2013. február 2., szombat

Világgazdasági válság


A világgazdasági válság
I. Alapfogalmai:
- Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége
- Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés
II. Okai:
- Kapitalizmus alapvető ellentmondásai
- Termelés – fogyasztás közti aránytalanság
- Pénzügyi spekulációk:
- 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának
- Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak
- A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét
III. A válság kibontakozása
- Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása
- értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság
- az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak
- áraik zuhanni kezdtek
- a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett
- mindenki el akarta adni értékpapírjait
- a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet
- 1929. okt. 29. (fekete kedd) New York-i tőzsde: 16 millió részvényt adtak el, 40 %-os árfolyamesés (okt. 24., fekete csütörtök)
- bankok fizetésképtelenné váltak, mert a betétesek egyszerre akarták kivenni pénzüket
- hitelrendszer összeomlott
- bel- és külkereskedelem működésképtelenné vált
- vállalatok leálltak, a felesleges munkaerőt elküldték munkanélküliség nőtt, vásárlóképesség csökkent (pl.: USA 1929-33 között 1,5 millió 12,8 millió)
- összeomlott a pénzügyi és a kereskedelmi világ
IV. A válság terjedése
- 1929: USA => Dél-Amerika => Ausztrália
- 1931: Európa
- megszűnt a tőkeexport az USA-ból
- az amerikai bankok felmondták, az európai hiteleket
- különösen súlyossá vált az osztrák és német pénzügyi helyzet
- a világon mintegy 30 millióan maradtak munka nélkül, 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza
V. A válság hatása
- Társadalmi következmények:
- A kis- és középüzemek tönkrementek, további tőke koncentráció
- Munkanélküliség, létbizonytalanság tovább súlyosbította a válságot ált. elégedetlenség alakult ki
- Politikai hatások:
- Szélsőséges politikai irányzatok felerősödése: szélsőjobb: fasizmus; szélsőbal: kommunizmus
- Megváltozott az állam gazd-i szerepe, a hatalom gyakorlásának módja, Keynes-i (angol közgazdász) növekedés elmélete:
~ Az állam gazdaságirányító és koordináló szerepét növelnie kell
~ Az államnak meg kell teremtenie a konjungtúrához szükséges keresletet
~ Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, ami
> 1. megélhetést nyújt a dolgozóknak
> 2. bővíti a keresletet
> 3. de nem növeli túlzottan az árukínálatot
~ infrastrukturális beruházás, szociális intézmények fegyverkezés
~ az állam közvetlenül részt vesz a termelésben részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak támogatásával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban
~ az állam befolyásolja a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet, ellenőrzi az árak és bérek alakulását, állami tervek kidolgozásába beleszól a gazd-i folyamatokba.
VI. A kibontakozás útja – A New Deal
- A válság igen súlyosan érintette az USA-t
- 1932-ben – a válság mélypontján – lett elnök a demokrata párti Franklin Delano Roosevelt
- a kongresszus elnökségének első 99 napja alatt 15 tv-t fogadtak el
- ez volt a New Deal (Új egyezség) = agytröszt, (a programok egy gazd-i szakemberekből álló csapat dolgozta ki), lényege:
- közvetlen állam: beavatkozás a gazdaságba
- új banktörvények: az elnök közvetlenül beavatkozik a pénzügyi- és a bankpolitikába, értékpapír kibocsátás, dollár leértékelése
- ipari vállalkozások szabályozása: iparügyi kormánybizottság, fejlesztési törvény
- közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, a Közmunkaügyi Hivatal irányításával: utak, lakótelepek, iskolák, korházak
- szociális intézkedések: társadalombiztosítás rendszere; bérek alsó határának megszabása; gyerekmunka betiltása; a munkahelyi egészségvédelem állami feladat lett; kollektív szerződések
- mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése; farmerek támogatása; állami felvásárlás; rögzített árak
- külpolitikában nyitás a szovjetek felé: 1933: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval
- ellenzői: konzervatívok, nagyvállalkozók => New Deal lelassul
- támogatói: munkásság, fekete bőrűek, etnikai csoportok, liberális értelmiség
Fasizmus
- 1920-as években kialakult politikai irányzat
- a latin fasces = vesszőnyaláb szóból származik
- jelenti:
- Benito Mussolini Olaszországi mozgalmát
> Szlovákia: Néppárt

Horváto.: Usztasa
> Románia: Vasgárda
> Spanyolo.: Falanx
Gyűjtőfogalomként magában foglalja a rokon pártokat, mozgalmakat:
> Olaszo.: Nemzeti Fasiszta Párt
> Németo.: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
> Magyaro.: Nyilaskeresztes Párt
> Ausztria: Heimwehr (Honvédők)
- a fasiszta mozgalmak közös jellemzői:
- társadalmi bázisuk: középréteg, kispolgárság, munkásság, frontról hazatérők
- kialakulásuk oka: munkanélküliség, létbizonytalanság, lesüllyedéstől való félelem
- ideológiájuk: más népek gyűlöletén alapuló nacionalizmus; állam teljhatalmát hirdető etatizmus; faji elven nyugvó népközösség
- szervezetük: élén a Vezér teljhatalom; katonai hierarchia
- eszközeik: terror, propaganda
- kommunista és fasiszta mozgalmak közötti hasonlóság:
- központosított vezetéssel működő párt, amely kizárólagos hatalommal bír
- különbség:
- a kommunisták hatalomra jutását mindenhol gátolta az uralkodó elit
- a fasiszta pártok hatalomra jutását segítette az uralkodó réteg
Olaszország
I. Olaszország az 1920-as évek elején
- A háború gazd-i válságot, éhinséget, nélkülözést hozott
- Az olaszok kifosztottnak érezték magukat a Párizs környéki békével a területgyarapodás elmaradt a várttól.
- É-Itália: gyárfoglalások, szociális követelések; D-Itália: parasztság földfoglalása
- A pártok nem képesek tartós kormányalakításra
II. Mussolini útja a hatalomig
- Eredetileg szocialista beállítottságú újságíró
- Vezetésével szélsőjobboldali szocialista pártok: 1919 Hadviseltek Szövetsége, 1921: felveszi a Nemzeti Fasiszta Párt nevet
- Fegyver alakulatai: feketeingesek => hadjárat a baloldali szervezetek ellen (1921. megalakul a Kommunista Párt)
- 1922. október: Marcia su Roma – 30.000 fő fasiszta menetelt Róma elfoglalására => ostromállapot
- 1922. okt. 29. III. Victor Emanuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek
III. 1922-25: Koalíciós kormányzás
- a teljhatalmú Mussolini még nem elég erős
- 1922-25 koalíciós kormányzás, működtek az ellenzéki pártok és a demokratikus intézmények
- 1924. Mussolini meggyilkoltatja Giacomo Matteotti szocialista képviselőt
- politikai feszültség; Mussolini megszünteti a kormány parlamenttel szembeni felelősségét
IV. A fasiszta rendszer teljes kiépítése
- 1925-től a teljes végrehajtó hatalom Mussolini kezében van:
- M. csak a királynak volt felelős
- Önállóan rendelkezett tv. kibocsátási joggal
- 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet
- 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret
- dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával.
- Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt
V. Fasiszta külpolitika
- Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése
- 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború
VI. Az olasz fasizmus jellemzői:
- Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja
- A rend helyreállítása, akár erőszakkal is
- Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek
- Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása
- Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése