1. Az emberi megismerés és tudomány
-
A megismerés természetes emberi tevékenység.
-
Az emberek törekszenek a körülöttük lévő világ
általánosabb megértésére.
-
Amit tudunk, annak nagy része inkább egy konszenzus
elfogadásából származik, semmint saját tapasztalatunkból.
-
A dolgok értelmezésének fontos forrása a ránk
hagyományozott tudás és tekintély.
-
Amikor saját tapasztalatunk alapján értelmezünk
valamit, megfigyeléseket végzünk, és igyekszünk a megfigyelt dolgok között
szabályszerűségeket felfedezni.
-
Mindennapos megismerő tevékenységünk során gyakran
követünk el hibákat. A tudomány védelmet nyújt az ilyen hibák ellen.
-
Az ember megfigyelései gyakran pontatlanok; a tudomány
úgy kerüli el az ilyen hibákat, hogy tudatos és gondosan végzett tevékenységgé
teszi a megfigyelést.
-
Néha általános következtetéseket vonunk le néhány
megfigyelés alapján. A túláltalánosítás ellen a tudósok replikációval, a
vizsgálat megismétlésével védekeznek.
-
Ha már valamilyen következtetésre jutottunk, az ennek
ellentmondó bizonyítékokat időnként hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni,
és csak az állításunkat alátámasztó tényekre figyelünk oda. A tudósok azonban
az előre megszabott számú megfigyelést akkor is végigcsinálják a következtetés
levonása előtt, ha már az elején „látszik” valamilyen összefüggés.
-
Ellentmondó tények láttán mindenki igyekszik az
ellentmondást valamiképp megmagyarázni. Eközben gyakran feltételezünk olyan
tényeket is, amelyeket valójában nem figyeltünk meg. Feltevéseik ellenőrzésére
a tudósok ilyenkor további megfigyeléseket végeznek.
-
Előfordul néha az emberrel, hogy illogikusan okoskodik.
Ez ellen úgy védekeznek a tudósok, hogy okfejtésükben épp annyira tudatosak és
óvatosak igyekeznek lenni, mint a megfigyelésnél. A tudomány nyilvánossága
pedig azt jelenti, hogy minden tudós munkájába a válla fölött belenéz a többi
tudós.
-
Ugyanez – kollégáink segítsége – védi attól a tudóst,
hogy túlságosan szubjektív legyen a következtetéseiben.
-
Míg az ember gyakran dönt úgy, hogy megértett már
valamit, és nem keres többé új válaszokat, a tudósok – mint csoport – végső
soron minden kérdést nyitottnak tekintenek.
-
Annak a gyakori nézetnek, hogy bizonyos dolgok végső
soron megmagyarázhatatlanok, a tudományban nincsen helye.
-
A társadalomtudomány három alapvető elemből áll:
elméletből, kutatásmódszertanból és statisztikából.
-
A társadalomtudományi elmélet azzal foglalkozik, ami
van, nem azzal, hogy minek kellene lennie. Nem jó az elméletet a filozófiával
vagy a hittel összekeverni.
-
A társadalomtudomány középpontjában a társadalmi élet
logikus és tartósan megmutatkozó szabályszerűségei állnak.
A társadalomtudósok nem az egyes embereket akarják megmagyarázni, hanem emberek valamilyen összességét.
A társadalomtudósok nem az egyes embereket akarják megmagyarázni, hanem emberek valamilyen összességét.
-
Az attribútum:
tulajdonság, pl.: fiatal, férfi
-
A változó:
logikailag összetartozó attribútumok csoportja. Pl. a férfi és a nő
attribútumok a nem változót alkotják.
-
Bár a társadalomtudós embereket figyel meg,
elsődlegesen a változók közötti kapcsolat érdekli.
2. Elmélet és kutatás
-
Néha vitatják, lehet-e tudományos kutatás tárgya az
emberi magatartás. Lehet.
-
A hagyományos tudománykép elemei: az elmélet, az
operacionalizálás továbbá a megfigyelés.
-
A hagyományos tudománykép nem mutatja be pontosan,
hogyan zajlik a tudományos kutatás a valóságban.
-
A társadalomtudományi elméletet, illetve a kutatást két
logikai módszer köti össze:
o
Dedukció:
melyben sejtéseket, illetve hipotéziseket vezetünk le az elméletből.
o
Indukció:
melyben bizonyos megfigyelésekből általánosítunk.
-
A tudomány folyamatában változik az indukció és a dedukció.
-
Ha szokás is azt mondani, hogy a tudomány objektív, ez
a tulajdonság nehezen meghatározható, megléte nehezen bizonyítható. A pontosabb
interszubjektivitás annyit tesz,
hogy különböző tudósok – még az eltérő szemléletűek is – egyet tudnak érteni a
megfigyelésekkel és a következtetésekkel kapcsolatban.
-
A tény általában valami megfigyelt dolog.
-
A törvény tények egy osztályára vonatkozó egyetemes
általánosítás.
-
Az elmélet szisztematikus magyarázat tények és
törvények valamely halmazára.
-
A paradigma
alapvető modell vagy séma, mely szervezi egy bizonyos dologgal kapcsolatos
szemléletünket.
-
Három fő paradigma szolgál ma a társadalomtudományi
vizsgálódások vezérfonálként: az interakcionizmus,
a strukturális funkcionalizmus és a konfliktuselmélet.
-
Az alapozott
elmélet kifejezés arra utal, hogy egy elmélet inkább megfigyeléseken alapszik,
nem levezetésen.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése