Róma, éppen a rabszolgaságnak és a gyarmatosításnak köszönhetően vált a II. és III. sz.-ban a történelemben addig létezett legnagyobb városává a világnak. A Római Birodalom városok hatalmas rendszerét hozta létre Európa, Kis-Ázsia és Észak-Afrika területén. A birodalom bukása előtt 5627 önálló városi közösségből állt.

A városok két módon keletkeztek:

-  szűz területen felépített városok, római vagy a régiójába tartozó kivándorlókkal, kiszolgált katonákkal benépesítve

- spontán módon keletkezett és növekedett városok, a bir. védelmére épített erődítmények körül letelepedő lakosokkal

A városoknak három eltérő jogállása volt:

-         kolónia, melynek lakói teljes körű római állampolgárságot kaptak

-         municípium, mely szintén római közigazgatás alá tartozott, de mint másodrendű városnak, a jogállása már korlátozottabb volt

-         adófizető város (már nem a római közigazgatás alá tartozik)

  A Római Birodalom  méretében minden elődjét meghaladta. Erejét, sikerét négy fő tényezőnek köszönhette:

-         politikai egységének (egységes vallás, közig., és jogrendszer)

-         fizikai, térbeli egység (szárazföldi utak kiépítése, és tengeri, hajózási útvonalak kialakítása)

-         társadalmi tényezők:

1. a társ. alappillére a széles réteggé duzzadt elit

2. a közp.-i irányítás helyi autonómiával való kombinációja

3. oszd meg és uralkodj -politika

- a gazdasági erő és politikai célok okos kombinálása a latifundiumok rendszerén keresztül

Az új városok és intézmények megtervezése mind-mind tudatos várospolitikára vall. Az új római városok magukon viselték a görög kultúra nyomait, a hellenisztikus város esztétikai rendje volt a minta számukra, de azt mind monumentalitásában, mind díszítettségében túl is szárnyalták. Sőt, új közintézményekkel gazdagították a várost, pl. közfürdőkkel, arénákkal.

Róma (a város) legfőbb jellemzői:

- Hatalmas méretével és burjánzó, szabálytalan és irányíthatatlan növekedésével nagyon elütött a római városok szerény méretétől, szabályos rendezettségétől. Az új városok 50 ezer lakosra tervezték, ugyanakkor Róma 1 milliós népességével kora megapolisza volt.

- A végletes ellentétek városa (hatalmas a kontraszt a nyomorgó plebejus városrész és a gazdag, pompázatos patrícius villanegyed között, és az egész bir. erényeinek és hibáinak tömörítvénye, lenyomata volt Róma, mely sűrítette és látványossá tette társadalmi és gazdasági ellentmondásait.

- Egyoldalú, fogyasztó város, a meghódított területek többletterméke mind-mind ide áramlik (korrupt tisztviselők is gazdagodtak rajta, de még így is túl gazdag volt a város, polgárai henyélő élősködőkké váltak). Általánossá vált a pazarlás, nem csak egyéni, hanem társ.-i szinten is, 159 nap állami ünnep volt, majd további 93 nap szervezett játékok, lakomák, cirkuszi látványosságok (tul. kivégzések)

- Róma társadalma teljes egészében eltunyul, demoralizálódik, elkorcsosul (a plebejus réteg is).

- Ebben szerepe volt a latifundiumoknak is (a társ. differenciálódásának elindítói), versenyükkel tönkreteszik a kisbirtokot, létrehozzák a földtulajdon nélküli szabad római polgárok tömegét (a plebejus réteget), akiknek szabadságán és öntudatán kívül semmijük sem volt, és az állam eltartottjai lettek.

- A tömegszórakoztatás eszköze a cirkusz mellett az ingyenes közfürdő volt (népjóléti intézmény különböző hőmérsékletű medencékkel, gőzfürdőkkel, étteremmel, könyvtárral, szabad füves területekkel).

- Róma kimagasló eredményeket ért el műszaki területen is: vízvezetékek, föld alatti szennyvízcsatornák, kövezett utak építése, diadalívek, kapuk, paloták…

- A szemetet és a járványok áldozatait nyílt vermekben gyűjtötték össze a város körül mindenféle óvintézkedés nélkül, így hatalmas bűz és fertőzésveszély uralkodott a városban (tífusz, hasi hagymáz, kolera, malária, pestis).

- Hihetetlen tömegű és értékű művészeti és műszaki alkotást is felhalmozott a város.

- A város felnagyítva tükrözte a birodalom megoldatlan politikai problémáját.

A birodalom bukásának okai, jelei:

-         túlméretezettség, belső labilitás

-         élősdi város, dekadens lakók

-         a demoralizált, elégedetlen tömeg lázadással fenyeget

-         a tiszta erkölcsökhöz való visszatérés, a kereszténység igénye (illetve tiltása)

-         rossz higiénés viszonyok

-         kapcsolatrendszer hiánya a provinciákkal

-         a hódító háborúk leállása

-         ezzel párhuzamosan a rabszolgaellátás megszűnése

-         ellátási gondok a végtelen pazarlásnak köszönhetően

313  Constantinus: Milánói ediktum

395    Theodosius halála

A birodalom kettészakadása:

1.  Nyugat-Római Bir.       Ravenna központtal

2.  Kelet-Római Bir.          Konstantinápollyal