A 16. sz végétől Európában újra
megszilárdult a feudalizmus, a katolikus egyház pedig, hogy visszaszerezze
hatalmát ún. ellenreformációt indított. Azokra a
művészi alkotásokra, főleg épületekre alkalmazták először a barokk megnevezést,
amelyeket mértékteleneknek, túl díszítettnek, bizarrnak tartottak. A szó
az olasz barocco szóból származik,
jelentése: nyakatekert okoskodás.
·
Az egyházban Loyola Ignácz megteremti a Jezsuita
rendet, mely a hívek érzékeire, érzéseire próbáltak hatni. „A cél szentesíti az
eszközt”, vallotta Loyola Ignácz. Nagyszabású templomépítésbe kezdtek,
melyeknek a monumentalitás, túldíszítettség és a lenyűgözés volt a céljuk.
·
A barokk pompa tetszik a nemesi osztály
képviselőinek, támogatják, ők is szívesen alkalmazták a barokk díszítő elemeket
(kastélyok, barokk kertek).
Pl.: A Fertődi Eszterházi – Kastély (harsány színek, tér kitágítása, erőteljes alakok)
Pl.: A Fertődi Eszterházi – Kastély (harsány színek, tér kitágítása, erőteljes alakok)
A zenében a barokk hozza létre az operát
is. Pl.: Bach, Vivaldi
A barokk hatás az irodalomban
mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára
nélkülözhetetlen a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás.
A
barokkban a fő cél az erő kifejezése.
Jellemző rá:
·
a rímtechnika
·
újszerű költői képek bősége
·
a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatok
·
az ünnepélyes érzelmeket kifejező patetikus
stílust
·
a bonyolult összetételű, de áttekinthető
körmondatok
·
a rokon értelmű mondatok, szavak halmozása
·
az erős érzelmi tartalmú kifejezések
Kedvelt
műfajai voltak: vitairatok, prédikációk (reformáció, ellenreformáció
miatt). A barokk az irodalomban új műfajt is alkotott, a barokk eposzt. A reneszánszot a magyar irodalomban is a barokk
követi, de időben kicsit később, mint Nyugat-Európában. A barokk képviselői
Magyarországon is a jezsuiták voltak, de a magyar főúri osztály is egyre inkább
bekapcsolódik a barokk szellemi életbe. A barokk főúri irodalom kiemelkedő,
alakja:
Zrínyi Miklós /1620-1664/
Nagybirtokos arisztokrata családban született. Nevelője Pázmány
Péter volt, hat nyelven beszélt. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal
csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott, de olyan
színvonalon, hogy ezzel ő a század irodalmának versenytárs nélküli főalakja.
Élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. Ugyanúgy, mint a
politikai életnek, a hadtörténetnek és a hazai hadtudományoknak is előfutára.
Műveinek többsége politikai tartalmú, hadtudományi munkák, értekezések.
1664-ben, egy vadászbalesetben halt meg.
|
|
Szerelmes
verseit idilliumoknak nevezte, ezek feleségéhez szólnak, Draskovich Mária,
kit verseiben Violának nevez.
|
|
A mű témájaként felidézte a három
nemzedékkel azelőtti történelmet, saját dédapjának küzdelmét és vitézi halálát.
A szigetiek mentesek azoktól a bűnöktől, amelyek a korabeli magyarságot
jellemezték. A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság.
Barokk jelleg benne:
·
a valóságos és realisztikusan ábrázolt
eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. Látomásos elemeivel a
valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek
reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját.
·
a nyelvi, stiláris gazdagsága
·
a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos
érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben
·
Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre
akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ
·
Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők
fel a jellemzésekben
·
Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika
jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566
strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére
Verselése méltóságteljes,
nehézkes. Zrínyi megtartja a klasszikus eposzok kötelező formai hagyományát, az
eposzi kellékeket. Múzsaként Szűz Máriát szólítja meg. A mű célja
követendő példaképpé emelése dédapjának, aki a kereszténységért halt meg.
Szigetvár ellentéte az akkori Magyarországnak. Szilárd egység, vitézi hősiesség
uralkodik ott, s ekképp várják Szulimán szultán támadását.
Zrínyi filozófiája: szerinte a
történelem és az emberiség sorsa a véletlenek alakulásán és a forgandó
szerencse révén valósul meg.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése