Világgazdaság a két háború között

Világgazdaság az 1920-as, 30-as években.

Háború utáni helyzet:

1. Európai országok háború alatt áruhiánnyal küzdöttek és ez a béke után sem változott, infláció, fedezetlen pénzkibocsátás(aranytartalékok kimerültek, egyszerűen csak nyomtatták a pénzt, letértek az aranyalapról az USA kivételével). Legjelentősebb inflációs térség Közép-Kelet Európa volt (németországi helyzet), sok országban valutát kellett cserélni, hogy stabilizálják a pénzügyet. Anglia 1925-ben, Franciaország 1928-ban tudott visszatérni az aranyalaphoz (Dawes terv segítségével).

2. Hadigazdálkodásról vissza kellett térni polgári gazdaságba, ami munkanélküliséget okozott, az infláció miatt beszűkült a piac (a felvásárló-réteg szűkült).

3. A győztesek a Németországra és csatlósaira kirótt jóvátételi összegektől várta a helyzet javulását, azonban a vesztesek is ugyanazokkal a gondokkal küzdöttek. (franciák a Rurh-vidéket megszállják, hátha ezzel Németországot fizetésre kényszeríthetik 1923, azonban a németek nem tettek semmit, a megszállás túl sok pénzbe került, nem lett eredménye, a franciák visszavonultak.)

4. Háború alatt csökkent az élelmiszertermelés, a gyarmatokkal rendelkező országok a megszállt területekről hozatták az ételt, a kereslet nőtt, de a fizetőképesség az infláció és a munkanélküliség miatt alacsony volt, ezért a gazdasági áruk ára is csökkent. Az európai termelés csak az 1920-as évek közepére állt helyre, azonban túltermelésbe kezdtek ami tovább csökkentette az árakat. A mezgazd exportőrök komoly gondokkal küszködtek a felesleg miatt, kialakult a tömegtermelés, a monopolizáció erőteljes volt de a kisipar sem tűnt el (helyi szinten maradt meg).

5. Dawes-terv: Az európai gazdaság nehéz helyzetbe kerülése az USA számára is kedvezőtlen volt, nem érkeztek vissza a kölcsönösszegek. 1923-ban jóvátételi konferenciát rendeztek, ahol egy Dawes nevű közgazdász javaslatára kidolgozták a Dawes tervet, ami annyit jelentett, hogy Amerika befektetőként lép fel a válságos időben, újabb kölcsönnel és tőkével segíti Európát, innentől kezdve az európai gazdaság amerikai tőkén nyugodott.

6. Ipar: Hanyatlott a vas-acélipar, bányászat, ugyanakkor a modernebb ágazatok, autógyártás, villamosgép-gyártás, alumíniumkohászat, vegyipar, gyorsan fejlődött.

7. Állam feladata: visszaállítani a hadigazdaságot békebeli termelésre, irányítsa az újjáépítést, a kölcsönök és befektetések érévén újra lendületbe hozni a gazdaságot, ezt legtöbbször állami megrendelésekkel érték el. Európában megnövekedtek a vámhatárok, a békeszerződések után létrehozott országok, új gazdasági egységek miatt nem 26, hanem mostmár 38 új gazdasági egység lépett be a rendszerbe, s ezért az új kisállamok protekcionista politikát folytattak, bezárkóztak és megválogatták kereskedőpartnereiket.

8. Szovjet-Oroszország kiesett a nemzetközi kereskedelemből.

9. Politikai irányzatok változása: A kialakult válságos helyzetben előtérbe kerültek a szélsőjobb-baloldali pártok, a szabadság, függetlenség és a nemzetek különleges mivoltát hirdették. Ezek a pártok a fennálló politikai rendeket (alkotmányos alapokat) eltörölni akarták, és diktatúra bevezetését tűzték ki célul. A szélsőséges pártok a politika eszközeivel (nemzeti-szociális demagógia, népvezér-kultusz) tömegpártokká nőttek, esetenként párthadsereggel rendelkeztek (Hitler: SA, SS). A háború után Oroszországban bolsevik diktatúra létesült, Olaszországban a fasiszta Mussolini került hatalomra. Térnyerésüket azonban csak a gazdasági nehézségeknek, a nép, a tömegek életkörülményeinek, biztonságának romlásának köszönhették (békés körülmények között az ember nem gyűlölködik ennyire). A húszas években a stabilizálódó gazdaság azonban javította az életkörülményeket, emellett a nők választójoghoz jutása is segítette a szélsőséges pártok visszaszorítását (pl. Nagy Britanniában).

10. Gyarmati világ változásai: Az első világháború tán csökkent Franciaország, Anglia tekintélye, ez a gyarmatokon is megjelent: a hódítók sem sérthetetlenek, legyőzhetőek. Ugyanakkor a háború utáni helyzetek felerősítették a függést a gyarmatoktól (élelmiszer ellátás), onnan hozták be a termeléshez szükséges nyersanyagokat is, és a háborúban katonai erővel is részt vettek. A 20-as években a gyarmatok gazdaságilag megerősödtek (termelő-feldolgozóipar), a helyi vállalkozóréteg és középosztály megerősödött, így a helyi társadalmi csoportok korszerű politikai gondolkodásmóddal a függetlenség gondolatát feszegették

a;) India, Gandhi (Mahatma Gandhi, jogász) erőszakmentességet akart szatjágraha és az együtt-nem-működés elvét hirdette (hazai termék vásárlása, tengeri só, otthon is szövőszék, nem brit gyapjús áru). Indiában a Nemzeti Kongresszusi Párt tömegpárttá lett, 1929.-ben Nehru veszi át a vezetését: teljes függetlenséget akart elérni. A brit erők fegyveresen (Gandhi letartóztatása) és békésen (1935-től helyi kormányzás NKP részéről) oldották a helyzetet, de gazdasági érdekből nem engedik elszakadni Indiát.

b;) Kína: Kommunista Párt létrejötte 1921. Mao Ce-tung vezetésével, ellenfelei a Kuomintang párt, Szün Jat-szen, és Csang Kaj-sek (végül tajvanba mennek ahol tőkés államot hoznak létre), a polgárháborús helyzetben Mao Ce-tung válik győztessé. 1931-ben Japán elfoglalja Mandzsúriát, 1935-ben Mao Ce-tungék visszavonulnak, és inkább a tömegpárt szervezésével foglalkoznak (analfabetizmus csökkentése).

11. Világgazdasági válság: 1929. USA Roosevelt segítségével kezeli (állam mint megrendelő), Európában munkanélküliség, infláció, hitelekkel, megrendelésekkel stabilizálják a gazdaságokat egyenként, levezetődik a felesleg de nemzetgazdaságok alakulnak ki a fasiszta eszmék miatt.

30-as évek:

1. Németország a szovjetekkel kötött egyezménnyel (1922. Rapallo) új felvevőpiacot talált magának, ugyanakkor Magyarországgal is kereskedni kezdett, gazdasága fejlődött, Hitler hatalomra kerülésével pedig tudatosan háborúra készült. Oroszország eleve háborúra készült (bolsevik eszme, „proletárdiktatúrát a világnak”). 1933.-ban Németo. És Japán kiléptek a Népszövetségből, újra akarják osztani a világot, ezt követte 1935-ben a Saar-vidéki népszavazás ami azért volt jelentős mert a cseh vidéken lévő iparvárosok német lakossága megszavazta a Németországhoz való tartozást, eközben Olaszország elfoglalta Etiópiát.

2. 1936-ban Olaszország és Németország tengelyhatalmak lettek a szerződésükkel, N.o. és Japán szövetséget kötöttek, antikomintern-paktumban biztosították kommunista-ellenességüket, ehhez a paktumhoz csatlakozott Olaszország 1937.-ben, így Róma-Berlin-Tokyo tengely lett belőle, kiegészítve, hogy támogatják egymás hódításait. A következő évben, 1938-ban kebelezte be Németország Ausztriát (Anschluss).

3. Angliában a Westminster Stautum 1931-ben lett kész, MacDonald kormánya alatt, ez az irat megerősíti a domíniumok helyzetét (Domíniumnak hívják a gyarmati sorból felszabadult, Brit Birodalomba tartozó országot, pl. Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland, Ír Szabad Állam 1922.). Ennek értelmében nincs alárendelt viszonban a domínium, egyenlő jogú önálló közösségek, és csak az angol trónhoz való hűség tartja őket össze.

4. Franciaország: helyreállította a gazdaságát de nem modernizált, szélsőjobboldala szintén megerősödik (Francia fasiszta párt neve: Tűzkeresztesek, ugyanúgy diktatúrát és rendet akarnak, a válság végén 1934-ben puccskísérletet hajtanak végre de az egész társadalom összefogott ellenük), Népfront létrehozása, ez a társadalmi és ideológiai különbségek elvetését hirdette a szélsőjobboldallal szemben. A 30′-as években betonbunkerrendszert építettek Németországgal szemben (Maginot-vonal, ezt törik át a németek két hónap alatt).

5. Spanyolország: 1936-ig polgárháború van a válság miatt, a spanyol fasiszta párt neve Falangista párt, a katolicizmus hittételeivel együtt diktatúrát akartak bevezetni, a társaalmi osztályokat összefogva, hőskultusz. 1936-ban Franco tábornok diktatúrája után a spanyol király Károly demokráciát vezet be. (1936- Franco puccs, a szocialisták segítséget kérnek a nemzetektől, ennek érdekében jön létre a Nemzetközi Brigád, önkéntes harcosok a Népfront oldalán).

6. Köztes Európa & Balkán: Kelet Európában diktatórikus elemek jelennek meg, protekcionista politika meghatározó, az országok bizalmatlanok egymással szemben. PL. Szerbia nem őrölteti a gabonáját a pesti malomban, inkább olasz malomban drágábban, mi van ha a Dunán hajóztatott gabonáját kárt éri.
Egyiptom: angol befolyás csökken, 1936-tól független, Fóruk diktátori hatalma.
Palesztina: zsidó-arab ellentét forrása, 30′as években cionista mozgalom (zsidók költöznek vissza Palesztinába, vezetőjük Herz, az 1935-ös német faji törvények miatt, az angolok korlátozzák számukat). Balfour-nyilatkozat: zsidóknak joguk van saját nemzeti államra, a gond az, hogy ugyanezt aláírják az arabokkal is.
Közép- és Kis-Ázsia: a szovjetek leverik az iszlámokat és az összes vallást is, ateistává teszik a népeket.

7. 30′as évek végére Németország háborúra készül, Oroszországgal szövetkezik (Molotov-Ribbentropp paktum), gazdaságilag felerősödnek az államok.