2013. február 2., szombat

Társadalmi, gazdasági változások a XVII-XVIII. században


Társadalmi, gazdasági változások a XVII-XVII. században

    Az emberiség életmódjában az első nagy forradalmi átalakulás (tízezer évvel ezelőtt) a földművelésre való áttéréssel ment végbe, mely az addig vándorló életmódot folytató nomád törzsek letelepedését és az állandó település megszületését eredményezte.
    A második, hasonlóan nagy jelentőségű forradalmi változás az ipari társadalom megszületése volt, melyet a történészek az ipari forradalommal kötnek össze és így kezdetét 1750-re teszik.
    De az ipari forradalom nem jöhetett volna létre, ha a megelőző századok nem alakítják át a világ társadalmi és politikai rendszerét.

A XVI.-XVII. század három hatalmas társadalmi-gazdasági változást hozott, melyek összekapcsolódva és egymás hatását kumulálva, az új, Európa központú világrendszer létrejöttét és az urbanizáció addig soha nem tapasztalt felgyorsulását eredményezték.

1. A világkereskedelem súlypontja a Földközi tengerről az Atlanti óceánra helyeződött át. Spanyolország, Portugália, Hollandia, majd Franciaország és végül Anglia lett az átszervezett világkereskedelem és gyarmatosítás vezető ereje, és ezzel a hatalom súlypontja Ázsiából Európába tolódott át.
- iránytű és puskapor felfedezése
- spanyol és portugál hódítások
- 1492 Kolumbusz
- 1494 Tordesillasi szerződés
- 1497-98 Vasco da Gama
- a portugál gyarmatbirodalom első alkirálya Almeida megsemmisítette az egyiptomi flottát és elzárta az arabokat az Indiai-óceántól
- összeomlott az arabok közel ezer éves kereskedelmi hegemóniája
- Magellán
- spanyol conquistadorok
- angol gazdasági fejlődés)
2. Angliában és Franciaországban létrejött a feudális abszolút monarchia, (központosított államhatalom) mely felgyorsította a polgárság gazdasági és politikai térnyerését. Megszületett a nemzetállam, mely a hazai kereskedőtőke számára védelmet biztosított külföldön.
- a kapitalizmus szinte mindenki számára a szabad vállalkozás, szabad tőkeáramlás, szabad verseny fogalmával társul, de ehhez szükség volt a központosított nemzetállam megszületésére, mely a jövedelmek összegyűjtőjeként és elosztójaként a legnagyobb befektetővé és vállalkozóvá vált
- az új államhatalom serkenti a belső tőkeakkumulációt és nemzetközi monopolista jogok szerzésével biztosította kereskedői és a maga helyét a ker.-ben
- az első eszköz lehetővé teszi az iparosítást, a második a földrajzi terjeszkedést és gyarmatosítást
- Nyugat-Európa tőkései a felszabaduló falusi munkaerőt már a manufaktúrában dolgoztatták
- nagyobb szériában, nagyobb termelékenységgel dolgozó gépesített üzemek egyre nagyobb terméktömeget bocsátanak ki
- ehhez ellenőrzött és biztos piac kellett, amit az új államgépezet még nem tudott biztosítani
- a biztos piacot a gyarmatok adták, ezért lettek a világhatalom tulajai azok az országok, melyek a tengerek feletti uralmat is birtokolták
- s mivel a födrajzi felfedezések hatására XVII. sz.-ra a Földközi –tengerről az Atlanti-óceánra helyeződött át a világkereskedelem súlypontja, az új irányítók pedig Anglia és Hollandia
- majd Hollandia háttérbe szorulásával Anglia lett a vezető hatalom
- ennek feltételei a városba özönlő bérmunkássá váló tömeg, az új energiaforrások hasznosítása, és a gépi nagyiparra épített termelés-szervezés
- a fejlett, kapitalizálódó országok társadalma kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra, a világ országai pedig gyarmatosítókra és gyarmatosítottakra szakadt

3. E két tényező hatásának együttes eredményeként végbemehetett a tőkének, a termelésnek és az anyagi gazdagságnak oly mértékű akkumulációja, mely az ipari forradalomhoz vezethetett.
- általánossá vált a gépi nagyipar és a tömegtermelés
- a totális árucsere új társadalmi-gazdasági viszonyokat szült
- magszületett a tőkés társadalmi rend, az indusztriális társadalom
- új értékrend és belső motivációs rendszer
- megváltozik a termelés célja, és ez hatalmas gazdasági növekedést indukál
- az új társadalom fennmaradásának feltételévé a termelőerők fejlődését tette
- az ipari fejlődés erőteljes urbanizációs hullámot indított el, mert a város szolgálta jobban a növekedést azzal, hogy helyileg koncentrálta a munkaerőt, a termelést és a piacot

Az ipari forradalom az urbanizáció katalizátorává vált azzal, hogy:
ugrásszerűen növelte a termelés eszközigényességét, ami a növekedés     határait igen messze kitolta
a gyáripari termelés újfajta infrastruktúrális feltételekkel járt, ami átformálta a város fizikai arculatát, külső megjelenését
az újfajta infrastruktúra újfajta életmódot teremtett, ami végképp elválasztotta a várost a falutól
nem csak az ipart és a kereskedelmet, hanem a közlekedést és a szállítást is forradalmasította (vasút)

A városok termelése nemzetgazdaságivá, sőt nemzetközivé szélesedett.
Ezzel városok tömege szakadt el a vidéktől, mert ledőlt egy évezredes korlát a vidék eltartóképességének igénye.
A város győzelmét a falu felett a polgári forradalom győzelme tette teljessé, mert általa a városban, a városi polgár kezében egyesült a gazdasági és politikai hatalom.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése