Stanislav

                            Stanislav

                 (Lengyel naturalista realista)

 A szomszéd népek irodalmából meg kell említeni Wladyslas Stanislaw Reymont (1867-1925) lengyel írót. Pályáját fôként a parasztság nyomoráról szóló

naturalista színezetű elbeszélésekkel kezdte. Fô műve a Parasztok című regény

(1902-1909). A négy évszaknak megfelelôen négy részre tagolódó mű (Osz, Tél, Tavasz, Nyár) egy lengyel falu, Lipce életét mutatja be realista hűséggel. Eleinte egy

parasztcsalád belsô, nemzedéki ellentétei állnak a cselekmény középpontjában: az

öreg, özvegy Boryna, a falu legelsô gazdája és felnôtt, nôs fia, Antek harcol

nak a

legszebb lány, Jagna szerelméért. A családi ellentétektôl az osztályellentétek ábrázolásáig jut el Reymont: áradó mesélôkedvvel mutatja be a parasztok földéhségét,

a falu harcát a földesúrral, küzdelmét a földbirtokot védô államhatalommal. A változatos, fordulatokban gazdag eseménysorozat megismertet a falu hétköznapi és ünnepi szokásaival, a parasztok érzelmi világával, szenvedélyeivel, sajátos erkölcseivel.

Reymont életműve meglehetôsen egyenetlen, s a Parasztok sem hibátlan alkotás:

Jagna a falusi környezetbe helyezett "démoni nôt", a férfialakok (Boryna, Antek)

a "paraszti ôserôt" jelképezik. Világirodalmi jelentôségét annak köszönheti, hogy

elsô ízben ábrázolta a kelet-európai társadalmak alapját képezô parasztságot.

A Parasztok a két világháború között Kelet-Európában kibontakozó népies irányzatok elôdje lett.