katona józsef (1791-1830)
1791.
november 11-én Kecskeméten született, iparos családból származik. Kecskeméten
és Pesten tanult. Filozófia tanfolyamot végzett Szegeden, majd Pesten. 1810-ben
a pesti egyetem jogi karán kapcsolatba kerül a második magyar színtársulattal. 1812-től német regények
dramatizálásával vagy egyéb művek szabad átdolgozásával foglalkozott, írt olyan
eredeti műveket is, melyeknek forrása maga a történelem - pl. Ziska (dialógja 1819), Jeruzsálem pusztulása (szomorújáték),
színészkedett is, 1812-től főszerepeket is vállal, sőt még rendezősödött is.
Reménytelenül szerelmes Széppataki Róza
színésznőbe, kinek levélben tárta fel érzelmeit (aláírás: K. J.). 1815
drámapályázatra írta a Bánk bánt, a
pályázatot Döbrentey Gábor
folyóirata, az Erdélyi Muzeum hirdette
meg, hogy majd a pályanyertes darab lesz a kolozsvári "kőszínház"
megnyitódarabja. A Bánk bánra fel sem figyelt a bírálóbizottság (az átlagos
művek tetszettek nekik - divatdarabok) és az 1818-ban kihirdetett eredményről
Katona nem is értesült. E kudarc véglegesen elhallgattatta benne az írót és a
színháztól is végleg elfordult. 1815 ügyvédi vizsgát tett, 1820-ig ügyvédként
dolgozik Pesten. A Bánk bánt barátja Bárány
Boldizsár - Rosta címmel
hozzáértő kritikát írt róla, majd segítségével átdolgozta és székesfehérvári
színészekkel elő akarta adatni művét (végleges változat 1819-ben). A cenzúra
színházi előadását megtiltotta, mivel "Bánk nagysága meghomályosítja a
királyi házat", de könyv alakban megjelenhetett 1820-ban. Katona elhagyta
Pestet és Kecskemétre ment városi tisztviselőnek - 1820 alügyész, 1826 város
főügyésze lett. Kecskemét történelmének megírását tervezi, de csak részletek
készülnek belőle. 1830 szívszélhűdésben meghal. 1833 a Bánk bánt bemutatják
Kassán (Udvarhelyi Miklós
jutalomjátéka). 1834 Kolozsváron, 1835 Budán, 1836 Debrecenben is bemutatják.
Operaváltozatát Egressy Béni
szövegére Erkel Ferenc zenésítette
meg 1861-ben.
Egy pályázatra írta Katona:
1815-ben az Erdélyi Múzeum
(Döbrentey Gábor lapja) drámapályázatot hirdetett- eredeti magyar dráma
írására.
A cél: a díjnyertes darabbal
nyitják meg a kolozsvári kőszínházat.
A darab fogadtatása:
- sorsáról semmit nem tudunk ® örök
irod.tört. kérdés marad: megérkezett-e egyáltalán?
- nem volt sem a bírált, sem a
méltatott művek között,
- a lapban 7 műről ejtettek szót
a beérkezett 12-ből,
- Katona mindezt kudarcként élte
meg, ám: eredeti formájában aligha győzhetett volna darabja.
1819-re átírja a darabot:
- 1816/17-ben
Bárány Boldizsár (Katona dramaturg barátja) Rosta (bírálat) c. művében foglalkozott a művel.
- Gyakorlott
dramaturgként nagyszerű tanácsokat adott ® a 2586 eredeti sorból
csak 344 maradt azonos az
eredetiével.
- Az
útmutatásokat követve Katona tehát átdolgozta a darabot.
- A végleges
változat létrejöttét a székesfehérvári színház pesti vendégszerepléséhez szokás
kötni. bemutatót ugyan betiltották, de a könyv
kinyomtatását a cenzor engedélyezte, így az 1820-ban
megjelent.
Bánk bán szerkezeti
felépítése, kompozíciós kérdései; sorskérdések a műben
1. Szerkezete
I.)
Kibomlik a
drámai alapszituáció:
Helyszín: a palota.
Az Előversengés és az I. felvonás
első része:
- Biberach és
Ottó / Gertrud és Ottó párbeszéde ® utal
arra, hogy az események gyorsulni fognak.(Gertrudis haza akarja küldeni Ottót
feltűnő viselkedése miatt. Melinda már visszautasította Ottót.)
·
Bánk a király távollétében Gertrud gyakorolja a
hatalmat, a palota dőzsölések színhelye.(Éppen bál zajlik.)
- Ottó ki akarja
használni a kínálkozó alkalmat, amíg Bánk távol van. Biberach porokat ad
Ottónak, Gertrudis szavai célzatosak, kétértelműek, biztatják Ottót.
- A magyar urak elégedetlenkednek.
Minden szereplő
színre lép (a királyt kivéve) - kibontakoznak a viszonyok:
idegenek magyarok
a merániak, Biberach, Mikhál és Simon a lojálisok (Solom), a sértettek,
Tiborc, Bánk
II.) Bonyodalom kezdete
Az
I. felvonásban: Bánk hazatér.
Rádöbben,
hogy mind magán -, mind közemberként érintett.
a titkos gyűlésen jelszó: Melinda; kihallgatja Ottó és Melinda beszélgetését
Melinda
eszköz:
- Bánk
megnyerése az ügynek;
- Ottó
szórakoztatásának eszköze.
Bánk
azonban nem lát tisztán: két dolog köti ® a királyi szék, hűség;
(köz)
a
család szeretete. (magán)
(Monológjából
kiderül, hogy vívódik.)
Bánk
a hivatali kötelességek mellett dönt: lecsendesíti a békétleneket, de elveszíti
közben magánéleti boldogságát.
III.) A Bonyodalom kibontakozása:
II.
felvonás - a közéletiség dominál - Bánk a békétlenekhez megy, Petur felnyitja a
szemét;
Bánknak sikerül lecsendesítenie őket (érvei:
testvérharcot szül, a múlt átkai); közben kiszolgáltatja feleségét Ottónak. A
betoppanó Biberach céloz rá - Bánk elindul megtudni, hogy mi történt.
III. felvonás - a magánélet dominál:
In
medias res kezdéssel indul: a két felvonás közti előzmények fontosak: Bánk és
Izidora jelenete
Melinda férje bocsánatáért könyörög - ám
Bánk ellöki magától az asszonyt - megtagadja mint
feleséget és mint anyát is. Ám először merül fel a királyné meggyilkolásának
gondolata
ekkor még nem ölheti meg, mert csupán
személyes haragból tenné.
Ezért fontos, hogy épp ezután mondja el
Tiborc a panaszát.
®
minden szál Gertrud felé mutat.
Ottó
leszúrja Biberachot (bevallja, hogy csak a haszon kötötte Ottóhoz, hogy mindent
elmondott Bánknak, megzsarolja: mást dolgokat is tud róla -- Fülöp király
gyilkosa is Ottó.
Az
érkező Myskának mielőtt meghalna elmondja, hogy Ottó a gyilkosa.
IV.felvonás - ismét a közélet kerül
előtérbe - a drámai küzdelem csúcsa:
Gertrud
nagyhatalmi terveit szövögeti (olvasatlanul dob félre egy fontos levelet - más
tartományokban is fellázadtak ellene.
Izidora
elbocsájtását kéri: fokról fokra döbbenti rá Gertrudot az őt fenyegető veszélyre:
Ottót
szerette, de az gyilkossá lett (Biberach) és aljasul elcsábította Melindát;
Bánk
hazatért és mindent tud;
Gertrudis
ekkor még úgy véli, el tudja simítani az ügyet - Melindát hívatja, aki
zavarodottan viselkedik, de megvádolja; ráolvassa bűneit -- eltávolíttatja az
udvarból;
majd
Bánkot hívatja - de Katona késlelteti a személyes találkozást - előbb Mikhál
érkezik:
Szintén megvádolja a királynét --Mikhálra nem
hallgat, elfogatja;
Bánk csak ekkor érkezik meg®
IV.) A tetőpont: a királyné meggyilkolása.
Gertrudis
támadólag lép fel (Bánk lopva jött haza, Izidorát megsértette), ám Bánk
fenyegető - vádakkal illeti. Gertrudis tőrt ránt - Bánk kicsavarja a kezéből és
leszúrja: utolsó szavaival az ország romba döntőjének és aljas kerítőnek nevezi
a királynét.
V.) Megoldás:
Bánk
tettének mérlegelése a király előtt. Felgyorsulnak az események:
Myska
a pártütők hírét hozza - azok már kinn verekednek;
a
haldokló Gertrudis ártatlannak vallja magát -- a gyilkosa Ottó;
Ottó
elmenekül.
Három
egymásra fokozódó jelenet következik -
egy tablószerű zárójelenetben a már megérkezett király is jelen van:
-
Myska vallomása; Solom átka;
-
Petur szavai,
-
Melinda holttestének behozatala.
A
király ugyan megbocsájt Bánknak (belátás, az addig elolvasatlan levél).
Bánk
számára az a büntetés, hogy egyedül marad.
A szerkesztés jellemzői:
-
Katona fő eszköze a tömörítés: a cselekmény ugyanis hosszabb időt ölel fel
(Melinda eltávolítása, a király hazatér).
- A
mű klasszicizmus felé mutató vonásai: a felvonások egymásra épülése,
klasszicista
rend és arány érvényesül,
színhely
és cselekmény egysége 1-1 szakaszon belül,
az
i. és IV. szakasz időegysége.
- Attól eltérő vonások:
a tettek ábrázolása a nyílt színen,
eltérő helyszínek,
durvaság, nyerseség ábrázolása.
- A felvonások és az Előjáték in medias resszel
indulnak.
Nagy a szerepe a felvonások közti időnek:
- II-III. között zajlik le:
Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde;
- IV-V. között: a király
hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.
- A felvonások hangsúlyos jelenettel záródnak -
nyomatékos zárlattal - mindig berekesztenek 1-1 eseménysort:
-
Bánk monológja
-
Petur szavai
-
Biberach halála
-
Gertrudis halála
-
Endre engesztelő szavai
- Az író gyakran él a késleltetés eszközével:
pl. Bánk-Gertrudis szembesülése egymással, az elolvasatlan levél, a békétlenek
megmutatása.
Sorskérdések a műben
Az
alaptörténet a 13.sz.-ban játszódik, de jól kirajzolódnak benne a reformkor
aktuális kérdései:
- Idegen
uralom alatt élünk (az eredeti Előversengésből árad az idegengyűlölet).
A magyarságot elnyomó élősködő hatalom:
- erősnek érzi magát a napóleoni háborúk
után,
- úgy vélte, eljött az idő MO.
bekebelezésére,
- nincs többé szüksége a rendek
jóindulatára,
- letér az alkotmányosság útjairól:
rendeletekkel igazgat,
állandó pénzleértékelésekkel
próbálja a birtokosoktól visszavenni azt, amit kifizetett
a hadiszállítások idején;
mohó és erőszakos.
- Ez a
magatartás egyaránt minden réteget sújt:
- a jobbágyságot: pol.-i fórumuk,
érdekképviseletük nincs; nyomorognak, éheznek,
- a középréteget: először ők mennek tönkre
a folyamatos pénzleértékelések miatt,
tiltakozni nem tudnak - az
ogyúlést nem hívja össze.
- a főurakat is sújtja az infláció:
nehezen találnak közös hangot
a köznemességgel, a néptől félnek,
egyre inkább mellőzöttnek
érzik magukat, az udvarnál megbízhatatlannak számít.
- Katona
az idegen hatalommal való szembefordulást és ennek következményeit mutatja be.
Mindenki ezen jajong, erről beszél. Céljuk
azonos, de a vezérlő ok más és más:
Bánk - a nemzet egészét félti,
Petur - az ősi jusst siratja,
Tiborc - a napi betérő falatot panaszolja.
- A konfliktusok egyértelműek:
a.) Első
pontja a nemzeti kérdés:
- az idegenek
és a magyarok szembenállása,
- az a
kérdés, hogy ki a magyar és ki nem ® az a magyar, aki annak vallja magát, és aki kiérdemli (ezért pl. nem idegenek Melinda
bátyjai).
b.) A
hatalom megszerzése, megtartása:
- elnyomó
és elnyomottak nyílt és rejtett háborúja,
itt ugyanazok csatáznak, mint a nemzeti
kérdésben:
a hatalomból fokozatosan kiszorított
magyarok harcolnak az őket kiszorító idegenekkel,
ebben a harcban a magyarok sorsára jutott
idegen is magyarnak érzi magát,
az idegen hatalomban helyzetét biztosított magyar
pedig igyekszik kimaradni a konfliktusból (Solom).
- Petur felvázolja a sérelmeket:
- a politikai jogok eltiprását,
- a katonai elnyomást (atyáink várait...);
de:
-
a nemesség magatartásával sem elégedett: keserűen fakad ki az ingadozó v.
udvarhű urak ellen; (A nemesi ellenállás
korának nemese - indulatos, idegengyűlölő, a nemesi-nemzeti büszkeség
jellemzi.)
- Tiborc panasza a jobbágyság évszázados
nyomorát és kegyetlen sorsát tárja föl.
- Bánk olyan kettősséget hordoz, ami Katona
korában sok konfliktus forrása volt:
viselkedésében összeütközik a feudalizmus
és a haladáskettőssége.
- A mű végső kicsengése Katona politikai
eszményét mutatja:
a válságot csak nemzeti király által
vezetett önálló állam oldhatja fel, ahol --
-- idegenek és magyarok megférnek,
-- a főnemesség vezető helyére kerül,
-- a jobbágyok anyagi biztonságban élnek,
-- személyes és nemzeti méltóságot nem
tiporják el.
A Bánk bán keletkezéstörténete,
forrásai, a téma az irodalomban, a mű utóélete és ért.lehetőségek, nyelve,
Katona kapcsolata a magyar színjátszással.
Utóélete:
- a színházi
ősbemutató végül Kassán volt - 1833;
- a további
bemutatók: 1834 - Kolozsvár;
1835 -
Buda;
1836 -
Debrecen.
- 1848.
márc. 15- én ezt játszotta a Nemzeti Színház (Laborfalvy Rózával a
főszerepben).
- 1861-ben
készítette el Erkel Ferenc az operaváltozatot.
A téma az irodalomban:
Katona - korának divatját és saját vonzódását követve -
történelmi témák után kutatott, így talált rá
Bánk bán közismert történetére. A darab tehát valóságos történelmi eseményeken alapul ® a
téma az 1213-as pilisi királyné-gyilkosság.
- II. Endre német feleséget hozott az országba,
akit a magyar főurak gyűlöltek. A király szinte folytonosan hadakozott, ezért
nagy adóterheit a nemességet is sújtotta.
- Felesége és annak rokonainak hatalmaskodása
egyaránt sértette a nemességet és sújtotta a jobbágyságot is
- A történelmi pletykák szerint a nemzeti
sérelmekhez egyéni is társult: a királyné bűnös volt abban, hogy testvére, Ottó
bódító ital segítségével elcsábítsa Bánk nagyúr feleségét..
Mindezek
oda vezettek, hogy a titkos főúri összeesküvők a pilisi parkerdőben
meggyilkolják a királynét.
- Az összeesküvés
széles bázisú konszenzussal folyt. Maga az esztergomi érsek is belekeveredett.
Amikor kikérték a véleményét, egy azóta szállóigévé vált talányos mondattal
válaszolt:
"A
királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem
azt."
- Fokozza
a dolog rejtélyességét, hogy a bűnösök - egy bűnbak kivételével (Petur) -
bűnbocsánatot nyernek, sőt fontos állami pozíciókat töltenek be a későbbiekben
is.
A
téma már a történés korában belekerült az évkönyvekbe .
Feldolgozta a Kálti Márk-féle Képes Krónika is (Nagy Lajos
kora), majd Thuróczy krónikája, és Heltai is (15-16.sz.). Innen veszi át a 15. sz. végén Bonfini
(humanista olasz író), aki által bekerült a téma a világirodalom
vérkeringésébe.
Három
jelenetet emel a középpontba: a csábítás - Gertrud segédletével;
Bánk és Melinda párbeszéde - Bánk
eltaszítja magától az asszonyt;
egy tablójelenet: a véres tőrrel megjelenő
Bánk és a király párbeszéde.
Kiemeli Gertrud bűnrészességét, az erkölcsi
tanulságot, és rokonszenvet érez Bánk iránt.
A
16.sz.-ban a téma Hans Sachs révén bekerül az iskolai színjátszásba.
A múlt
században katona mellett még hárman foglalkoztak vele:
Grillaprzer (osztrák író);
Horváth József Elek;
Kisfaludy - aki tervezte a téma
feldolgozását.
Katona
szabadon használta a meglévő
forrásanyagot. A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban hatott rá:
Shakespeare, Schiller és Weber.
Értelmezési lehetőségek:
A tragédia
értelmezése sokféle kérdést vet föl:
-
politikai v. szerelmi tragédia? - egyértelmű v. bonyolult? - vétkes-e a
királyné?
- mi Bánk
bűne, megérdemli-e a büntetést?
A Bánk bán
szövege alig százlapnyi, ám a magyarázat és vita róla száz kötetben sem férne
el.
A
legjelentősebb értelmezések tragikumfelfogásban különböznek - ám nemcsak
cáfolják, de ki is egészítik egymást. Így a Bánk bán politikai és szerelmi
tragédia egyidejűleg.
Gyulai
Pál:
a királyné
megölése bűn - érte kijár a bűnhődés és a hősnek járó szánalom;
a királyné
nem felelős Melinda sorsáért, sokkal inkább Bánk.
Arany
János:
Gertrudot
felelősnek tartja - mert szavaival Ottót bátorítja;
de vétkes
Bánk is, hisz királynégyilkos.
Sőtér
István:
Bánk nem
bűnös - tettének erkölcsi indítéka van;
érzelmi
veszteség éri - és M. halála kiheverhetetlen fájdalom számára.
Barta
János:
Bánk nem
Gertruddal, hanem Melindával szemben követ el tragikus vétséget ® mert
amikor visszatér, nem a feleségéhez megy, hanem a békétlenekhez, így
kiszolgáltatja az asszonyt Ottónak;
a baj
bekövetkezése után megtagadja benne a feleséget és az anyát, így őrületbe
kergeti;
később sem
maga védelmezi, Tiborcra bízza;
mindezek
sorsszerűen idézik elő Melinda halálát.
Nyelve:
Nyelvújítás
előtti, ódon nyelv. Ez jól illik a tragédia zord világához.
Szókincse
kb. 3000 szó, azonban képei hatásosak: erős, jelképes erejű szavak hálózzák be
a művet: ilyenek pl. a lánc-, a vakság-, a látás- motívumok.
Másrészt
az író a szereplőket egyéniségüknek és lelkiállapotuknak megfelelően
beszélteti:
pl. Ottó
gyávaságát hiányos, tétova mondatok jellemzik;
Biberach
talányosan fogalmaz, ravaszul, sok indulatszót használ;
Tiborc
panaszában népnyelvi szavakat figyelhetünk meg.
Katona kapcsolata a magyar színjátszással:
Katona még
joghallgató korában bekapcsolódott a magyar színházi életbe. Békési József
néven szerepelt, de író és dramaturg is volt. (Ekkor ismerkedett meg Széppataki
Rózával -- szerelem--csalódás.)
Első művei
fordítások, magyarítások voltak, később eredeti darabokat is írt: Ziska,
Jeruzsálem pusztulása, István, a magyarok királya.
A
színjáték helyzete nem túl kedvező ebben az időben:
-
egészen 1837-ig (Pesti Magyar Színház, később 1840-től
mint Nemzeti Színház) nincs állandó épület Pest-Budán a magyar színjátszás
számára;
-
hiányzik a városi közönség,
-
de hiányoznak a jó eredeti darabok is -- éppen ezt a
hiányt pótlandó hirdette meg az Erdélyi Museum a drámaíró pályázatát,
amelyre a Bánk bán első változata is
készült.
A
Nemzeti Színház létrejöttéig három színtársulat emelkedik ki:
-
az 1790-1796 között működő Kelemen László-féle
színtásulat;
-
az ún. második magyar színtársulat (1807 és 1815
között) - valójában kolozsváriak voltak, csak vendégszereplésre érkeztek Pestre
(Déryné, Udvarhelyi Miklós);
-
a székesfehérváriak - akik 1819-es vendégszereplésük
alkalmával bemutatták volna a Bánk bánt.
Katonát
szoros szálak fűzték a színházhoz, ám miután Kecskemétre hazaköltözött, ez a
kapcsolat megszakadt. De hogy a színjáték mindig is szívügye maradt jelzi, hogy
Mi az oka, hogy Magyarországon a költőszíni játékmesterség lábra nem tud kapni?
címmel tanulmányt írt, melyben összefoglalja a magyar színjátszás problémáit.
Bánk tragikuma
1. Rövid bevezető:
- a tragédia keltekezéséről,
témájáról.
2. Főhőse: Bánk bán, akire a
király távollétében óriási terhek hárulnak: ő a törvényesség legfőbb őre.
- Országjárása során személyesen
tapasztalta az általános nyomort és elégedetlenséget;
- a királyi udvarba érkezve látja
a dőzsölést, mely ellentéte és oka az ország helyzetének;
- Petur, a
hatalomból kiszoruló főnemesség lázadáshoz hívja őt haza ®
kettős jelszóval: "a haza és
Melinda". Ők már régen sejtik Ottó szándékait - jó alkalomnak tartják,
hogy Bánkot megnyerjék ügyüknek;
- Tiborc pedig a
parasztság szószólója -- megjelenései egyre hatásosabbak.
Bánk mindezekből
megbizonyosodik, hogy az egész nemzetet érinti a jogtiprás.
3. Hamarosan
ráébred, hogy a zsarnokság nemcsak a nemzeti szabadságot tapossa el, de a
személyi szférába is behatol: ® feleségét Ottó el akarja csábítani.
Így Bánk
döbbenettel tapasztalja, hogy minden téren "bele van keverve".
Az országos
sérelmekhez " bánki sértődés" fog kapcsolódni -- "két fátyolt
szakasztok el...".
Fő
konfliktusát az adja, hogy:
mint államférfi és mint
magánember is érintett
a
haza sorsa kapcsán Melinda
révén
a szálak
egyaránt Gertrudhoz vezetnek
cél:
a szabadság és a becsület
helyreállítása
lesz Bánk feladata,
de
ez csak úgy lehetséges, ha Bánk megváltoztatná azt a hatalmi rendszert,
amelynek őréül van megbízva.
A
küzdelem így a régi énje és az új elhatározása között bontakozik ki.
Az
I. szakasz (felvonás) végén még Bánk nem látja tisztán helyzetét és feladatát.
Feltétlenül
eleget kíván tenni -- az államférfiúi
és --
az apai, családfői, férji kötelességeinek is.
Mindkettő
mögött a "becsület és a jó hír" motívuma áll.
Így
tehát férji-apai szerephez és a nádori méltósághoz kapcsolódó "tündéri
láncokat" (Arany J.) kell eltépnie, hogy lelkiismerete szerint
cselekedjen.
A
két fő motívum felváltva és váltakozó erővel viszi előre a művet.
4.
A II. szakaszban (felv.) a közéleti szál kerül előtérbe.
Itt Bánkban felülkerekedik a lojalitás.
Átérzi a nemesek sérelmeit, de a
testvérháború elkerülése végett még a trónt védi. (Mert a harc a szegényeket, ártatlanokat még jobban
sújtaná.
A hazát egyelőre megmentette, ám ugyanezen
éjszakán elveszíti családi boldogságát.
5.
Későn érkezik megvédeni Melindát -- a III. szakasz (felv.) elején ezt
láthatjuk.
Bánk Melindával úgy viselkedik, mint aki a
családhoz fűződő "tündéri láncokat" széttépte:
- Melindát hazugnak nevezi, mint anyát és
feleséget is eltaszítja);
- kisfiát megátkozza.
Az asszonyon a téboly jelei mutatkoznak.
Bánkban pedig először merül fel a gondolat,
hogy megöli a királynét.
(Aljas kerítőnek gondolja-- hallotta az
Ottó-Gertrudis jelenetet, de nem tudja, hogy Biberach
porokat adott át Ottónak.)
A gyilkossággal lemosná a becsületén a
foltot, de az író itt még ebben meggátolja:
® előbb még el kell hangoznia a Tiborc-panasznak, hogy
Bánk ne csupán önös sérelmekből öljön.
Tiborc panasza viszont megerősíti Bánkot
abban, amit országjárása során tapasztalt, ill. amiket a nemesek sérelmeztek.
Tiborc is mindennek okául a királynét
nevezi meg.
(T. monológját meg-megszakító rövid
zaklatott kiáltások Bánk lelkiállapotát tükrözik, aki szinte önmagával vitatkozik: - helyes-e a terve;
- szabad-e a királynét megölnie?
Kételyek közt hányódik: "Oh, buzogj
vér!" --- "Tűrj
békességgel!"
Míg végül a személyes sérelem és Tiborc
szavai által a nemzet és személyes sérelmei egyesülve
felülkerekednek a lojalitáson.
6.
A IV. szakaszban (felv.) következik be -- több késleltető epizód után -- Bánk
és a királyné összecsapása.
A
királyné kezdetben visszafogott,
Bánk
pedig a provokatív kérdésekre válaszolva még megtagadja feleségét: "Nekem
nincs hitvesem"...;
később
azonban látjuk, hogy a Melindához fűződő szálakat még nem sikerült végképp
eltépnie:
átöleli
az asszonyt, Tiborcra bízza, "vezessen békével szerelmem";
jellemének
legszebb vonása, emberségének legnagyszerűbb bizonyítéka, hogy végül is kitart
a meggyalázott asszony mellett;
a
királyné megölésével végződő vitában is utolsó szava a "kerítő" -
mely tükrözi, hogy ez mennyire fáj neki.
Tehát
a haza és a becsület együttes parancsára öli meg a királynét.
7.
Az V. szakaszban (felv.) Bánk elszántan jelenik meg -- magabiztos, büszkén
vállalja a tettét. (A királynénak meg kellett halnia a belháború
elkerüléséért.) Ő tehát a hazát mentette
meg, így alakja felmagasodik.
Az
V. szakaszra minden lényeges konfliktus lezárult már, a fő kérdés:
Bánk
tudja-e bizonyítani, hogy tette jogos volt.
A
királynénak küldött, de csak most elolvasott levél még őt igazolja.
Endre elismeri: jogosan halt meg Gertrudis.
Bánk
lelkiismereti nyugalma azonban ingatagnak bizonyul: mivel összeegyeztethetetlen
személyiségével a gyilkolás.
Petur
átka (alattomos gyilkos) megrendíti. Leteszi kardját a király elé.
Majd
Solom ártatlannak vallja a királynét.
Myska
orozva gyilkolónak nevezi.
Ezt
tetézi, hogy méltatlannak tartják a bajvívásra – e pillanatban Bánk alattomos
gyilkossá törpül.
Mind
hazafiúi, mind férji bosszújának jogossága megkérdőjeleződik.
Egy
lehetősége maradt: a családi életbe való visszahúzódás.
Ekkor hozzák be Melinda holttestét.
Bánk összeomlása teljes.
Megtapasztalja, hogy megsértette a rá
bízott világ rendjét, ezért Isten jogosan bünteti.
A
király megbocsájt neki, mert így élnie nagyobb büntetés már.
Jellemek:
Arany
tanulmányában 3 csoportra osztotta őket:
Bánk Gertrudis és a király köré
csoportosulók:
Melinda Ottó Myska, Solom
Mikhál,
Simon Biberach
Petur
és a békétlenek Izidóra
Tiborc
A
jellemzésben Katona a hős 1-1 uralkodó tulajdonságát emeli ki:
Petur:
az indulatos magyar főúr, Tiborc:
becsületes,
Mikhál:
félénk, Ottó:
gyáva,
Biberach:
cinikus, Simon:
aggályoskodó,
Endre:
igazságos.
Hiányoznak
a gazdagon motivált nőalakok:
Melinda:
naiv,
Izidóra:
buta, hiú.
Ottó:
rögtön a mű elején kiderül bűnlajstroma (Fülöp király halálához is volt köze),
tehetetlen, szánalmas -- megalázkodva
udvarol, így eltörpül Bánk mellett,
orozva gyilkol
Melinda hűségét, ezzel női mivoltját
is lenézi (Melinda is csak asszony),beszennyezi őt.
Biberach:
vázlatosan motivált, a saját hasznát mindenütt megtalálja.
Simon-Mikhál:
passzív szereplők, becsületesek, de a történelem viharában csak sodródnak.
Tiborc:
dramaturgiai funkciója van -- panasza;
megtestesíti a magyarság széles
tömegeit ®
nyomora.
Petur:
az ősi virtus híve, szenvedélyek irányítják.
A
király: liberális beállítottságú, csak az V. szakaszban jelenik meg, mégis
láthatatlanul jelen van, mert Bánk az ő nevében viaskodik konfliktusaival
Myska-Solom:
feltétlen lojalitásukban nem látják meg Gertrudis vétkeit.
Gertrudis:
a dráma legnehezebben megítélhető szereplője (Arany, Vörösmarty);
sokféle értelmezés született
vele kapcsolatban ®
egy kulcskérdése volt:
vétkes-e M. elcsábításában? mennyire
felelős az ország állapotáért?
¯ ¯
nem
egyértelmű súlyos
feleősség terheli, gőgös, zsarnok,
nagyhatalmi terveit szövi a magyarság
rovására, az urakat kiszorítja a kormányzásból, a jobbágyokat
kegyetlenül megsarcolja
A téma
bonyolultságát jelzi, hogy a Bánk bán az egyik olyan magyar mű, amely
szakirodalma százkötetnyi.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése