Az egyház szerepe az intézményes nevelés létrehozásában Mo-on
Szt. István → kereszténység szükséges az európai
nemzetek közé tartozáshoz → egyházi iskolák létrehozása → klerikusképzés
(egyházi + világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű) Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek) Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz) Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete
megerősödött → szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták → Könyves
Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt
ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük
nyugati mintára történt → udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag:
vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás.
Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak. Mo-on
1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy
1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át
hamarosan.
|
Ókori Kelet nevelési felfogása
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan,
változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az
istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté
kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak. A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között. Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés:
nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké. Feladatai: adminisztráció,
bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak → írnokképző:
utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag: számolás, mérés,
csillagászat, földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa → felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába → hatalom birtoklása Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át → motiváció a verés és a lábak megkötözése volt olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás
2. Segédként
szakképzés (több éven át)
3. Papi
szemináriumok (nagyobb városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat
a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek):
Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás
módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és
éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat,
filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat
volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a
rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan
elutasítják, cél a tömegek művelése → buddhista papok terjesztették az írást!
A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a
diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának
megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi,
a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet
szellemében, engedelmességre nevelték. Az egyes tisztségekhez, rangokhoz több
vizsga kell → először alkalmazták a vizsgarendszert.
·
Alapiskolák (falvakban vándortanítók,
városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok
magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok,
módszere a szövegek memorizálása.
·
Középfok (járási, tartományi isk.):
10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) → Konfucius
gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének
kialakítása
·
Felsőfok (állami tisztségviselők –
mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú
vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
·
Alapvizsga: 2-3 évenként
rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás → Virágzó tehetség cím
→ hivatalt nem kaphatott a vizsgázó
·
Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente →
Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség
·
Felsőfokú v.: birodalmi
hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga → Legkitűnőbb tehetség
cím + legmagasabb hivatali tisztség
|
Ókori Görögország művelődési viszonyai
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú
tananyaga → példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára
(felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi
nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás,
bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő
példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya. Fiúk később
harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében →katonai
rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az
uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél:
egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság létrehozása. A vezetők
megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt →
Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák
voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés
az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak
rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A nevelés
központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor
megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután
hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek
erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők)
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó
harckészültségre → cél a harmonikus ember létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón
(államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj → tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv.
(erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól
magántanítókhoz járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
·
Grammatikai iskola: alapkészségek,
nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása
·
Kithara iskola: zenetanítás
(utánzással), táncoktatás
·
Palaisztra: torna, testgyakorlás,
különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)
·
Gümnaszion: magasabb szellemi
tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is
lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A
tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot
használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi
iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért
tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító.
2. Grammatikai
iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok
tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát
előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia),
zeneelmélet
3. Gümnaszion:
testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások
4. Filozófiai
iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött.
Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei,
vitakészség fejlesztése
5. Orvosi
iskola: Hippokratész műveinek oktatása
6. Retorikai
iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága
·
Állam c. művében a társadalom osztályai:
filozófusok, katonák, kétkezi munkások. Az állam akkor boldog, ha köztük
összhang van.
·
Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki
alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek. Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét. Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak. Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.
·
Filozófusok nevelésének elvei: csak
megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A
zene milyensége is fontos → a fuvola tilos. A testi nevelés fontos, de ne
legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló
énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át 30 évesen: dialektika 5 évig 35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év 50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény →
szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom,
zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az
erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a
nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára
biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem
gyakorolni is kell.
|
Ókori Róma nevelési rendszere
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény:
Vir Bonus → gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi
nevelés kora (i.e. VI. sz-ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások
kora – intézményes nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával → asszimilálódás Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden városban volt ludus. Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt. Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan. Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát.
3. Császárság
kora – iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer. Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet). Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra. Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári
udvarban. A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége,
20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.
·
A gyerek tanítását már egész kis korban el
lehet kezdeni
·
Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani
·
A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt,
szép beszédű
·
’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és görög
nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani
·
Előnyben részesíti az iskolai oktatást az
otthonival szemben
·
Elutasítja a testi fenyítést
|
Egyházi iskoláztatás Mo-on
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk
is, kolostorokat alapítottak. Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is
működtettek.
1. Kolostori
iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára) Tananyag: olvasás és egyházi énekek A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség. A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is. VIII. sz. végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak. A IX. sz. során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből. Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai
iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi
iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás. A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a
káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak.
Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd
speciális tudományok.
·
Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés
·
Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen,
grammatika
·
Önálló szaktudományok: orvostudomány,
egyházjog, filozófia, teológia
|
Világi nevelés formái
A középkor a rendi tagozódás kora: papság
(tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok
nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése → testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete. Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből. A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak. 7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés Az egyház is támogatta a lovagok intézményét → az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr. Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak.
2. Városi
polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve. Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése) A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes
nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga, stb. Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt követően önálló céhet alapíthatott az ember. |
Humanista pedagógia fő vonásai
A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek
újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű
emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A
kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek. A humanisták is
hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz embernek a
korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy
szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-ban 16 db), ez kihat a
kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet
szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök
(kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e túlvilágról
szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni kell az
életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje
a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot →
kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit ismerni kell, de
nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új nevelési
rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát
olvassák, hanem antik filozófiai műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső
fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten
világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják, játsszák a
darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen
irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a klasszikus nyelvi és
irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A
másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati
kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című
tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt
kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin
és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos
nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést. Ebben mintegy foglalatát
adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb
vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A
gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek
kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények
elsajátíttatása útján. A gyermek
utánzással sok mindent megtanul. A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében
másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket
rosszul megválasztott házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és
a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi
kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő
magatartásáról" írott
illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a
néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének. Könyveinek nyelve
a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé
számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte
lelkét, szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek
egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel
párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő
felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő
magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes,
a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa.
A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a neveletlenségtől.
A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros
hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi
fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A
nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes
emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes
illemtankönyve, a Colloquia familiara (1522-1524). Erasmus ebben a
művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
·
Önálló gondolkodásra kell megtanítani az
embert.
·
Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent
egyből elfogadni.
·
Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
·
Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása
·
A nevelés alapja a világ megismerése legyen
(pl. földrajzot utazás közben tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket
elutasítja.
|
Középkori egyetemek
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok
egyesülete), a mai egyetem őse. Az intézményt Studium Generale-nak nevezték.
A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi
tipusú egyetem (Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2. év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus. Magas szintű teológusképzés. Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi hatóság erősíti meg tisztségében. A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása) Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak.
2. Bolognai
típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják maguk közül → Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt. A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai. Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres,
Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő
tanításaival.
|
felsőoktatás kezdete Mo-on
·
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király
alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.
·
Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben
létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi
egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414 utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött
ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.
·
A következő egyetemet Mátyás alapította
1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J.
lett az egyetem rektora is. A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették
magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J. összeesküvést
szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett.
·
1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita
egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi
kar is volt.
·
1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti
Mária Terézia → ELTE elődje
|
Rousseau felfogása a nevelésről
·
Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott
felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg
·
Pedagógiájának célja az evilági boldogulás,
etikája a boldogságetika
·
A nevelésnek igazodnia kell a gyerek
természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)
·
A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a
gyerekből, aki megáll a saját lábán
·
A szegényeknek nincs szüksége nevelésre
Módszerei:
·
A tanító ismerje meg a gyerek természetét
·
A városból a természetbe kell költöztetni a
gyereket
·
Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését
·
A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a
külvilág káros hatásaitól → negatív nevelés: „nem tanít meg az
igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv:
0-2 éves korig → testi nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges nevelési formákat.
2. könyv:
2-12 éves korig → érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye. Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont.
3. könyv:
12-15 éves korig → értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad. Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv:
15- házasságig → erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés
5. könyv:
Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása. |
Pestalozzi (1746-1827)
·
először intézményesítette a munkára nevelést.
·
írás, olvasás, számolás és vallási
ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű
növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás
vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
·
A nevelés legfőbb célja az ember felemelése
az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes
körű kiművelése útján valósítható meg.
·
az embernek minden belső erejét, képességét
arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
·
Wolff-féle képességlélektan híve volt:
a nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még
a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
·
a nevelés legközelebbi, s egyúttal
legfontosabb köre a család.
·
négyrészes regénysorozatot jelentetett meg
kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg
"Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd,
a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat
azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben
gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai
szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától,
gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
·
Pestalozzi
gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia
gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
·
A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi
az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
·
azt vallja, hogy az ember eredendően jó,
romlatlan
·
az ember etikai fejlődésének három
fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot"
(Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog
megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi
ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A
társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta
erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát.
Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az
együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is
elfogadni, szeretni.
·
Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű"
pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek
sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a
módszerek kiválasztásakor.
·
az elemi értelmi képzés"
problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre
tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
·
Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt,
amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és
a tanítóképző szemináriumot.
|
Reformáció hatása az iskolarendszerre
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a humanizmus
emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája
a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra → városi plébániai iskola + egyetem Néprétegek különböző iskoláztatása: tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák plébánosok → latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok) köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre) Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok
képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára
→ ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult
a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra
rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú
iskola
A reformáció hatása Mo-on
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző,
ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció terjedése.
Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó
vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető réteg képzése. Tananyag:
latin, görög, héber → Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia.
Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló
kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása anyanyelven folyt,
majd áttértek latinra. Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv
(latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló
társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a
felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett
írni-olvasni → Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák
felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és
egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben
elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták
segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben
már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott,
utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont
megijedtek és kitiltották őket Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben
született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni
a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek
kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer,
testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az
osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései: 300
diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba. |
A reformkor és szabadságharc első időszakának törekvései (Eötvös 1. min.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg minden kérdést:
·
Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának
(pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a
nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
·
Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos,
Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
·
Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai
Zeneiskola
·
Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900
fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban megalakult a Magyar
Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási
reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek.
Eötvös József: író, jogász,
politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve. Beterjesztette törvényjavaslatát,
mely a népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
·
tanszabadság → megválaszthatom, hol és mit
akarok tanulni
·
tanszabadság a népiskolákban → helyi
önkormányzat működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad
iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát
·
tanszabadság a tudományban → nincsenek örökre
eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni
·
minden helységben kell lennie népiskolának, a
fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek
·
az oktatás nyelve a község lakosságának
többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!
·
mindenütt kell lennie iskolaszéknek
(érdekvédelmi szervezet)
·
a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön
kapják a Néptanítók Lapja c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta:
oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem
érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg
kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap
miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok minden eddigi
reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált.
|
Eötvös második minisztersége, az 1868-as népiskolai törvény
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett.
Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét
Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres
megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új
törvényjavaslat 1868-ban lett előterjesztve:
·
az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol
nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani
·
az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a
felekezeti iskolákra is kitejedt
·
állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
·
általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés
terhe mellett)
·
pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell
fizetni)
·
hatosztályos elemi népiskola
·
minden osztálynak külön tanító jár (városi
iskolában)
·
mindenkit anyanyelvén tanítsanak
·
tanítóképzőt kell létrehozni
·
iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)
·
polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6
osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
·
szabad iskolaalapítás joga
·
tananyag szabad meghatározásának joga
·
saját tankönyv kiadásának joga
·
pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők
68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de Eötvös halála
miatt nem jött már létre.
|
Felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikája
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a
politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország
szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni.
Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos
ismeretek tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat,
adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak,
csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi
alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy
részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette.
1777. Ratio
Educationis → királyi rendelet az oktatási rendszer
stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77
között):
·
az oktatás egységes, felekezetre való tekintet
nélkül
·
9 tankerület jött létre élükön tankerületi
főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)
·
iskolatípusokat megerősítette, szabályban
rögzítette
·
vannak kötelező, hasznos és választható
tantárgyak
·
a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio
alapján.
Negatívumok:
·
a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a
latin volt, nem az anyanyelv
·
a német nyelvet kiemelten tanították minden
szinten
·
a nemesség érdekeit tartották szem előtt
·
a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15
éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá
tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház
belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus
iskolákra volt hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon,
aki a német nyelvet mindenki számára kötelezővé tette. Minden iskolában
minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az
országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé
tandíjat vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel
tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos ágyán
minden intézkedését visszavonta.
|
Herbartista pedagógia (Kármán Mór felfogása)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és
pedagógia professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete
jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása,
erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi
eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás:
felkészítés a nevelésre. Meg kell törni a gyerek akaratosságát.
Kényszeríteni kell az engedelmességre, mert belátásra még nem képes.
(felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés)
2. Oktatás:
az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú
érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján
(elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés:
a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét. A rideg bánásmódot felváltja
a jókedélyűség a tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a
pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az
emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”
·
a pedagógia két segédtudománya az etika és a
pszichológia
·
a műveltség történeti elemzése nagyon fontos
·
középpontba állítja az emberi fejlődés
történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
·
testi: test ápolása, testgyakorlás
·
erkölcsi: társas együttélés során
alakul ki
·
értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét
kiművelje, műveltté tegye.”
|
Reformpedagógia
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen
kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A
jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért
azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez
a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is
eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot
is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a
Magyar Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek
évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:
·
hatásos nevelés a családban lehetséges
·
új típusú nevelői magatartás → leereszkedés a
gyerekhez
·
nevelésének alapja Rousseau negatív nevelési
elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk
·
a hagyományos iskola megöli a gyerek
tudásvágyát → új iskola létrehozása
·
a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere
elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan
eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői:
12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a
szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés,
osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak,
jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben
gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
·
Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem
értékválasztást segítő funkciójú intézmény.
·
A tanár nem a beavatkozó, hanem a segítő
szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.
·
Az erőszakot mereven elutasítják.
·
Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését
felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell
létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati
jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz, mezőgazdaság…;
munkára nevelés a gyakorlati oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a természettudományok
terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve,
Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia
helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a
reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a
személyiséget.
|
Oktatás a két világháború között Mo-on
Trianon következményei:
·
kulturális veszteségek → Kolozsvári és
Pozsonyi egyetemek elcsatolása
·
népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent
·
középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.
·
tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
·
könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
·
a színházkultúra területeit elveszítjük
(Kolozsvár, Kassa)
·
az ipartelepeket lecsatolják (Erdély,
Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek
alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most
elkezdték a kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus
Clausus (zárt szám) → zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az
egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter,
aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén →
20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K. felismerte a kultúra
szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt
az iskolázatlan ember
2. szakmai
műveltség színvonala alacsony volt
3. középrétegek
szakképzettsége nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus
→ militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot,
büszkeséget
2. Kultúrtörvény
→ művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a
területi revízió
3. Középosztály
fölemelése → az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell
fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta
segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak.
A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit
iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református
Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft
ellenében.
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai
Népoktatás:
·
az országot 5 km sugarú körökre osztották,
mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy a
földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült
hozzá tartozó tanítói lakással.
·
a 8 osztályos népiskolához még nem látta
elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14
éves korig.
·
a testnevelést is törvénybe foglalták
·
önművelő egyesületek jöttek létre
Középiskolák:
K. az úri középosztályt karolta
fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor
követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett
tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv,
valamint természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
·
humán gimnázium / humán gimi görög nyelv
nélkül, 1 élő nyelvvel
·
reálgimnázium
·
reáliskola (nem egyetemre készít, hanem
szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin
·
leány líceum (1926-tól úrilányok számára)
·
leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati
jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
·
leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti
szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelvi-irodalmi tanulmányok,
érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp, Debrecen, Pécs
(Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két
külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az
itthoni 4 is).
·
Gyűjteményi egyetem → az összes intézményt
egybe vonta
·
az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön
tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)
·
1db műszaki egyetem volt Bp-en
·
az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra,
képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az
értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és
parasztgyerek tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy
László, Móricz, Szabó Dezső
|
1930-as évek változásai, a nevelés szelleme
Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a
külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási
reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett. A háborús
szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a
fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman
Bálint. Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők
fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés
gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak,
nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem
valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8. osztályokat,
de tanterv nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták
az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
·
Egységesített középiskolák → Gimnáziumok
létrejötte
·
Nemzeti nevelés előtérbe kerül → nemzeti tárgyak
nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása
·
Német nyelvet preferálják
·
Honvédelmi ismeretek
·
Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot
tesznek ki a középiskolákban
Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát
élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a
nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek
humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk
miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet
kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő
tanulóit felvették a sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj
nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták.
Népfőiskolai mozgalom: a középfokú
oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben
részesítették a középiskolák épületeiben.
|
Pestalozzi
·
először intézményesítette a munkára nevelést.
·
írás, olvasás, számolás és vallási
ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű
növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás
vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
·
A nevelés legfőbb célja az ember felemelése
az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes
körű kiművelése útján valósítható meg.
·
az embernek minden belső erejét, képességét
arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
·
Wolff-féle képességlélektan híve volt.
A nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még
a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
·
a nevelés legközelebbi, s egyúttal
legfontosabb köre a család.
·
négyrészes regénysorozatot jelentetett meg
kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg
"Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd,
a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat
azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben
gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai
szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától,
gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
·
Pestalozzi
gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia
gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
·
A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi
az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
·
azt vallja, hogy az ember eredendően jó,
romlatlan
·
az ember etikai fejlődésének három
fokozatát különíti el.
1. "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
3. "Társadalmi
állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek
szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés,
a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is
jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis,
bizonytalan.
4. Csak
a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az
ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el.
De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját
egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
·
Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű"
pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek
sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a
módszerek kiválasztásakor.
·
az elemi értelmi képzés"
problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre
tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
·
Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt,
amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat
és a tanítóképző szemináriumot.
|
|
2012. december 26., szerda
Az egyház szerepe
Bejegyezte:
olivazöld
dátum:
17:40
Küldés e-mailben
BlogThis!
Megosztás a Twitteren
Megosztás a Facebookon
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése