google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. november 29., csütörtök

Balassi Bálint élete, munkássága


Balassi Bálint
(1554-1594)
Életútja:
Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született 1554-ben. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója, prédikátora tanította. Édesapját-hamis vádak alapján-összeesküvés gyanújával letartóztatták. A család Lengyelországba menekült, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. A költőt 1587-ben hozta össze a végzet Losonczy Annával. Szerelmük közel hat évig tartott. Ennek a végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott az addig csak verselgető főúr igazi költővé, az első nagy magyar lírikussá. Hogy bajos anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfogadta Sárospatak várát. Ezzel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Egy ideig Érsekujváron, majd Dembnóban szolgált. Esztergom ostromakor megsebesült: mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtől 1594 május 30-án meghalt. Minden bizonnyal a kora egyik legműveltebb embere volt, a magyar mellett még nyolc nyelven beszélt.
Művei felosztásának lehetősége:
Ř       vitézi versei
Ř       szerelmi lírái
Ř       istenes versei
Lírája általános jellemzői:
Verseit ciklusokba írta és dallammal szerezte őket. Erősen vallásos, ezért zsoltárok mintájára készítette verseit. Egy ciklusban 33 vers található – a 33 egy misztikus szám: 33 évesen feszítették keresztre Jézust és a Szent-háromságban is megtalálható a hármas szám. Szerelmi költészetére nagy hatással volt Petrarca.
Ř       Belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, melyek a sort két vagy több rövidebbre bontják fel.
Ř       Balassi-strófa: három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is a hármas szerkesztési elv valósul meg. A verssor így 6-6-7 szótagos kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő: aab-ccb-ddb.
Ř       Ütemhangsúlyos verselés: A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, 2 hangsúlytalan ütem következik. Tehát három féle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.
„Az maga kezével írt könyvebűl” c. versgyűjtemény jellemző jegyei:
Élete nagy műve a Balassa kódex.  Halála előtt verseit rábízza Rimay Jánosra.  Könyvecskéjének címe: Az maga kezével írt könyvéből.  Minden versének van dallama.  Ezeket a dallamokat nem Balassi szerezte, hanem már megírt ismert dallamokra alapozta költészetét.  A kódexben 66 vers található.  Ezek többsége szerelmes vers Júliáról és Céliáról.  Balassi ragaszkodott a számmisztikához.  Tervezett egy kötetet mely a következőképp lett volna megszerkesztve: 33 szerelmes, 33 Istenes, 33 vitézi vers lett volna a kötetben, melyet egy 99 soros vers zárt volna, mely a szentháromság három tagjáról szólt volna.  Magyarországon ő honosította meg a szerelmi vígjátékot.
Vitézi költészete:
Egy katonaének – In laudem confinorum (A végek dícsérete)
1598-ben írta, mikor Lengyelországban bujdosott. A 16.sz. históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. Balassi-strófában íródott, azaz három sorból szerkesztett versszak minden sora belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett a vers 3x3, azaz 9 strófából áll. De nem csak a külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg. Hárompillérű kompozíció, s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa. Az első és az utolsó versszakban megszólítja a vitézeket, a többiben pedig róluk és az életükről ír. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi; megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait.  Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet.  Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér.  A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig.  Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk.  Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak záró soraiban.  Ott: a ”nyugszik reggel, hol virradt” s a ”mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a ”halva sokan feküsznek” s a ”koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják.  A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget.  Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.
Istenes versei
Istenes verseket egész életében írt, de a legszebbek a válságos éveiben születtek. Vallásos költészetében alkotta a legeredetibbet, s művészileg ezek a legértékesebb alkotásai. A versekben a kétségbeejtő helyzetekbe sodródó világi ember panaszai, indulata, háborgásai, törnek fel. Őszintén megvallja bűneit és alkudozik Istennel a kegyelemért.
Adj már csendességet…
1951-ben írta, Lengyelországban. A földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni. Sóhajt az utolsó felmentés és az engesztelő halál után. Az egész vers csupa kérlelő könyörgés, vita és szenvedélyes érvelés.  A 8 strófából álló költemény három szerkezeti egységre tagolódik: 1-2 vsz: könyörgés; 3-6.:érvelés, indoklás; 7-8.: könyörgés. Ha az áhított harmóniát a földi életben nem találhatta meg már az ember, a költő megteremtette a szépség és szellem külön harmóniáját, rendjét a művészet világában.
Szerelmes versei
A szerelem költője. Balassi a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette.  Ezt bizonyítja nevezetes drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelme körül szép magyar comoedia.  Ez a munkája 1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletének tekinthető.  Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban a reneszánsz szerelmi komédiát.  Két szakasz:
Ř       Júlia-versek -  Losonczy Annához (beteljesületlen szerelem) – Petrarca nagy hatása; olyan versek melyeket régebbi művek ihlettek; 1588 körül
Ř       Célia-versek - Szakrádi Ánnához (Wesselényi Ferenc hitvese) – 1590-91 körül; költészetének utójátéka; nyugodtabb, nincsenek érzelmek, háborgások
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
A vers ujjongó bókok halmaza. Túlzással kezd miszerint Júlia nélkül értelmetlen a világ és az élet. Ezután következik a köszöntés: „Egészséggel” a 16-17.sz, jellegzetes köszöntése. Következő 4 versszak metaforákkal teli, mely a megfogalmazhatatlan érzelmek már-már tovább nem fokozható teljességét fejezi ki. A megjelenő virágok és színek vidámabbá teszik. A záró versszak a lovagi szerelem lírájából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő közti távolságot. A kegyetlen és megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése