Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet
Szószerkezetnek vagy szintagmák
a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet
mindig két alapszófajú szó kapcsolata.
A szószerkezet tagjai között
mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van.
A nyelvtani viszony alapján 3
szószerkezet típust különböztetünk meg:
-
Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata
-
Alárendelő
-
Mellérendelő
Alárendelő
-
Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem
egyenrangúak
-
Felosztásuk az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani
viszony alapján:
Ø
Alanyos szószerkezet: anyám sütötte
kenyér
Ø Tárgyas:
zenét hallgat, levelet ír
Ø
Határozós
§
Időhatározós: estig vár, holnap jön
§
Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
§
Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
§ Módhatározós:
szépen beszél, gyorsan fut
§
Állapothatározós: boldogan énekel, fekve
olvas
§ Eszközhatározós:
labdával játszik, villával eszik
§
Társhatározós: Péterrel vacsorázik,
testvérével nyaral
§
Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik,
verseiért szeretik, jutalomért küzd
§
Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig
beszél
§
Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
§
Eredethatározós: szóból épít, fából készít
§
Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
§
Hasonlító határozós: szebb a testvérénél,
tisztább a Tiszánál
§
Részeshatározós: Péternek ad, testvérének
ír
§
Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a
testvérének
Ø
Jelzős:
§
Minőségjelzős: piros alma
§
Birtokos jelzős: Éva almája
§
Mennyiség jelzős: sok alma
Mellérendelő
-
Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van
-
Kapcsolatos: szép és okos
Ø
Ellentétes: nem kér, de követel
Ø
Választó: vagy okos vagy szép
Ø
Következtető: szorgalmas, ezért
eredményes
Ø
Magyarázó: eredményes, hiszen
szorgalmas
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése