google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. november 29., csütörtök

Balassi Bálint szerelmi költészete


A reneszánsz szó jelentése: újjászületés, az antik görög és római kultúra újjászületése. A reneszánsz egyetemes, stílust jelölő történelmi kategória. Háttere a megerősödő polgárság, a természettudományos és földrajzi felfedezések.
Ideológiája a humanizmus és a reformáció. A humanizmus a reneszánsz kor filozófiája. A reneszánsz irodalom stílusjegyei: anyanyelvűség, antik díszítőelemek és műformák, hihetőség, életszerűség, cselekményesség és a nyelv kifejezőereje.
A magyar reneszánsz első korszakát a 15. században élte. Legfőbb sajátossága, hogy a polgárság helyett a humanista papok, a királyi kancellária tagjai a képviselői. Szűk körre terjed ki, egy-egy humanista kör köré csoportosul, például Mátyás udvara, Nagyvárad. A magyar reneszánsz latin nyelvű, az itáliai hatás érvényesül. Mátyás felesége révén itáliai humanisták érkeznek Mátyás udvarába. Ebben a korszakban épül a visegrádi palota és a Corvina. Másrészt magyar tehetséges ifjak kerülnek ki Itáliába: Janus Pannonius.
A humanista szellemnek véget vetett 1541. A reneszánsz az Erdélyi Fejedelemségre és a Magyar Királyság területére szorul vissza. Az itáliai hatást felváltja a nyugat-európai áramlat, a reformáció irányzata. Luther és Kálvin elutasítják az egyház visszaéléseit. Azt vallják, hogy az ember a hite által üdvözül, elutasítják a gyónást, a búcsúcédulákat. A hit alapja a Biblia, amelyet anyanyelvre kell lefordítani (1590, Károli Gáspár, vizsolyi biblia). A predesztináció elvét hirdették, vagyis az eleve elrendelés elve: az ember földi élete során meghatározza a túlvilági állapotát. Ennek következtében vált ketté az egyház.
Balassi Bálint (1554-1594) a magyar reneszánsz második korszakának kiemelkedő alakja. Főnemesi családból származik, a család hatalmas birtokai az apja elleni felségárulási perben elvesznek, szülei halála után a tudósköltő, Bornemissza Péter neveli. Balassi 24 évesen már 8 nyelvet beszélve, nincstelenül, de hatalmas műveltséggel, katonai érzékkel indul az életbe. Beállt a Habsburg hadseregbe, fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem udvarába került. Itt vendégként kezelték, Báthori barátjának tekintette. Mikor Báthorit lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. A hazatérése utáni Losonczi Anna iránti érzett viszonzott szerelem ad értelmet életének, akit később verseiben Júliának nevezett. Egerben végvári vitéz, zsoldos katona négy évig, visszafoglalták Esztergomot a törököktől, ekkor súlyosan megsebesült, majd az ostrom után néhány nappal vérmérgezésben meghalt.
Költészetének múzsája a bor. Balassi egy Villoni típusú költő, műveiben mély érzésű, vágyódó, reneszánsz ember, de a valóságban más arulatú.
Költészetének három fő része:
  • szerelmes versek: (Júlia, Célia, Fulvia). A mai tudomány szerint ezekben a versekben hozta a legkevesebb újat. Jellemzője, hogy összegzi a középkori trubadúrlíra jellegzetességeit.
  • vitézi versek: személyes élmények, életrajzi vonatkozásai vannak. Leglényegesebb vonása, hogy az új emberideál megrajzolása ezekben a versekben történik meg: a végvári katona.
·       
ß1
 
istenes versek: jellegzetesen reneszánsz szemléletű versek.

Szerelmes versei a fiatalkori udvarló költeményei, az Anna-versek a reneszánsz szerelmi líra (trubadúrlíra), a petrarkizmus jegyében születtek. Nagy költői tudatossággal egységbe rendezte verseit, ezzel megteremtve a ciklus fogalmát, melyek a kor ismert dallamaira készültek. A ciklusban vagy a téma, vagy egy személy (esetleg mindkettő) ismétlődik. A Júlia-ciklus egy-egy versének forrása más költők alkotása volt. A Júlia-ciklus verseinek konkrét céljuk, hogy Losonczi Annát meghódítsák. Ekkor alakul ki a Balassi által kidolgozott versforma, a róla elnevezett Balassi-strófa. A személyes őszinteség, és az érzelmi kitárulkozás a jellemző rá. A Júlia versekkel hiába udvarolt, Anna esküvője napján Lengyelországba indult, útközben ismeri meg Szárkándy Annát.
A Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása. Ezekből a versekből hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szűkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. E ciklus nagyobb részét a hasonlatok teszik ki. A könnyedség, az erotika, az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó. A letisztult, leegyszerűsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszersége érvényesül.
ß1a
 
Fulvia-versek: Fulvia kilétéről nem sokat tudunk. Balassi mindössze egyetlen-egy epigrammájában említi nevét
1bà
 
Mivel a reneszánsz költők versesköteteiket többnyire valamely misztikus számrendszer alapján állították össze, Balassi is egy háromszor 33 költeményből egy másik verssel együtt kereken 100 versből álló kötet óhajtott a jelek szerint kiadni.
A Katonaének Balassinak egyik legismertebb verse. Látható rajta a Balassi-strófa, és a hárompillérű verskompozíció. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Balassi már nem csak egymás után halmozza a versszakokat, hanem megszerkeszti a verset, a vers első, középső és utolsó strófája mintegy pilléreket alkotva fogja össze a verset. A hárompillérű kompozíciót a reneszánsz szimmetria egyik hazai példájának tekintik. Balassi reneszánszában újjáéled a pásztori romantika, s újra megjelennek az irodalomban a pásztorok és a pásztorlányok.
Ady Endre előtt Balassi a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője. Vallásos verseket írva is megmarad humanistának: Istenből embert formál, és perlekedik, vitatkozik vele, legtöbbször nem az égi üdvösség jutalmáért könyörög: nagyon is kézzelfogható földi boldogságért imádkozik.
Balassi történelmi tette az volt, hogy ádáz, sivár viszonyok közepette is olyan utat tört magának, amelyen szélesebb réteg ugyan nem követte, de amelyen ô maga személyesen, európai szintű, humanista szemléletet alkotott.
Balassi elsősorban a vallási fanatizmust, a képmutatást ostorozza itt. A reneszánsz műveltségben a vallás háttérbe szorul, ekkor már nem adhat kielégítő magyarázatot a rohamosan megváltozó élet jelenségeire. Az egyház által megváltoztathatatlannak hitt társadalom gyorsan átalakul, mindez egészen új világszemléletet és stílust alakít ki, melynek középpontjában az Isten helyett már az ember, a túlvilág helyett pedig a földi valóság áll. A lovagi, illetve dantei, petrarcai költészet új világszemléletét ő hirdette elsőnek a magyar költészet szavával, s ezzel merőben eredeti magyar reneszánsz lírát teremtett. Balassi a reneszánsz személyiség öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése