelmezetlenség)
- TALPASOK, TŰZÉREK (főleg franciák),
- LOVASSÁG- hadsereg zöme
A Szabadságharc bukása és a békekötés
1708-ban a kuruc sereg végzetes vereséget szenvedett Trencsénynél, egy kisebb osztrák seregtől.
Pataki ogy.: megígérik a parasztoknak, hogy aki végig folytatja a harcot, az hajdu szabadságot kap, hogy harcoljanak.
A szabadságharc hanyatlásának okai
- az ország gazdaságilag kimerül a rézpénz értékét veszti
- járványok dúlnak az országban, a háború miatt gyorsan terjed
- a társadalmi egység megbomlik, az uraknak nem tetszik, hogy a jobbágyok hajdu szabadságot kapnak
- külpolitikai helyzet sem fényes, 1707-8-ban nem sikerül Porosz trónörököst idehozni és a franciák sem támogatnak már.
Ezután a cél csak az előnyös békekötés lehetett. Rákóczi Varsóba ment tárgyalni I. Péter cárral. Felhatalmazta Károlyi Sándort, hogy tárgyaljon a békekötésről a császáriakkal, Pálffy János közvetítésével. Meg is állapodtak, az eredmény a Majtényi fegyverletétel és
1711-Szatmári béke- egyértelműen a kurucok számára volt előnyös.
A kurucok letették a majtényi-síkon a fegyvert

Általános amnesztia a felkelőknek, birtokaikat megtarthatják
Földesurak visszakapják I. Lipót alatt elkobzott földjeiket
Uralkodó tiszteletben tartja a magyar rendi alkotmányt: nádor, ogy.
Biztosítja a protestáns vallásszabadságot
Nem tekinti semmisnek Rákóczi adományait
Rákóczi és Bercsényi mivel nem értettek egyet a békekötéssel és nem voltak hajlandók letenni a fegyvert, emigráltak. Rákóczi először Franciaországba, majd Törökországba – Rodostóba megy. (Itt hal meg 1735-ben)
Bár a békekötés csak 1711-ben jött létre a szabadságharc sorsa már 1704-ben megpecsételődött, mikor is a Habsburg ellenes erők a spanyol örökösödési háborúban súlyos vereséget szenvedtek Savoyaitól. (Hochstädt-nál). Ezt követően a francia király érdemben nem támogatta Rákóczi szabadságharcát, csak pénzzel. II. Miksa Emánuelt meghívta a trónra, de Ő békét kötött a Habsburgokkal és visszautasította a lehetőséget.

A parlamenti demokrácia működése Magyarországon


1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai
2) Az ellenzék ellenőrző szerepe
3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata
Demokrácia:
Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom)
Két fajtáját különítjük el működése alapján:
    • Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket
    • Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket
A magyar demokrácia működése:
Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom
Országgyűlés
Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése.
Feladatai: alkotmány elfogadása
Törvények megalkotása
Állami költségek elfogadása
a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása
Nemzetközi szerződések jóváhagyása
Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.
Kormány
Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.
Köztársasági elnök
Köztársasági államformában legfőbb közjogi személy
Őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
Kifejezi a nemzet egységét
Ő a fegyveres erők főparancsnoka
Az országgyűlés 5 évre választja meg
Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges
A ház titkos szavazással választja meg
Feladata:
  • képviseli a Magyar Köztársaságot
  • nemzetközi szerződéseket köt
  • megbízza és fogadja a nagyköveteket
  • népszavazást kezdeményezhet
  • kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat
  • kitüntetéseket adományoz
  • dönt az állampolgársági ügyekben
  • gyakorolja egyéni kinevezési jogát
A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.
Alkotmánybíróság:
Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Állami számvevőszék:
Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.
Nemzeti jelképeink:
  • az állam elnevezése és jellege
  • Himnusz
  • zászló, címer, főváros
Nemzeti ereklyék:
  • szent korona és a koronázási jelképek
  • Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb
Állami szimbólumok
  • nemzeti- és állami ünnepek
  • legmagasabb állami kitüntetések
  • állami eskü
  • állami pecsétek
Választójog:
Általános, közvetlen, egyenlő, titkos
Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.
A szavazás 7 pontja:
  • titkos
  • szavazni csak személyesen lehet
  • a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás
  • a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét
  • megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában
  • külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra
  • a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat