A KÖZÉPKOR
A dráma újjászületése
A
töredékes ókori örökségből és a letelepedés után keresztény hitre tért hódítók
kultúrájából formálódott ki a középkori műveltség és művészet.
Az
ókori kultúrához képest a népvándorlás után jelentős hanyatlás következett be.
A szegénység nagyobb, mint az ókorban, a technika kezdetlegesebb, mint
korábban. Az emberek számára vigaszt csak a túlvilág adott.
Megszűnik
a színház és a dráma, az ókori görög kultúra ismeretlen.
Az
újjászületés kezdete csak a keresztes hadjáratokkal kezdődik meg, amikor
kitágul a zárt közösségekben élők világa, rendszeressé válik a kereskedelem,
fejlődik az ipar, ezzel együtt kifejlesztik a nagy vásárokat. A várak, vásárok,
fontos utak körül városok keletkeztek. A városi embernek pedig más volt az életmódja,
mint a jobbágyoknak.
Ahogy
a városok növekednek, lakóik gazdagodnak, egyre színesebb lesz a templomi
játék. Az evangéliumok nagyheti fejezeteit(Jézus megfeszíttetése és
feltámadása),és a karácsonyi történetet már eljátsszák az oltár előtt, ragaszkodva a szent
szöveghez, de mégis megjelenítve a történetet. Ezekbe a szövegekbe aztán egyre
több naturalista elem vegyült, ami nem nagyon tetszett a papoknak,
egyházfőknek. Sokan el akarták tiltani a templomi játékot, de a papok elég
hamar rájöttek, hogy ez csak a hitbéli élményt mélyíti. Így aztán a
színjátszást nem tiltották meg, csak a templomból tiltották ki.
A PASSIÓJÁTÉK
Ez
a kitiltás jelentette a döntő mozzanatot :a templomon kívül játszók már
beöltöznek azzá a személlyé akit játszanak .Megjelenítik Jézus
szenvedéseit.(szenvedés latinul passió)
Az
ilyen látványosságokra messziről is eljöttek. Ezeknek a játékoknak alkotói és
nézői is javarészt mesteremberek. Ők szabják-varrják jelmezeiket, kellékeiket.
A színhelyet felrakják egy emelvényre és mögéfestik a hátteret így már nem kell
végigvándorolniuk a várost.
A
XIII: század végére Franciaországban és Németországban is már sok helyen
ismerik a színpadot és a díszletet.
A MISZTÉRIUMJÁTÉK
A
misztériumjátékokban szent történeteket jelenítettek meg oly módon ,hogy
beleszőttek világi elemeket is .A jó győzelmét példázzák az ember lelkében. A
jók felmennek a mennybe ahol üdvösséget kapnak, a rosszak a pokol mélyén
elkárhoznak. Így a színpad és a díszlet három részre egyszerűsödik
:mennyországra, földre és pokolra .A misztériumjátékok előadásai hosszúak
voltak, néha több napig tartottak.
A MIRÁKULUM
A
vallás már csak szellemében jelenik meg ,inkább a világi témák felé közelít.
Témája nem a Biblia, hanem valami szent legenda. Sajátossága, hogy a
bonyodalmat valami csoda oldja meg. A látványra helyezték a hangsúlyt.
A MORALITÁS
A
XIV. század végén jelenik meg Angliában a középkori drámának ezen formája, ami
már valóban irodalmi mű és valóban drámai. Moralitásnak, azaz erkölcsi
példázatnak nevezik. A moralitás embere maga az elvont ember, aki minden emberi
tulajdonsággal rendelkezik. Színre lépnek elvont fogalmak :Jóság, Erény,
Rosszindulat ..stb. A legérdekesebb moralitások
A világ és a gyermek és az Akárki.
A VÁSÁRI KOMÉDIA
A
moralitás már félig-meddig világi dráma, de ezzel párhuzamban kialakult egy
eleve világi drámatípus ,a vásári komédia. A vásárok terén megjelennek a
kötéltáncosok,kardnyelők,csepűrágók,vándorénekesek,muzsikusok.ilyen körben
alakul ki a gúnyos hangú ,egyszerre szatírikus és bohózatos tréfa ,a farce
,amely gyökere az újkori játéknak .van olyan komédia is, ami a moralitások paródiája
:a lakoma halála. Főszereplője Lakoma, aki ahol megjelenik, jön vele
gyomorrontás is. Az elvont fogalmak összefognak, hogy megbüntessék lakomát ,de
hiába. Mindig jönnek mások: Éhség, szomjúság stb .. akik feltámasztják a
Lakomát.
Ami
a középkori színházból egyenest vezetett tovább, az nem a dráma, hanem a
színház volt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése