google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. december 7., péntek

Zrínyi Miklós munkássága, filozófiája


A 16. sz végétől Európában újra megszilárdult a feudalizmus, a katolikus egyház pedig, hogy visszaszerezze hatalmát ún. ellenreformációt indított. Azokra a művészi alkotásokra, főleg épületekre alkalmazták először a barokk megnevezést, amelyeket mértékteleneknek, túl díszítettnek, bizarrnak tartottak. A szó az olasz barocco szóból származik, jelentése: nyakatekert okoskodás.
·         Az egyházban Loyola Ignácz megteremti a Jezsuita rendet, mely a hívek érzékeire, érzéseire próbáltak hatni. „A cél szentesíti az eszközt”, vallotta Loyola Ignácz. Nagyszabású templomépítésbe kezdtek, melyeknek a monumentalitás, túldíszítettség és a lenyűgözés volt a céljuk.
·         A barokk pompa tetszik a nemesi osztály képviselőinek, támogatják, ők is szívesen alkalmazták a barokk díszítő elemeket (kastélyok, barokk kertek).
Pl.: A Fertődi Eszterházi – Kastély (harsány színek, tér kitágítása, erőteljes alakok)
A zenében a barokk hozza létre az operát is. Pl.: Bach, Vivaldi
A barokk hatás az irodalomban mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás.
A barokkban a fő cél az erő kifejezése.
Jellemző rá:
·         a rímtechnika
·         újszerű költői képek bősége
·         a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatok
·         az ünnepélyes érzelmeket kifejező patetikus stílust
·         a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatok
·         a rokon értelmű mondatok, szavak halmozása
·         az erős érzelmi tartalmú kifejezések
Kedvelt műfajai voltak: vitairatok, prédikációk (reformáció, ellenreformáció miatt). A barokk az irodalomban új műfajt is alkotott, a barokk eposzt. A reneszánszot a magyar irodalomban is a barokk követi, de időben kicsit később, mint Nyugat-Európában. A barokk képviselői Magyarországon is a jezsuiták voltak, de a magyar főúri osztály is egyre inkább bekapcsolódik a barokk szellemi életbe. A barokk főúri irodalom kiemelkedő, alakja:

Zrínyi Miklós /1620-1664/

Nagybirtokos arisztokrata családban született. Nevelője Pázmány Péter volt, hat nyelven beszélt. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott, de olyan színvonalon, hogy ezzel ő a század irodalmának versenytárs nélküli főalakja. Élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. Ugyanúgy, mint a politikai életnek, a hadtörténetnek és a hazai hadtudományoknak is előfutára. Műveinek többsége politikai tartalmú, hadtudományi munkák, értekezések. 1664-ben, egy vadászbalesetben halt meg.
2aà
 
ß2
 
Irodalmi alkotásai nem hivatásos költőként írta. Nem költőként, hanem politikusként és hadvezérként indul a pályája. Egész életében állandóan harcban állt a törökkel. Élete fő céljának tekinti, mint hadvezér, a török végleges kiűzését. Tábornoki kinevezést kap, , horváth bán, majd a déli végvárak főparancsnoka lesz, ekkor hozzákezd egy török ellenes hadjárat megszervezésébe. Kezdetben haditudományi munkákat ír, például „A török áfium ellen való orvosság” című röpiratában egy állandó nemzeti hadsereg szükségességét hangsúlyozza, mivel a magyar senkitől sem várhat segítséget, önerejére kell támaszkodnia. Nádorrá szerette volna választatni magát, hogy nemzet hadsereget szervezhessen, de azt tapasztalja, hogy a bécsi udvar nem hogy segítene, de akadályozza, nem nézi jó szemmel törökellenes harcait. Olyan háborúkba, hadjáratokba kényszerítik, amelyekben nem szívesen vett volna részt. Így rájött arra, hogy a magyarságnak saját erejéből, nemzeti összefogással kell megszabadulnia a töröktől. A korszerű hadviselés megteremtését kívánta elősegíteni hadtudományi munkák írásával (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).
Szerelmes verseit idilliumoknak nevezte, ezek feleségéhez szólnak, Draskovich Mária, kit verseiben Violának nevez.
2bà
 
Politikai szándékait előbb költészetében, majd elméleti írásaiban hagyta ránk. Ez a politikai szándék íratta vele az első magyar nemzeti eposzt, a Szigeti veszedelmet. Az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességgel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva nagy, egy egész nép sorsára nézve jelentős tetteket visz végbe.
ß2a
 
Zrínyi ráébredt, hogy a magyarság csak a saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. Műve az erre való felszólítás, bizonyítani és lelkesíteni akart vele. Azt hirdette a költészet nyelvén, hogy elérkezett a győzedelmes háború ideje a törökök ellen.
A mű témájaként felidézte a három nemzedékkel azelőtti történelmet, saját dédapjának küzdelmét és vitézi halálát. A szigetiek mentesek azoktól a bűnöktől, amelyek a korabeli magyarságot jellemezték. A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság.
Barokk jelleg benne:
·         a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. Látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját.
·         a nyelvi, stiláris gazdagsága
·         a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben
·         Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ
·         Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben
·         Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére
Verselése méltóságteljes, nehézkes. Zrínyi megtartja a klasszikus eposzok kötelező formai hagyományát, az eposzi kellékeket. Múzsaként Szűz Máriát szólítja meg. A mű célja követendő példaképpé emelése dédapjának, aki a kereszténységért halt meg. Szigetvár ellentéte az akkori Magyarországnak. Szilárd egység, vitézi hősiesség uralkodik ott, s ekképp várják Szulimán szultán támadását.
Zrínyi filozófiája: szerinte a történelem és az emberiség sorsa a véletlenek alakulásán és a forgandó szerencse révén valósul meg.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése