Nyelvi szintek:
Mássalhangzó
törvények
Ha a beszédünkben
különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az
egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.
Mássalhangzó
törvények: a mássalhangzók
egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek
1)
Részleges
hasonulás: két egymás mellett
álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében
hasonlítja magához a másikat
à Zöngésség szerinti
Ø Zöngéssé válás à népdal, versben
Ø Zöngétlenné válás à dobszó, vízpont
à Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük.
Pl.:
színpad,
különben
2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához
hasonlítja a másikat.
Ø Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal
(-vá,-vé,-val,-vel)
Ø Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen
3) Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad
össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség
4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás
mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat
pl.: otthon, hallgat
5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó
közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta
pl.: nézd meg, mondta
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése