Vörösmarty
Mihály
a) A Szózat részletes elemzése
b) Kérdések és válaszok Vörösmarty költészetében
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty a magyar romantika
kiteljesedésének legnagyobb alakja, s Byronnal, Victor Hugo-val, Puskinnal
állítható egy sorba.
Lírai költészete
Vörösmarty
a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, az
óda és az elégia meghatározó műfajai.
Szózat
Vörösmarty
1836-ban írta a Szózatot, abban a válságos történelmi pillanatban, amikor nyílt
szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Művészetében ettől
kezdve a líra lesz az uralkodó műnem. A költemény versformája a skót
balladaforma, témája a múltból táplálkozó honszerelem.
A
forma, a verszene ellentmondást rejt magában, pl. a hosszabb-rövidebb sorok
váltakozásával, és a nyolc szótagos sorok átlépésével a következő sorba. A
versforma feszültséget rejt magában, így kerete a romantikában kedvelt
ellentétek kifejezésének.
A
Szózat - kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Ez adja a szónoki beszédre
emlékeztető szerkezetet. Az egész nemzethez szól közvetlen, bensőséges hangon.
Ellentmondást nem tűrő érvsorozattal győzi meg az olvasót. Ez a belső vita adja
a Szózat érvelésének igazi hitelét. A haza az egyes ember számára életének
értelmet adó kerete. A bölcső és a sír metaforák azt kívánják kifejezni, hogy
az ember részére a "nagy világ" nem adhat otthont.
Vörösmarty
a Himnusz Istenével szemben a Sorsot, a Végzetet említi, ám nem ezt elfogadva,
hanem ezzel szembeszállva kell élnie és halnia az embernek. A 3-5. strófa ezt,
az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A Vörösmarty
korában is régiesnek tűnő igealakok (küzdtenek, elhulltanak) használata
ünnepélyes komolyságot ad a műnek. A jelen a múlt egyenes folytatása, s a 7.
versszaktól a jövő dominál. A népek hazájához, a nagyvilághoz lebbez fel később
a költő igazságszolgáltatásért. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak
indulatai. Ha van vallásos motívuma a költeménynek, akkor az a 10. strófában
található: százezrek imádsága száll egy jobb korért Isten felé. Ezzel szemben
rögtön megjelenik a megsemmisülés romantikus képekben festett látomása, a
nemzethalál víziója. Ez a "nagyszerű halál" azonban nem szégyenletes,
hanem az áldozatokat vállaló nemzet tragikus elbukása. Ezután ismét visszatér a
jelen feladataihoz, s a felszólítás paranccsá erősödik.
"A
Szózat az egyik legkétségbeesettebb magyar vers."
Kérdések és válaszok Vörösmarty
költészetében
A Guttenberg-albumba
A
költemény alkalmi versnek készült, ennek szánta Vörösmarty. Németországban
adtak ki egy emlékalbumot Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálójának
tiszteletére, ekkor ünnepelték ugyanis a nyomtatás 400. évfordulóját. Ebben
jelent meg verse. Műfaja epigramma, mely a költemény folyamán egyre inkább
ódává mélyül. Az epigramma egyetlen körmondat. A körmondat művészi szerkezetű,
többszörösen összetett mondat, mely két fő részre oszlik: elő- és utószakaszra.
Az előszakasz készíti elő a fő mondanivalót. Négy feltételes mellékmondatból
áll a vers, az ötödik (öt feltétel fogalmazódik meg) pedig késlelteti a
csattanós (epigrammákra jellemző) befejezést. Az eszményi kor létrejöttének
vágya a felvilágosodás szellemében fogant, de az utópista (valamilyen eszményi
társadalmi rend leírása, mely csak az illető képzeletében él)-szocialista
eszmék is fellelhetők benne. Vörösmarty műve egy egyértelműen egyetemes emberi
vágyat fejez ki, mint ahogyan erre az ötödik feltételben is utal.
Gondolatok a könyvtárban
E
költemény egyetlen monológ, filozófiai elmélkedés. Ihletettsége: a költő
meglátogatja barátját, Toldy Ferencet az Akadémiai könyvtárban rendezett
értekezleten, amely unalmas, s ezért figyelme másra terelődik. A költemény a
"nyomorú pórnép" és a "népzsaroló dús" ellentétéből indul
ki. A reménytelen kétségbeesés hangja zokog fel, mert ezen a földön mindenki
boldogtalan. A könyvektől, a tudománytól kéri számon a "nagyobb rész"
boldogságát. Az egyes könyvek is ellentéteket hordoznak magukban, s a
"Ment-e a könyvek által a világ elébb?" kérdésére az ironikus igenlő
forma határozott tagadást takar. Ijesztő gondolatok torlódnak egymásra, s a
költő szájából elhangzik: "egy máglya üszkén elhamvadjanak?",
elképzelhető tehát a lelkében dúló fájdalom. Erkölcsi erővel igyekszik
felülkerekedni előbbi érvein, cáfolni állításait. A keserűség azonban nem
tartja vissza a bizakodást, utópista-szocialista eszmék jelennek meg: a
"számos milliók" egymás testvérei lesznek. Vörösmarty az emberiség
történetét körforgásszerűen képzelte el: a fejlődés után hanyatlás következik
be. Kétszer hangzik el a versben ez a kérdés: "Mi dolgunk a
világon?", s kétszer a válasz is: küzdeni. Azt tudatosítja, hogy úgy
szolgálhatjuk az emberiség ügyét, ha előbb saját nemzetünk felemelkedésén
fáradozunk.
Előszó
Az
Előszó című költeménye a világosi katasztrófát a kozmikus tragédia víziójává
növeszti. Aktualitása: a költő Batthyány Emma grófnőnek ajánlotta. A vers
időkerete egyetlen kozmikus esztendő: a boldog tavasztól a hazug áltavaszig
ível. Minden sornak szimbolikus jelentése van. Az első 10 sor a reformkor
ünnepi tavaszát jeleníti meg, a 49-es év előtti állapotokra utal. A megfáradt
ember céljai jelennek meg, s összefonódik a haza és az emberiség sorsa. Az
összeomlás a "bőszült szörnyeteg" romantikus képében jelenik meg, s a
vész nyomában a pusztulás jár. A tél dermedtsége az emberi remények halálát
jelenti. Az itt található "és" kötőszók halmozása szaggatottságot
vált ki. Később a föld új tavaszra készülődik, de ez már csak áltavasz. Az
önkényuralom korában minden boldogság csak hazugság lehet - állapítja meg
végül. (A költemény 49 sora talán maga is utalás.)
A vén cigány
1.
Keletkezéstörténet
-szabadságharc
bukása után, 1854-ben
-világosi
fegyverletétel után, Haynau terroridőszakában (megtorlás, önkény)
Személyes
háttér: testileg-lelkileg összetört a költő
"megrendült agyú"
2.
Műfaja
rapszódia:
bordal keret, visszatérő refrén, címe metafora (idős költő)
-refrén:
önmagát buzdítja versírásra
cigány-húr-hegedű
költő-írás-alkotás
3.
Hangulata
-"reménytelen
remény", biztatás és kétségbeesés
-halálfélelem,
felkészülés az alkotásra
egyéni
+ nemzeti tragédia, bibliai, mitologikus tragédiák
-Ádám,
Éva, Káin, Ábel, Noé, Prométheusz
4.
Akusztikus, vizuális elemek
-összekapcsolódnak
akusztikus:
elfojtott sóhajtástól a pokoli
zokogásig
vizuális: vihar, háború, zivatar, pokolnép
5.
Lezárás
-bizakodóbb,
optimistább: "Lesz még egyszer ünnep a világon
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése