Balassi Bálint
(1554-1594)
Életútja:
Őt
tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában
született 1554-ben. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter, a
század egyik jelentős írója, prédikátora tanította. Édesapját-hamis vádak
alapján-összeesküvés gyanújával letartóztatták. A család Lengyelországba
menekült, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. A költőt
1587-ben hozta össze a végzet Losonczy Annával. Szerelmük közel hat évig
tartott. Ennek a végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott az addig
csak verselgető főúr igazi költővé, az első nagy magyar lírikussá. Hogy bajos
anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött első
unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfogadta Sárospatak várát.
Ezzel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Egy ideig
Érsekujváron, majd Dembnóban szolgált. Esztergom ostromakor megsebesült:
mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtől 1594 május 30-án meghalt. Minden
bizonnyal a kora egyik legműveltebb embere volt, a magyar mellett még nyolc
nyelven beszélt.
Művei
felosztásának lehetősége:
Ř
vitézi versei
Ř
szerelmi lírái
Ř
istenes versei
Lírája
általános jellemzői:
Verseit
ciklusokba írta és dallammal szerezte őket. Erősen vallásos, ezért zsoltárok
mintájára készítette verseit. Egy ciklusban 33 vers található a 33 egy
misztikus szám: 33 évesen feszítették keresztre Jézust és a Szent-háromságban
is megtalálható a hármas szám. Szerelmi költészetére nagy hatással volt
Petrarca.
Ř
Belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, melyek a sort két vagy
több rövidebbre bontják fel.
Ř
Balassi-strófa: három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső
rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három,
tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a mélyebb, belső
kompozícióban is a hármas szerkesztési elv valósul meg. A verssor így 6-6-7
szótagos kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő:
aab-ccb-ddb.
Ř
Ütemhangsúlyos verselés: A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok
szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy
hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig
az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, 2 hangsúlytalan ütem következik. Tehát
három féle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.
Az maga
kezével írt könyvebűl c. versgyűjtemény jellemző jegyei:
Élete nagy
műve a Balassa kódex. Halála előtt verseit rábízza Rimay Jánosra.
Könyvecskéjének címe: Az maga kezével írt könyvéből. Minden versének van
dallama. Ezeket a dallamokat nem Balassi szerezte, hanem már megírt
ismert dallamokra alapozta költészetét. A kódexben 66 vers
található. Ezek többsége szerelmes vers Júliáról és Céliáról. Balassi
ragaszkodott a számmisztikához. Tervezett egy kötetet mely a
következőképp lett volna megszerkesztve: 33 szerelmes, 33 Istenes, 33 vitézi
vers lett volna a kötetben, melyet egy 99 soros vers zárt volna, mely a
szentháromság három tagjáról szólt volna. Magyarországon ő honosította
meg a szerelmi vígjátékot.
Vitézi
költészete:
Egy
katonaének In laudem confinorum (A végek
dícsérete)
1598-ben írta,
mikor Lengyelországban bujdosott. A 16.sz. históriás énekek epikus anyagát
olvasztja lírává. Balassi-strófában íródott, azaz három sorból szerkesztett
versszak minden sora belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett a
vers 3x3, azaz 9 strófából áll. De nem csak a külső, hanem a mélyebb, belső
kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg. Hárompillérű kompozíció,
s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa. Az első és az utolsó
versszakban megszólítja a vitézeket, a többiben pedig róluk és az életükről ír.
Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb
dolog a világon. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi;
megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi
élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az
élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második
pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb
eszméjévé emeli. A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból
áll 6.-8.-ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az
élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen
szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak záró
soraiban. Ott: a nyugszik reggel, hol virradt s a mindenik lankadt s
fáradt még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a
halva sokan feküsznek s a koporsója vitézül holt testeknek már az örök
elnyugvást, hősi halált mutatják. A harmadik pillér a verset lezáró 9.
strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a nagy erejű
érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.
Istenes
versei
Istenes
verseket egész életében írt, de a legszebbek a válságos éveiben születtek.
Vallásos költészetében alkotta a legeredetibbet, s művészileg ezek a
legértékesebb alkotásai. A versekben a kétségbeejtő helyzetekbe sodródó világi
ember panaszai, indulata, háborgásai, törnek fel. Őszintén megvallja bűneit és
alkudozik Istennel a kegyelemért.
Adj már
csendességet
1951-ben írta, Lengyelországban. A
földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső
békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni. Sóhajt az utolsó felmentés és az
engesztelő halál után. Az egész vers csupa kérlelő könyörgés, vita és
szenvedélyes érvelés. A 8 strófából álló költemény három szerkezeti
egységre tagolódik: 1-2 vsz: könyörgés; 3-6.:érvelés, indoklás; 7-8.:
könyörgés. Ha az áhított harmóniát a földi életben nem találhatta meg már az
ember, a költő megteremtette a szépség és szellem külön harmóniáját, rendjét a
művészet világában.
Szerelmes versei
A szerelem költője. Balassi a
szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt
bizonyítja nevezetes drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak
Galatheával való szerelme körül szép magyar comoedia. Ez a munkája
1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletének
tekinthető. Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban a
reneszánsz szerelmi komédiát. Két szakasz:
Ř
Júlia-versek - Losonczy Annához (beteljesületlen szerelem) Petrarca
nagy hatása; olyan versek melyeket régebbi művek ihlettek; 1588 körül
Ř
Célia-versek - Szakrádi Ánnához (Wesselényi Ferenc hitvese) 1590-91 körül;
költészetének utójátéka; nyugodtabb, nincsenek érzelmek, háborgások
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
A vers ujjongó bókok halmaza.
Túlzással kezd miszerint Júlia nélkül értelmetlen a világ és az élet. Ezután
következik a köszöntés: Egészséggel a 16-17.sz, jellegzetes köszöntése.
Következő 4 versszak metaforákkal teli, mely a megfogalmazhatatlan érzelmek
már-már tovább nem fokozható teljességét fejezi ki. A megjelenő virágok és
színek vidámabbá teszik. A záró versszak a lovagi szerelem lírájából jól ismert
helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő közti távolságot. A kegyetlen
és megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése