A mozgás

A mozgás

Az ember, ha jár, beszél vagy éppen csak egy pohár vízér nyúl akkor szemmel láthatóan, mozog. De amikor már megittuk a vizet akkor is mozgást, végzünk de szemmel nem látható. Ilyenkor a belső szervrendszerünk egyike lép működésbe. Ebben az esetben például a táplálkozási szervrendszerünk. Így tehát jól észrevehető, hogy mindenki mindenhol még ülve is mozgást végez!

Izmok

Végtagjainkat, beleinket és a szívünket izmok mozgatják. Különböző izmokat különböztetünk meg. Minden egyes szervünket más-más izmok mozgatnak.

Vázizmok: fejünk, nyakunk, törzsünk, végtagjaink izma. A vázizmok többsége a csontokhoz kapcsolódik. Például ha az alkar egyik csontján eredő izom, a másik vége pedig valamilyen ujjpercen tapad meg, és ha az izom összehúzódik, az ujj elmozdul. Az izmok többsége összehúzódni és elernyedni képes. Így egy hajlító és egy feszítőizom kell a mozgáshoz. A vázizmokat más néven harántcsíkolt izmoknak is nevezzük.

Zsigeri izmok: beleink és ereink falán található.

Szívizom: A szívizom csak a szívünkben található meg.

Egy-egy izmot izompólya borít.

Kötőszövetből álló hártyákban futnak az izmok munkájához szükséges anyagok.

Pl.: szállító erek, idegek összehúzódást kiváltó ingerületeket vezetik.

Az izompólya fogja össze az izomrostokat. Az izomrostok, pedig a gyors összehúzódásra képes izomfonalak kötegeit fogja össze.