2013. február 2., szombat

Szent István tevékenysége


A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. A tét nagy volt: fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomád népek sorsa volt: rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség: csatlakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely a megmaradást biztosította. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. Szolgáltatásokra kellett kényszeríteniük a szegény szabadokat. A vezető réteg erre tett kísérletet a csehekkel, lengyelekkel, dánokkal azonos időben. Az események menete is hasonló volt. Erőskezű vezetők emelkedtek ki, legyőzték vetélytársaikat, megszerezve a földek nagy részét. Majd csatlakoztak népükkel a kereszténységhez, és az új rend támogatására létrehozták az egyházi hierarchiát. Gyakran, mint nálunk is, ez a folyamat nem köthető egyetlen személy nevéhez.
Géza fejedelem megkeresztelkedett. Ő továbbra is pogány módra élt, azonban fiát, Vajkot már keresztény hitben neveltette. Az új külpolitikai irányt jelezte Vajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. A hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári Szász-dinasztiával, s a Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.
Szent István (997-1038)
Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpád nemzetségén belül, Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a primogenitúrát örökli. Hogy Koppány harca esélytelen legyen Géza gondoskodott: a forgalomból kieső somogyi területeken jelölte ki szálláshelyét és körbevette fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébe került a fejedelmi hatalom. A helyzet megért arra, hogy a fejedelem a legnagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon. II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az ifjú királynak hatalma megszilárdításáért további harcokat kellett vívnia. 1003-ban az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától, de mivel rokonok voltak, az életét meghagyta. Ajtony legyőzése után (1008) István az egész Kárpát-medence urává vált. A legyőzött törzsfők, nemzetségfők földjeinek nagy része közvetlenül az ő kezébe került.
Egyházszervezés
Célja:
  • keresztény Európához kötődés
  • A királyi hatalom megerősítése az egyház támogatásával
Felépülése
  • 10 püspökséget alapított, közülük Esztergom érseki rangot kapott, ezzel megakadályozta, hogy  magyar egyház német érsek fennhatósága alá kerüljön
  • 5 bencés apátságot alapított
egyházszervezet támogatása
  • földadományokkal
  • törvényekkel a hit megerősítésére
  • 10 falu építsen egy templomot (kőtemplom)
  • vasárnaponként kötelező a templomba járás, kivéve akik a tüzet őrzik
  • törvényszegőket megbünteti életkor szerint
  • kötelező a böjt betartása
  • figyelni kell az istentisztelet alatt
  • tized (a termény egytizedét be kell szolgáltatni) bevezetés: egyházadó
Egységesedésre törekszik, mivel a társadalom átmenet a törzsi-nemzetiségi és a feudális között.
felépítése
  • esztergomi érsek → püspökök → esperesek → plébánusok
  • István alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, váci, bihari és gyulafehérvári püspökségeket
  • káptalanok létrehozása (püspök munkáját segítik) élén a prepost, tagjai a kanonok
  • káptalanok hiteles helyek is egyben
  • A szerzetesrendek közül a bencések érkeztek először hazánkba, királyi támogatással alapították meg első kolostoraikat Pannonhalmán és Pécsváradon.
  • bencés kolostorok élén a pannonhalmi főapát áll

Vármegyerendszer kiépülése, udvarházak

  • Területi közigazgatási rendszer: comitatus
  • Vármegye: közigazgatási-, katonai-, gazdasági-, és igazságszolgáltatási egység
  • Központja a vár, élén az ispán, akit a király nevez ki és hatalma a vármegyékben élő szabadokra és szolgákra is kiterjed, alárendeltjei a várnépek, várjobbágyok
  • Az ispánoké a jövedelmek 1/3-a, a királyé a jövedelmek 2/3-a
Udvarházak
  • Vármegyénként 2-3 van
  • Alapításának oka: nem volt állandó királyi székhely, hanem a kíséretével vármegyéről-vármegyére vándorolt és az udvarházakban szállt meg, itt vették magukhoz a szükséges mezőgazdasági cikkeket, iparcikkeket és élelmiszereket
Törvények: 2 törvénykönyvet hozott létre a feudális társadalom és a kereszténység megszilárdítására
  • 1. koronázása után, 2. az 1030-as években
  • törvényei védik az egyházat és a kialakuló feudális államot
  • kirajzolódik belőlük, hogy 4 rétegű a társadalom:
  • ispánok, udvari főemberek
  • várjobbágyok: ők a várkatonaság vezetői
  • köznép: földműveléssel, háziparral foglalkoztak
  • szolgáló népek
Külpolitika
  • első évtizedekben béke volt
  • 1030-ban német támadás érte (II. Konrád), de sikeresen elhárították
  • kelet felé jó kapcsolat Bölcs Jaroszlávval
  • besenyők egyes csoportjai betelepülnek

A trónutódlás kérdése

  • fiát, Imre herceget szánta utódjául, neki íratta Intelmeit, amelyben a helyes kormányzás módját tudatta
  • mivel fia fiatalon meghalt, nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, aki Velencében nevelkedett és István úgy látta, hogy Orseolo Péter folytatni fogja politikáját
  • Vazul a pogány szokás szerint követelhette volna a trónt, de István őt nem tartotta megfelelőnek, Vazul merényletet akar elkövetni István ellen, de nem sikerül mert lelepleződik
  • halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, így lett Magyarország Mária Országa
Értékelése:
  • Szent István érdeme, hogy Magyarország nem jutott a többi nomád nép sorsára, hanem az államszervezés és az egyházszervezés révén a keresztény Európa része lett
  • 1038. augusztus 15-én halt meg

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése