google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. december 9., vasárnap

A dráma újjászületése, középkor


A KÖZÉPKOR

A dráma újjászületése

A töredékes ókori örökségből és a letelepedés után keresztény hitre tért hódítók kultúrájából formálódott ki a középkori műveltség és művészet.
Az ókori kultúrához képest a népvándorlás után jelentős hanyatlás következett be. A szegénység nagyobb, mint az ókorban, a technika kezdetlegesebb, mint korábban. Az emberek számára vigaszt csak a túlvilág adott.
Megszűnik a színház és a dráma, az ókori görög kultúra ismeretlen.
Az újjászületés kezdete csak a keresztes hadjáratokkal kezdődik meg, amikor kitágul a zárt közösségekben élők világa, rendszeressé válik a kereskedelem, fejlődik az ipar, ezzel együtt kifejlesztik a nagy vásárokat. A várak, vásárok, fontos utak körül városok keletkeztek. A városi embernek pedig más volt az életmódja, mint a jobbágyoknak.
Ahogy a városok növekednek, lakóik gazdagodnak, egyre színesebb lesz a templomi játék. Az evangéliumok nagyheti fejezeteit(Jézus megfeszíttetése és feltámadása),és a karácsonyi történetet már eljátsszák  az oltár előtt, ragaszkodva a szent szöveghez, de mégis megjelenítve a történetet. Ezekbe a szövegekbe aztán egyre több naturalista elem vegyült, ami nem nagyon tetszett a papoknak, egyházfőknek. Sokan el akarták tiltani a templomi játékot, de a papok elég hamar rájöttek, hogy ez csak a hitbéli élményt mélyíti. Így aztán a színjátszást nem tiltották meg, csak a templomból tiltották ki.

A PASSIÓJÁTÉK

Ez a kitiltás jelentette a döntő mozzanatot :a templomon kívül játszók már beöltöznek azzá a személlyé akit játszanak .Megjelenítik Jézus szenvedéseit.(szenvedés latinul passió)
Az ilyen látványosságokra messziről is eljöttek. Ezeknek a játékoknak alkotói és nézői is javarészt mesteremberek. Ők szabják-varrják jelmezeiket, kellékeiket. A színhelyet felrakják egy emelvényre és mögéfestik a hátteret így már nem kell végigvándorolniuk a várost.
A XIII: század végére Franciaországban és Németországban is már sok helyen ismerik a színpadot és a díszletet.

A MISZTÉRIUMJÁTÉK

A misztériumjátékokban szent történeteket jelenítettek meg oly módon ,hogy beleszőttek világi elemeket is .A jó győzelmét példázzák az ember lelkében. A jók felmennek a mennybe ahol üdvösséget kapnak, a rosszak a pokol mélyén elkárhoznak. Így a színpad és a díszlet három részre egyszerűsödik :mennyországra, földre és pokolra .A misztériumjátékok előadásai hosszúak voltak, néha több napig tartottak.

A MIRÁKULUM

A vallás már csak szellemében jelenik meg ,inkább a világi témák felé közelít. Témája nem a Biblia, hanem valami szent legenda. Sajátossága, hogy a bonyodalmat valami csoda oldja meg. A látványra helyezték a hangsúlyt.

A MORALITÁS

A XIV. század végén jelenik meg Angliában a középkori drámának ezen formája, ami már valóban irodalmi mű és valóban drámai. Moralitásnak, azaz erkölcsi példázatnak nevezik. A moralitás embere maga az elvont ember, aki minden emberi tulajdonsággal rendelkezik. Színre lépnek elvont fogalmak :Jóság, Erény, Rosszindulat ..stb. A legérdekesebb moralitások  A világ és a gyermek és az Akárki.

A VÁSÁRI KOMÉDIA

A moralitás már félig-meddig világi dráma, de ezzel párhuzamban kialakult egy eleve világi drámatípus ,a vásári komédia. A vásárok terén megjelennek a kötéltáncosok,kardnyelők,csepűrágók,vándorénekesek,muzsikusok.ilyen körben alakul ki a gúnyos hangú ,egyszerre szatírikus és bohózatos tréfa ,a farce ,amely gyökere az újkori játéknak .van olyan komédia is, ami a moralitások paródiája :a lakoma halála. Főszereplője Lakoma, aki ahol megjelenik, jön vele gyomorrontás is. Az elvont fogalmak összefognak, hogy megbüntessék lakomát ,de hiába. Mindig jönnek mások: Éhség, szomjúság stb .. akik feltámasztják a Lakomát.
Ami a középkori színházból egyenest vezetett tovább, az nem a dráma, hanem a színház volt.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése