A képszerűség elemei

A képszerűség elemei, stíluseszközei

Költői képek: az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként.

A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.

Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.

Szóképek csoportosítása:

Ø  Hasonlóságon alapuló:

-       Metafora

-       Megszemélyesítés

-       Allegória

Ø  Hasonlóságon és érintkezésen alapuló

-       Szimbólum

-       Szinesztézia

Ø  Érintkezésen alapuló

-       Metonímia

-       Szinekdoché

Hasonlóságon alapuló szóképek

a)    Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított

„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”

Ø  Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van

„kikelet a jány, virág a szerelem.”

Ø  Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított

„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”

b)   Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.

„Valami titkot súg a végtelenség”

c)    allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora

Petőfi: Föltámadott a tenger

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek

a)    Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.

„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”

b)   Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.

Ady: Magyar ugaron

Érintkezésen alapuló

a)      Metonímia: névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.

-         Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed  Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”

-         Anyagbeli: „nincs egy vasam se”

-         Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered  Két szeméből bánat ered, szegény diák”

b)     Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.

„Itthon vagyunk, pata és küllő    a tanyaház előtt megállnak.”