A reneszánsz
szó jelentése: újjászületés, az antik görög és római kultúra újjászületése. A
reneszánsz egyetemes, stílust jelölő
történelmi kategória. Háttere a megerősödő polgárság, a természettudományos
és földrajzi felfedezések.
Ideológiája a humanizmus
és a reformáció. A humanizmus a reneszánsz kor filozófiája. A
reneszánsz irodalom stílusjegyei: anyanyelvűség, antik díszítőelemek és
műformák, hihetőség, életszerűség, cselekményesség és a nyelv kifejezőereje.
A magyar reneszánsz első korszakát a
15. században élte. Legfőbb
sajátossága, hogy a polgárság helyett a humanista papok, a királyi kancellária
tagjai a képviselői. Szűk körre terjed ki, egy-egy humanista kör köré
csoportosul, például Mátyás udvara, Nagyvárad. A magyar reneszánsz latin
nyelvű, az itáliai hatás érvényesül. Mátyás felesége révén itáliai humanisták
érkeznek Mátyás udvarába. Ebben a korszakban épül a visegrádi palota és a
Corvina. Másrészt magyar tehetséges ifjak kerülnek ki Itáliába: Janus
Pannonius.
A humanista szellemnek véget
vetett 1541. A reneszánsz az Erdélyi Fejedelemségre és a Magyar Királyság
területére szorul vissza. Az itáliai hatást felváltja a nyugat-európai áramlat,
a reformáció irányzata. Luther és Kálvin elutasítják az egyház
visszaéléseit. Azt vallják, hogy az ember a hite által üdvözül, elutasítják a
gyónást, a búcsúcédulákat. A hit alapja a Biblia, amelyet anyanyelvre kell
lefordítani (1590, Károli Gáspár,
vizsolyi biblia). A predesztináció elvét hirdették, vagyis az eleve elrendelés
elve: az ember földi élete során meghatározza a túlvilági állapotát. Ennek
következtében vált ketté az egyház.
Balassi
Bálint (1554-1594) a magyar reneszánsz második korszakának
kiemelkedő alakja. Főnemesi családból származik, a család hatalmas birtokai az
apja elleni felségárulási perben elvesznek, szülei halála után a tudósköltő, Bornemissza Péter neveli. Balassi 24 évesen már 8 nyelvet beszélve,
nincstelenül, de hatalmas műveltséggel, katonai érzékkel indul az életbe.
Beállt a Habsburg hadseregbe, fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem
udvarába került. Itt vendégként kezelték, Báthori barátjának tekintette. Mikor
Báthorit lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. A
hazatérése utáni Losonczi Anna iránti érzett viszonzott szerelem ad értelmet
életének, akit később verseiben Júliának nevezett. Egerben végvári vitéz,
zsoldos katona négy évig, visszafoglalták Esztergomot a törököktől, ekkor
súlyosan megsebesült, majd az ostrom után néhány nappal vérmérgezésben meghalt.
Költészetének múzsája a bor. Balassi egy Villoni
típusú költő, műveiben mély érzésű, vágyódó, reneszánsz ember, de a
valóságban más arulatú.
Költészetének három fő része:
- szerelmes
versek: (Júlia, Célia, Fulvia). A mai tudomány szerint ezekben a
versekben hozta a legkevesebb újat. Jellemzője, hogy összegzi a középkori
trubadúrlíra jellegzetességeit.
- vitézi
versek: személyes élmények, életrajzi vonatkozásai vannak.
Leglényegesebb vonása, hogy az új emberideál megrajzolása ezekben a
versekben történik meg: a végvári katona.
·
istenes versek:
jellegzetesen reneszánsz szemléletű versek.
|
Szerelmes versei a fiatalkori udvarló költeményei, az Anna-versek a
reneszánsz szerelmi líra (trubadúrlíra), a petrarkizmus jegyében születtek. Nagy
költői tudatossággal egységbe rendezte verseit, ezzel megteremtve a ciklus fogalmát, melyek a kor ismert dallamaira készültek. A ciklusban vagy a
téma, vagy egy személy (esetleg mindkettő) ismétlődik. A Júlia-ciklus egy-egy versének forrása más költők alkotása volt. A Júlia-ciklus
verseinek konkrét céljuk, hogy Losonczi
Annát meghódítsák. Ekkor
alakul ki a Balassi által kidolgozott versforma, a róla elnevezett Balassi-strófa.
A személyes őszinteség, és az érzelmi kitárulkozás a jellemző rá. A Júlia
versekkel hiába udvarolt, Anna esküvője napján Lengyelországba indult, útközben
ismeri meg Szárkándy Annát.
A Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb
állomása. Ezekből a versekből hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások.
A lírai mondanivaló szűkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a
ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek
színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. E ciklus nagyobb részét
a hasonlatok teszik ki. A könnyedség, az erotika, az érzéki hatásokra való
törekvés az uralkodó. A letisztult, leegyszerűsített verskompozícióban a
szimmetria reneszánsz törvényszersége érvényesül.
|
|
A Katonaének Balassinak egyik legismertebb
verse. Látható rajta a Balassi-strófa,
és a hárompillérű verskompozíció. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Balassi már nem
csak egymás után halmozza a versszakokat, hanem megszerkeszti a verset, a vers
első, középső és utolsó strófája mintegy pilléreket alkotva fogja össze a
verset. A hárompillérű kompozíciót a reneszánsz szimmetria egyik
hazai példájának tekintik. Balassi reneszánszában újjáéled a pásztori
romantika, s újra megjelennek az irodalomban a pásztorok és a pásztorlányok.
Ady Endre előtt Balassi a magyar irodalom legnagyobb vallásos
költője. Vallásos verseket írva is megmarad humanistának: Istenből embert
formál, és perlekedik, vitatkozik vele, legtöbbször nem az égi üdvösség
jutalmáért könyörög: nagyon is kézzelfogható földi boldogságért imádkozik.
Balassi történelmi tette az volt, hogy ádáz, sivár viszonyok közepette is
olyan utat tört magának, amelyen szélesebb réteg ugyan nem követte, de amelyen
ô maga személyesen, európai szintű, humanista szemléletet alkotott.
Balassi
elsősorban a vallási fanatizmust, a képmutatást ostorozza itt. A reneszánsz
műveltségben a vallás háttérbe
szorul, ekkor már nem adhat
kielégítő magyarázatot a rohamosan megváltozó élet jelenségeire. Az egyház
által megváltoztathatatlannak hitt társadalom gyorsan átalakul, mindez egészen
új világszemléletet és stílust alakít ki, melynek középpontjában az Isten
helyett már az ember, a túlvilág helyett pedig a földi valóság áll. A lovagi,
illetve dantei, petrarcai költészet új
világszemléletét ő hirdette elsőnek
a magyar költészet szavával, s ezzel merőben eredeti magyar reneszánsz lírát
teremtett. Balassi a reneszánsz személyiség öntudatával a szerelmet az emberi
élet egyik legfőbb értékének tekintette.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése