Zola
(Naturalista realizmus)
Émile Zola (1840-1902),
Ő mégtovább kívánta fokozni a regény
hitelességét, mint realista elôdei és kortársai.
A kísérleti orvostan mintájára
"kísérleti regényeket" írt, s a társadalom ábrázolásában a korabeli
természettudományok módszereit és eredményeit igyekezett érvényesiteni.
Szerinte az írónak is természettudóshoz méltó módszerrel kell alkotnia, ezért
nevezték el ezt az irányzatot a francia
"naturaliste" (jelentése: természettudós) szó
alapján naturalistának. Regényelméletére
hatott a pozitivista filozófia (képviselôi
az okok, az összefüggések keresése helyett
csupán a tényeket vizsgálják és rendszerezik), Taine (1828-1893) ún.
miliô-elmélete (a szellemi kultúrajelenségeit a faj,
a környezet és a történeti idôpont határozza
meg), a biológiai örökléstan, a darwinizmus és az orvostudomány több új
eredménye. A naturalizmus követôi szerint az
ember természeti lény, sorsát nem a
társadalmi viszonyok, hanem természeti törvényszerűségek (átöröklött ösztönök,
hajlamok) s környezeti hatások determinálják. Zola kezdetben azt a véleményt
hangoztatta, hogy az öröklôdési determináltság pusztítóbb és könyörtelenebb,
mint az ókori sorstragédiákban a végzet vagy
az istenek bosszúja, s ezt az áltudományos
hiedelmet próbálta igazolni húsz regénybôl álló ciklusában, a Rougon-Macquart
sorozatban két család több nemzedékén át. Az egészséges életösztönű
Rougon-nemzetség tagjai fölfelé törnek, s vezetô
helyeket foglalnak el a társadalomban, a
terhelt, alkoholizmusra hajlamos Macquart-család pedig egyre mélyebbre züllik.
A
naturalista regényelmélet elveti a realista tipikusságot, s helyette
szociológiai,
természeti, biológiai tények sokaságának
bemutatásával kíván "hitelességre törekedni". Zola műveinek jelentôs
része az irodalom és a tudomány határán mozog,
s egyikük lehetôségét sem tudja
kiteljesíteni: a regényvilág az elôre megállapított
tételek illusztrációjává válik.
Szerencsére legjobb alkotásaiban a művész fölébe kerekedett az
elméletírónak, s
a nép züllöttségének reménytelen rajzától
Zola eljutott a munkásosztály küzdelmeinek és hivatásának felismeréséig
(Germinal című regényében), élete vége felé
pedig baloldali elkötelezettséggel szólt bele a politikai harcokba.
A szerzô életének
és munkásságának rövid
áttekintése,
valamint
müveirôl szóló értekezés után olvassuk el számitógépes
feldolgozásban a
kiemelt müvének a részleteit. A
magyar Rádió
Hangarchivumában rádiójáték formájában, a
Vakok szövetsége Hangos
könyvtárában
pedig kiváló művészek által felolvasott
művekkel
találkozhatunk.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése