Arany János : Ágnes asszony elemzése
ballada: 3 műnem határa: drámai monológok, epikai
(szaggatott) cselekmény, lírai forma (tragédia dalban elbeszélve); van tragikus
és víg; népballadákból fejlődtek ki a műballadák
Nagykőrösi balladák: magyar ballada világirodalmi szintre
jutása; népi balladákra alapozott; 1853-től Nagykőrösön írja őket; jó
szerkesztés, epikus költemények mellett a legjelentősebb alkotásai; nemzeti
egység, hit táplálása a cél, történelmi allegóriákkal, néha viszont a témák
népiek; egyéni sors, lélektaniság (bűn-bűnhődés - freudi áthallások)
Ágnes asszony (1853): népies ballada (inkább motívikusan,
mint témában); fsz.: áldozat+hős; nagyon lélektani; szemlélet stabil (hit a
törvényben, tisztességben; de Ágnest végül hazaengedik, szánalomból, mert nem
lenne értelme ott tartani, bűnhődik a gyilkosság önreflexiójaként is)
1. egység: 1.-4.: balladai homállyal ábrázolt bűn (képek,
utalások); kérdezősködés: (emberek, hajdú) a válaszok eleinte félrevezetőek,
majd rögeszmések
2. egység: 5.-19.: bíroság, börtön, de a lélekben játszódik;
megőrülés árnyalt, fokozatos bemutatása: félelem, elfojtás, kényszerképzetek,
téboly; néha dialógusok, ezekből derülnek ki a konkrétumok (kettős gyilkosság)
3. egység: 20.-tól: tematikusan az indításhoz való
visszatérés; balladákra jellemző sűrítés (több év pár versszakban), érzékletes
képi utalások az idő múlására (haj, ráncok)
refrén: külső érzelmi reakciók: döbbenet, felháborodás,
szánalom; ritmusképlete is más
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése