A szövegösszetartó erő

A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió).
A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja.

A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:

1.      Névelők

2.      Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:

a)      Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora

-         Jele: ←

-         Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.

b)      Beszédhelyzetre való utalás: delixis

-         Jele:↑

-         Pl: Így kell élni.

c)      Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora

-         Jele: →

-         Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

3.      Határozószók

Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk

4.      Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy….

Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.

5.      Igei személyragok, birtokos személyjelek

Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára

6.      Hiányosság: hiányos mondatok.

PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is.

7.      Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.

Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.

8.      Egyeztetés

Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek

-         Cím: meghatározza az egész jelentését

-         A szöveg kulcsszavai

-         Témája

-         Ismétlés, rokon értelmű szavak használata

-         Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom

Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.

Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”

A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.