A domináns és a recesszív öröklődés jellemzése két nemzedék alapján

Az öröklődé során a tulajdonságok a DNS- ben öröklődnek tovább. Egy- egy tulajdonságot a gének (egy fehérjerecept a DNS- ben) határoznak meg. A géneket pedig kromoszómák alkotják. Az ember 46 kromoszómája 23 kromoszómapárra oszlik. Egy adott génnek a különböző változatait alléloknak nevezzük. A leggyakrabban előfordulókat vad típusúaknak nevezzük. Az öröklődés lehet külső (fenotípus), vagy belső (genotípus). A kromoszómák lehetnek egyformák (homozigóta) és különbözőek (heterozigóta). A kromoszómák lehetnek dominánsak (ez az erősebb, ez érvényesül) és recesszivek (gyengébbek, rejtve maradnak).

A genetika alaptörvényeit Mendel vizsgálta. Megállapította, hogy heterozigóta egyedek keresztezésénél a fenotípust tekintve 3:1, genotípust tekintve pedig 1:2:1 arányban oszlanak meg az egyedek. Az első törvénye az uniformitás törvénye: Homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibridnemzedék (F1) valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát tekintve azonos lesz. A második törvény a hasadás törvénye volt. E szerint a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az első nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül megjelennek a második nemzedékben (F2). A harmadik törvénye a független öröklődés törvénye volt. E szerint az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is létrejöhetnek. Tehát az F2 nemzedék fenotípusa 9:3:3:1 arányban, genotípusa pedig szintén 1:2:1 arányban öröklődnek. Ilyen például egy fekete- tarka és egy fehér tehén keresztezése.

Létrejöhet még intermedier öröklődésmenet is, amit a nem teljesértékű domináns allél két fenotípus köztes formáját idézi elő. Ilyen például a fehér és a piros virág keresztezése. A kodominancia jelensége, ami az AB0 vércsoportnál mutatkozik meg, amiknek a létrejöttét két domináns és egy recesszív allélpár határozza meg. Tehát a két domináns allél találkozásakor mindkettő hatása érvényesül, és AB vércsoport jön létre. Van olyan eset is, amikor egy tulajdonság kialakításában egynél több allélpár vesz részt. Ilyen például a tyúkoknál a taraj formája. De lehet olyan is amikor egynél több tulajdonságot egy allélpár határoz meg. Pl.: a virág maghéjának színét, vagy a vörösvérsejtek alakját.