a) A Balassi-vers jellegzetessége az Egy katonaének
című költemény alapján
b) Balassi Bálint szerelmi költészete
Európa
fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka,
nálunk a 16. században egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz
életszemlélet kialakításában. S mindez egybeesett a török elleni harcokkal, az
ország három részre hullásával, a feudális anarchia tombolásával. A 16. század
a magyar reneszánsz második nagy korszaka. Az irodalmi műveltség magyar nyelven
terjedt el. A magyar nyelvű irodalom első klasszikus, neves, világirodalmi
szintű költője Balassi Bálint.
"Az jó hírért névért, s az szép
tisztességért ők mindent hátra hadnak"
Balassi Bálint: Egy
katonaének
Ez
a vers 1589-ben keletkezett, melynek sorszáma: 61. Latin címének magyar
fordítása: A végek dicsérete, mely alatt a költő a végvárakat érti, amelyek
nagyon fontos szerepet játszottak a három részre szakadt Magyarországon a török
ellen vívott harcokban, a török hódítás megállításában.
A
vers felépítésében a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje,
törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. A
költemény ún. Balassi-strófában íródott, azaz a 3 sorból szerkesztett
versszakok minden sora a belső rímek által 3 egységre tagolódik. Emellett az
egész vers háromszor három, azaz 9 strófából áll. Az Egy katonaének ennek
megfelelően "hárompillérű verskompozíció"; ez a három pillér az 1.,
az 5. és a 9. strófa.
Az
1. versszak a vitézek megszólításával, egy kérdéssel indul, a költő
katonatársait szólítja meg. A természet is megjelenik, mint a szabadság
kifejezője, és ezután dicséri a végvárak katonáinak életét, szemlélteti a
vitézi élet nagyszerűségét. A 2-4. versszakban nyelvtani szempontból az igék
dominálnak, ezért ez a rész mozgalmasságot fejez ki a sok cselekvő ige miatt.
Ebben a szerkezeti egységben a költő a katonai, a vitézi élet jó és szép
oldalát mutatja be. A sereg felvonultatásával írja le a katonai felszereléseket
(zászló, kopja, párduckápa, sisak, forgó), melyen át a katonai végvári életet
fejezi ki. Éppen ilyen módon, a harc, a csata leírásával a kor embereszményképe
jelenik meg a hős, a vitéz katona személyében, aki küzd a hazáért, a
tisztességért, és nem utolsósorban a hitért, a kereszténységért. A kereszténységért
folytatott küzdelem ilyen történelmi helyzetben (a török hódítás veszélye)
különösen fontos lehetett. ĺgy
jutunk el a második tartóoszlopig, a második pillérig, ahol Balassi a
katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Itt jelennek meg a
16. századi magyar humanista világnézetnek az értékei: vitézség, emberség,
tisztesség.
A
következő nagyobb szerkezeti egység (6-8.) három strófából áll. Ekkor kezdődik
meg a valós katonaélet bemutatása, a harc kezdetének leírása: az igazi, komoly
csatákban vér folyik. A természetben érzi otthon magát a hős vitéz, le kell,
hogy mondjon a palotákról, a tanuló oskolásokról, a mulatságról - éppen ezért
válik önfeláldozóvá, éppen ezért veszélyes, izgalmas és kockázatos a vitézi
élet. A 7. versszak kezdő és utolsó sora között ellentétek bontakoznak ki: az
első sorban fellelhető mező, liget, erdő szavak nyugodtságot, szépséget
fejeznek ki, míg a harmadik sorban található éhség, szomjúság, fáradtság szavak
a katonaélet rossz oldalát taglalják. A költő talán így akarta kifejezésre
juttatni, hogy a vitézi élet nem gyerekjáték: itt az önfeláldozóké, a bátraké,
a hősöké az érdem, az elismerés és a hírnév. A 8. strófa a vers legkomorabb
része. Az itt lévő alliterációk ("viadalhelyeken véressen", "gyomra
gyakran") nyomatékot adnak annak, hogy a csatatereken bizony a halál is
megeshet, de ettől nem kell megijedni, hiszen "vitézül holtak" a
katonák.
A
9. versszak a harmadik pillér, s egyben a verset záró strófa is. Itt ismét
található egy megszólítás, akárcsak az első versszakban. Egy természeti
hasonlattal kíván bajtársainak a mű végén szerencsét, zsákmányt, hiszen nem
kicsi a tét: vagy a csatatéren elpusztulnak, vagy ha hősiességük, becsületük,
tisztességük, önfeláldozó hazafiságuk, s a keresztény hit védelméért tett
erőfeszítésük megmutatkozik bennük, övéké a hírnév, a vitézi cím, mely e korban
nagy elismerést jelentett. Balassi Bálint tulajdonképpen a 16. századi
históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. A korabeli európai humanista
poézisban az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett
és lehetett lírai témává a kereszténységért folytatott önfeláldozó harc.
Balassi szerelmi költészete
A
költészetének java részét megőrző kódex írója Balassiban elsősorban a szerelem
költőjét tisztelte és értékelte, a magyar szerelmi líra megteremtőjét. Szerelmi
versei a petrarkizmus sablonjai szerint születtek. Losonczy Annának,
"Júliának" írt verseit költői tudatossággal versciklussá, magyar
"Daloskönyvvé" szervezte. Ezek a boldogság eszményétől kezdődően az
elérhetetlenségig végigkövetik kettejük kapcsolatát. A Júlia-versek kifinomult
stílusa, összefüggésrendszere költészetének csúcspontjává avatja.
Ezek
ütemhangsúlyos verselésben íródtak: e verselési módban a hangsúlyos és a
hangsúlytalan szótagok váltakozása adja a ritmust. Verstani alapegysége az
ütem. Háromféle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.
Meg
kell említeni még a Célia-verseket: ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi
lángolás, a versek terjedelme kisebb, itt a könnyedség az uralkodó hangnem
(Kiben az kesergő Céliárul ír). Balassi a "szebb élet kulcsát ... a
szerelemben látta. Ennek szolgálatába állította tollát, s így tudta kifejezni a
legtöbbet a reneszánsz lényegéből."
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
A
39. költemény egyenes folytatása ez a vers, mely elragadtatott bókok halmaza.
Az 1. versszak felkiáltás: a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés;
Júlia nélkül értelmetlen a világ. A következő négy strófa állandó
metaforasorral rendelkezik: a lelki élet értékei, a reneszánsz főúri világ, a
női test szépsége és egyéb értékek sorakoznak föl. Az ötödik versszak
összefoglalása az előző négynek, de fokozásos halmozás található itt (vallásos
himnuszrészlet; imákból való üdvözlés). A záróversszak a lovagi szerelmi
lírából jól ismert helyzetet rögzíti: Júlia is csak fölényesen mosolyog az
előtte hódoló szerelmesen. Egymáshoz kapcsolódnak a Júlia-ciklus darabjai, így
válik ez a "Daloskönyv" Balassi érzelmi-lelki regényévé.
Júliát hasonlítja a szerelemhez,
mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése