Nézeteim a civilizációról
1. Hajszál híján
-
Ruskin: „Nagy nemzetek 3 könyvben írják önéletrajzukat: tetteik
könyvében, szavaik könyvében és művészetük könyvében. E könyvek egyike sem
érthető meg a másik kettő ismerete nélkül, de közülük csak a harmadik a
megbízható.”
-
Barbár társadalom is létrehozhat értékes műalkotást:
-
Pl. IX. századi viking hajó orrdísze
-
Pl. afrikai maszk kontra a Belvederei Apolló
-
Afrikai maszk:
-
Roger Fry egykori tulajdona
-
Megvan benn a nagy műalkotások minden sajátsága
-
A néger képzeletvilág sötét és félelmetes
-
Belvederei Apolló:
-
Ez volt Napóleon legnagyobb becsben tartott zsákmánya a Vatikánból
-
Mára teljesen elfeledték
-
Fejlettebb civilizációt testesít meg, mint a maszk, a hellén szellem
fényesnek, bizalomgerjesztőnek látja a világot
-
A 2 kép ellentétnek jelentősége: az ember bizonyos korszakokban tudott
magáról valamit, ami fölébe emelte a létért való mindennapos küzdelemnek
-
Nyugat-Európa azt az eszményt örökölte, hogy addig fejlessze a
gondolatokat és az érzéseket, amíg a lehető legjobban meg nem közelítik a
tökéletességet: az értelem, az igazságosság és a fizikai szépség egyensúlyát =
kifejezési igény
-
Ez a görögöknél születik meg i.e. 5. században ð évszázadokon keresztül sztereotip és
konvencionális minden művészet
-
Római birodalom hanyatlása és bukása
-
A civilizáció bármilyen szilárdnak és teljesnek tűnik, valójában
romlékony
-
Ellenségei:
-
Félelem a negatívumoktól
-
Félelem a természetfelettitől
-
A kései antik világ tele van:
-
Értelmetlen rítusokkal
-
Titokzatos vallásokkal
-
Kimerültség, reménytelenség érzetével
-
Nincs a társadalomba vetett bizalom
-
Káoszt teremtenek és ebbe beleroppannak
-
Az iszlám megjelenése
-
7. században új hit, erő megjelenése
-
az iszlám ereje egyszerűségében rejlik
-
a korai keresztény egyház erejét elapasztották a teológiai viták
-
Mohamed próféta a legegyszerűbb doktrínával nyerte meg híveit
-
Keresztény vándorlások
-
Nyugatra menekülnek a keresztények a barbárság újabb hulláma elől
-
Eredetileg a Földközi-tenger
keleti partvidékéről, a kolostori élet őshazájából jöttek
-
1. Csoport: Marseille és Tours vidéke
-
2. Csoprt: Cornwall, a Hebridák partjai, Cork
-
Nincs könyvük, maradandó épületük, de volt aranyuk
-
Sok közöttük a kézműves
-
A mediterrán művészet tárgya ekkor az ember, a vándorlóké az állatok
-
Iona: biztonságos hely a vándorok számára
-
Szt. Kolumba alapította 543-ban
-
A kelta kereszténység központja 400 évig
-
Könyvmásolás elterjesztése
-
Bonyolult díszítésű betűk
-
Evangéliumok közvetítése, mégis alig van keresztény
-
Az embert szegényesen ábrázolják
-
ð A vikingek megjelenése: pompázatos
mitológiájuk van, kegyetlenek és vadak, az utolsó európaiak, akik ellenállnak a
kereszténységnek
-
A civilizáció emberi intelligencia
-
Korai szakaszában minden nagy civilizáció a sikeres hadviselésen
alapult: a 7-8. század egy vége nincs western-történet
-
Nagy Károly:
-
A tettek első nagy embere
-
Általa találkozott ismét az atlanti világ és a mediterrán világ antik
kultúrájával
-
Könyveket gyűjtött és másoltatott
-
Keleti császár 300 éven át egy sem járt Rómában, de amikor Nagy Károly
800-ban Rómába érkezett, a pápa megkoronázta, és kinevezte az új Szent Római
Birodalom fejéül, semmibe véve, hogy Nagy Károly Konstantinápolyban székelt ð utóbb Nagy Károly szerint ez hiba volt
-
Megépítteti a ravennai San Vitale templom másolatát Aachenben
-
Birodalma Dániától az Adriai-tengerig terjedt
-
Birodalmának felbomlása után kialakult a maihoz sokban hasonlító Európa
-
A történészek a 10. századot olyan sötét és barbár kornak festik, mint
a 7-et, de:
-
Rendeget műalkotása van ennek a kornak
-
Az uralkodók kéziratokat rendelnek, ékszerdíszes kötéssel
-
A kor gondolata: az anyagi szubsztancia egyedül a művészet által is
szellemivé lényegíthető át
-
A keresztény művészet ekkor alakítja ki középkori arculatát:
keresztrefeszítés
-
Új hatalom lép fel Európában: az egyház
-
Ekkorra befejeződik a vándorló barbárok hosszú uralma
2. A nagy olvadás
-
Az ember történelme folyamán 3 vagy 4 alkalommal ugrásszerűen lépett
előrébb:
1.
I.e. 3000 táján teljesen váratlanul megjelent a civilizáció
Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében
2.
I.e. VI. században Ióniában és Görögországban a filozófia, a
természettudomány, a művészet, a költészet fellendülése és India lelki
megvilágosodása
3.
I.sz. 1100 táján megújul Nyugat-Európa, ez kihat az egész világra
-
Az élet minden területén rendkívüli energiák lendültek mozgásba,
erőteljesebb lett a létezés
-
Ennek a hősies energiának anyagi megnyilvánulásai ma is láthatóak, pl.
a durhami székesegyház, a Canterbury székesegyház, Tournus temploma
-
A nyugati civilizáció alapjában az egyház alkotása
-
Az egyház hatalmának negatív okai:
-
Nem szenvedte meg a feudalizmus hátrányait
-
Nem bajlódott a megosztandó örökségek kérdésével
-
ð megőrizhette, gyarapíthatta
birtokait
-
Az egyház hatalmának pozitív okai:
-
A tehetségesek a papi pályát választották
-
Az egyház demokratikus intézmény volt, ahol a képességek szabad utat
kaptak
-
Az egyház nemzetközi volta
-
Ha a XII. századi emberek intellektuális és érzelmi élete fölébe tudott
emelkedni az elemi szükségleteknek, inspirációjukat és az irányítást az
egyháztól kapták
-
Az emberi szellem kitárulkozására először a clunyi apátság adott módot:
-
A X. században alapították, Semuri Hugo alatt
-
Európa legnagyobb egyházi intézménye lett
-
Az épületcsoport a XIX. században pusztult el, csak a déli kereszthajó
egy része és néhány szobortöredék maradt fenn
-
415 láb hosszú, 118 láb széles
-
ünnepnapokon szőnyegekkel borították a falait
-
a padló mozaikképekkel volt burkolva
-
az egyházi pompa első túláradása, azt Európa-szerte mutatják az innen
irányított kolostorok
-
Franciaországban 1200 kolostor működött
-
A délfrancia Moissac azért volt fontosabb, mert arra vezetett a
compostellai zarándokútvonal.
-
Faragványaiban sok a clunyi stílusra jellemző mozzanat: élesen metszett
formák, örvénylő drapériák, csavart vonalak
-
Fő szobrásza afféle román kori El Greco volt
-
A kapu szemöldökgerendáját tartó pillér mesebeli szörnyekkel van
telizsúfolva
-
Souillaci templom:
-
Tartópillérén gonosz csőrű, gigantikus madarak és az egymásra zsúfolódó
halandók plasztikus elevenséggel és tökéllyel ragadják meg a néző képzeletét
-
Tömény erdei rettenet, afféle totemoszlopa a vándorlásai végére jutott
nyugati embernek
-
Nem tudni, mi köze ennek a keresztény értékekhez
-
A kor leghatalmasabb egyházi tekintélye, Clairvaux-i Szt. Bernát a
clunyi stílus esküdt ellensége
-
Bernát tisztában volt a művészet erejével: az ő befolyása alatt emelt
épületek (ún. ciszteri stílus) közelebb állnak a mai építészeti fogalmainkhoz,
mint a kor többi alkotása
-
A XII. századi dinamizmus fizikai vonatkozását a zarándoklatok és a
keresztes háborúk jelentették
-
A zarándoklatokat a túlvilági jutalom fejében vállalták az emberek
-
A zarándoklat veleje az ereklyék megtekintése volt
-
A legfőbb zarándokhely Jeruzsálem
-
Élénk szellem aktivitás jellemezte ezt a kort:
-
Pierre Abélard:
-
Legyűrhetetlen vitatkozó, delejes tanító, talányos alak
-
Lenéz mindenkit
-
„Értenem kell, hogy hihessek” (az anzelmi „Hinnem kell, hogy érthessek”
megfordítása)
-
„A kétkedés útja vezet a kérdésekhez, a kérdések útja pedig az
igazsághoz”
-
egy Cluny hálózatához tartozó rendházban halt meg
-
halála után Petrus Venerabilis, Cluny apátja azt írta Heloise-nak, hogy
a mennyországban majd egyesülhet vele
-
Vézelay:
-
Clunyhoz tartozó apátság
-
Kapuin, oszlopfőin rengeteg a faragvány
-
Építőjének nevét kevéssé ismerjük
-
„Gislebertus hoc fecit”-felirat az autuni székesegyház kapuján:
Krisztus lába alatt
-
Gislebertus egyedül készítette a székesegyház valamennyi díszítményét
-
Extrovertált típus
-
Fő erőssége a drámai sodrás
-
Gazdag, pompás díszítettség
-
A lényeg az emberben, az elbeszélésben rejlik
-
Gislebertus Éva-figurája az első női akt az antikvitás óta, amely
örvendezni látszik az emberi test szépségének
-
Gislebertus dolgozot Clunyban, Vézelayban
-
Szt. Denis király apátsága Suger apátnak köszönheti, hogy szerepet
kapott az európai civilizáció történetében
-
Suger:
-
Származását homály fedi
-
7 évig Franciaország régense
-
„Az erkölcsi és a természeti törvények szerint az angolok vannak
alárendelve a franciáknak”
-
a középkor egyik legérdekesebb dokumentuma az a beszámoló, amelyet ő
írt Szt. Denis maga vezette építkezéséről: az aranyoltárról, a feszületekről,
az értékes kristályokról (a francia forradalom elpusztította ezeket a
kincseket)
-
filozófiája egy jellegzetes középkori fogalomzavaron alapult: Szent
Dénest az apátság védőszentjét összetévesztették egy athéni Dionüsziosszal,
akit Szent Pál térített meg
-
„Tompa elménk csak az anyagiakon át emelkedhet föl az igazsághoz”
-
bevezette a gótikus építészeti stílust: csúcsív, magas ablakok
könnyedsége, rózsaablak
-
Chartres:
-
1164-ben készült el
-
a harmonikus arányok remekműve
-
a platón nyomdokaiban járó filozófiai iskola központja volt
-
főkapuján a világ legnépszerűbb szoboregyüttese látható
-
arányai bonyolult matematikát tükröznek, egyetlen arány nincs
kiszámítva: a nyugati omlokzat viszonya a tornyokhoz: alapja ingatag volt,
ezért le kellett bontani
-
itt őrizték a Szent Szűz leghíresebb ereklyéjét: azt a köpenyt, amelyet
az angyali Üdvözlet idején hordott (ennek nagy szerepe van a Mária-kultusz
népszerűsítésében)
-
1194-ben tűzvész pusztította el, majd újat építenek, abban a stílusban,
amelyre Suger apát nyomta rá tekintélye bélyegét a Szt. Denisben:
-
Ez a stílus a gótika:
-
Harmonikus enteriőr
-
Súlytalanná teszi a köveket (mint a lélek súlytalan kifejezésének
eszközét)
-
Színes üvegablakok levegő vibrálásának érzete
-
A Chartres az európai civilizáció első nagy ébredésének
kvintesszenciája, egyszersmind az a híd, amely a román művészetből a gótikusba,
Abélard világából Aquinói Szt. Tamás világába, a nyughatatlan érdeklődés
világából a rend és a rendszer világába vezet át
3. Románc és realitás
-
Az érett gótika fantasztikusnak, fényûzõnek tetszik:
-
ez az, amit a marxisták hivalkodó fogyasztásnak neveznek.
-
A gótikus képzeletvilág fantáziaképei mögött megmaradt az éles
valóságérzék.
-
A középkori ember igen tisztán tudta látni a dolgokat, de úgy hitte,
hogy a jelenségek jelképei csak egy ideális rendnek, s ez utóbbi az egyedüli
valóság.
-
A görög és a római civilizáció óta mindössze két vagy három új vonással
gyarapodott az európai lélek,
-
ezek közül a legfurcsább és legnehezebben érthetõ az eszményi vagy
udvari szerelem érzése.
-
Ez ugyanis hiányzott az ókorban.
-
A témának hatalmas irodalma támadt, és egészen 1945-ig élt tovább a
lovagias, sokszor eltúlzott gesztusok egynémelyike.
-
A Kezdet:
-
A zarándokok és a keresztes vitézek ráleltek a mozlim világban a perzsa
irodalom hagyományaira, amelyekben az asszonyokat, extravagáns tiszteletet és
odaadás övezte.
-
A szerelmi házasság csak a késõ 18. század találmánya.
-
A középkori házasságok kizárólag vagyoni megfontolásból köttettek.
-
Valószínûleg a Mária-kultusznak is köze volt ehhez
-
A középkori szerelmi lírában sokszor nem tudni, hogy a költemény a
költõ kedveséhez, vagy a Szent Szûzhöz szól-e.
-
Az ideális szerelem kultusza összefüggésben van a 13. századi
Madonna-képek elragadó szépségével és kifinomultságával.
-
Ezekhez képest durvák a többi asszonyimádó korok szépségei, pl.: a 16.
századi velenceiek alkotásai.
-
A gyöngéd fizikai szépséggel új ritmus, az édes új stílus ritmusa
párosult.
-
Az kétségtelen, hogy a nõket a csodálóik, még a férjeik is ilyennek
akarták látni, de ezekkel a pompás teremtményekkel elég kíméletlenül bántak.
-
Ránk maradt egy kézikönyv, amely a nõkkel való bánásmódról szól,
pontosabban arról, hogy hogyan kell felnevelni egy leánygyermeket (verni,
éheztetni, hajánál fogva vonszolni… stb.).
-
A lovagi szerelem nemcsak a lírának volt tárgya: régóta foglalkozott
vele a verses és a prózai epika is.
-
A gótika évszázadai még valamivel hozzájárultak az európai tudat
gazdagodásához:
-
azzal az eszme- és érzelemvilággal, amelyet a „romantikus” és a
„románc” szavak fejeznek ki.
-
A romantika még csak nem is a gótikus kor találmánya: valószínûleg a
román kor szülötte.
-
A gótikus kor mûvészetének és fejlõdésének négy fivér volt a négy
legnagyobb patrónusa: V. Károly francia király, Burgundia hercege, Anjou Lajos és Berry
hercege.
-
A 13. század érzékeny kifinomultsága több mint egy évszázadig éreztette
még hatását.
-
A korai 14. század feszessége és feszültsége 1380 után elveszett:
kárpótlásul jócskán kifinomultabb lett a mûvészet.
-
A gótikus szobrászok már a 13. század derekán nagy kedvvel faragtak
leveleket, virágokat, a madaraknak pedig egyszerûen megszállottja volt a
középkor.
-
A madár vidám, reményteli szemtelen és mozgékony – s ráadásul lényeges
eleme a középkori heraldikának.
-
A virágok és a fák egymás mellé, sík területre vannak kiteregetve.
-
Az európai civilizáció legnagyobb erénye az, hogy mindig képes volt
változtatni, mindig meg tudott újulni.
-
Nem a statikus tökély a vezérelve, hanem a gondolat és az inspiráció:
még a lovagiasság vagy az udvariasság eszménye is váratlan formákban képek
megújulni.
-
Város, polgár, civil, polgári életforma.
-
Közvetlen hatásuk van arra a jelenségre, amit mi civilizációnak
nevezünk.
-
A 19. századi történészek szilárdan hitték, hogy a civilizáció a 14.
századi itáliai köztársaságokkal kezdõdött.
-
Ám ugyanúgy létrejöhetett egy kolostorban, vagy akár egy udvarban, mint
ahogy egy városban is.
-
A 13. századi Firenzében a rendszer, szemben a lovagi rendszerrel,
realisztikus volt, s erre a legjobb bizonyíték az, hogy fenn tudott maradni.
-
A kizsákmányoló hatalom egy-két család kezében összpontosult: a
hatalmat a céhrendszer eszközével gyakorolták, amibe a munkásnak semmi
beleszólása nem volt.
-
Ugyanakkor az új kereskedõosztály, kora mûvészetének pártfogójaként,
legalább olyan értelmes volt, mint az arisztokrácia.
-
Ez a mûvészet képes volt a növekedésre, a fejlõdésre, mivel három
dimenzióban mozgott.
-
A kétdimenziós mûvészet – falikárpit – varázslatos, de egy idõ után nem
tudott tovább fejlõdni.
-
Amint az ember bevezeti a harmadik dimenziót – teret, tömörséget –
korlátlanná válnak a terjeszkedés és a fejlõdés lehetõségei.
4. Minden dolgok mértéke: az ember
-
A 15. századi Firenzében a lovagi eszményt kiszorította a hírnév
eszménye.
-
Bruni és barátai az antik görög és
római szerzõktõl kölcsönözték az új eszményt.
-
A reneszánsz legnagyobbrészt az antik irodalom tanulmányozásán alapul.
-
De a középkoriak forrásai szûkösek voltak, a rendelkezésükre álló
szövegek kétes értékûek, s értelmezéseik gyakran önkényesek.
-
Sok reneszánsz festmény ábrázolja a munkájába merülõ tudós filológust
valamely egyházatya, leginkább Szt. Jeromos vagy Szt. Ágoston képében.
-
Noha a görög és latin tanulmányok erõsen hatottak a firenzeiek
gondolkodásmódjára, stílusára és erkölcsi ítélõképességére, mûvészetüket
nemigen befolyásolták.
-
Az egykorú építészet pedig egyáltalán nem volt antik.
-
A stílus Brunelleschi
újítása volt.
-
Stílusa azoknak a világos fejû, ragyogó elméjû embereknek az igényeit
elégítette ki, akik abban a pillanatban jelentek meg Firenze színpadán, amikor
a kereskedelem és a bankszakma szigorúbb figyelme lazulni kezdett, és az élet
fontosabb lett a pénzkeresésnél.
-
A reneszánsz épületek a román és a gótikus épületekhez képest valóban
kicsinyek.
-
Nem akarják méreteikkel, tömegükkel mellbe vágni, lesújtani a nézõt,
miként az Isten-központú építészet.
-
Az új stílusban minden az emberi szükségletek ésszerû léptékéhez
igazodik.
-
Arra vannak szánva ezek az épületek, hogy tudatosítsák az emberben a
tulajdon erejét, éreztessék teljes erkölcsi és intellektuális lény voltát.
-
Az emberi méltóság mellett tesznek hitet.
-
A gravitas, az erkölcsi tisztaság súlyos lépte unalmassá válik, ha nem
szegődik kísérőjeléül a könnyű léptű elem.
-
A korai reneszánsz építészet alapja a matematikai, s kiváltképpen a
geometriai szenvedély.
-
A reneszánsz építészek sokkal egyszerűbb geometriai formákkal éltek – a
négyzettel és a körrel – s azt az elgondolást dédelgették, hogy ezek felelnek
meg a leginkább az emberi testnek: az emberi test és a mértani formák úgymond,
szavatolják egymás tökéletességét. A gondolat egy antik építész-teoretikustól,
Vitruviustól származik, ismerték tehát a középkori építészek is.
-
Hasonló érzülettel közeledtek a festészethez is;
-
a perspektíva néven ismert rendszerben gondolkodva úgy képzelték, hogy
matematikai számításokkal sík felületen is pontosan kijelölhető az alakok
térbeli helye.
-
Valószínűleg ez is Brunelleschi találmánya, de legteljesebben nem ő,
hanem két barátja, Ghiberthi és Donatello valósította meg: e két művész lapos
domborművei egyfajta festészetként értelmezhetők.
-
A perspektíva és a civilizáció kapcsolata:
-
A kezdeti időkben mindenképpen volt kapcsolat.
-
Az a hit, hogy a valós környezetben ábrázolható az ember, és
bizonyíthatóan harmonikus rendben csoportosíthatók az alakok, jelképes
kifejeződése volt egy új gondolatnak, amely kijelölte az ember helyét a dolgok
rendjében, és hitt abban, hogy az ember maga irányítja a sorsát.
-
A perspektíva elsősorban városi jelenetek ábrázolásában játszott szerepet,
már csak azért is, mivel előnyeit leginkább a kövezett padlók és a távolba
vesző árkádok megjelenítésével igazolhatta.
-
A korai firenzei reneszánsz városi kultúra volt, méltán nevezték a
burzsoá kultúrájának
-
A firenzei kézművesek között dúló nyers és nyílt verseny nemcsak a
technikai mércét állította magasra, hanem gondoskodott arról is, hogy ne legyen
értetlenség az intelligens patrónus és a művész között.
-
Bruni:
-
A firenzeiek és az athéniak között felfedezett párhuzamok:
-
Érdeklődők voltak mindketten, eleven eszűek, s felsőfokon értettek
gondolataik láthatóvá tételéhez.
-
Mindketten szerették a szépséget.
-
A középkori embert szabály szerint társadalmi rangja jelképeként
ábrázolták: a Santa Maria Novella Spanyol kápolnájának festője, noha sok eleven
részletet festett meg, a királyokból, pápákból, püspökökből sztereotip
figurákat csinált, – az volt a lényeg, hogy rangjukat nyomban felismerjék
szerte a gótikus világban.
-
A realisztikus portréművészetet – mely egyedi arcvonásokkal a modell
benső életét képes megjeleníteni – Flandriában találták fel, és Jan van Eyck ecsetjén csakhamar
tökélyre is jutott.
-
Van Eyck személyiségfeltáró munkája nem állt meg az arcvonásoknál.
-
Saját környezetükben festette meg az embereket.
-
Ilyen atmoszferikus finomságok ábrázolására a firenzeiek kísérletet sem
tettek – eredendően szobrászi beállítottságú művészek voltak.
-
Portré-mellszobraik realizmusát azonban szinte flamand tökélyre vitték.
-
A 15. század derekán új irányba fordult Firenze szellemi élete: Firenze
megszűnt köztársaságnak lenni, csak nevében maradt az; a tényleges hatalmat Lorenzo de’ Medici gyakorolta.
-
A versek nagyon érdekelték, de a képzőművészet egyáltalán nem.
-
Korának emlékezetes festményeit unokaöccse, Lorenzino rendelte meg.
-
Az individuum fölfedezése a korai 15. századi Firenzének köszönhető.
-
A reneszánsz évszázadának utolsó negyede nemcsak ennyivel marad adósa
az észak-itáliai kis udvaroknak: Ferrarának,
Mantovának, Urbinonak.
-
Az urbinói udvar élete a nyugati civilizáció egyik ormát jelentette, s
ez annak köszönhető, hogy az első urbinói herceg, Federigo Montefeltro nemcsak művelt és intelligens ember volt, de
korának legnagyobb hadvezére is, aki meg tudta védelmezni birtokait útonálló
szomszédaitól.
-
Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, és a művészeti remekeket meg kellett
védeni.
-
Az urbinói palotának saját stílusa van.
-
Árkádos udvara higgadt és időtlen.
-
A termek világosak, levegősek.
-
Az urbinói kastély civilizációs szerepe túlmutat a 15. századon.
-
Még a köztársasági Firenzében is viszonylag keveseket érintett meg a
reneszánsz szelleme, a kisebb városokban pedig, Urbinóban, Mantovában ez a
szellem az udvarra korlátozódott.
-
A korái itáliai reneszánsznak nem voltak eléggé szilárdak az alapjai.
-
A kevesek túlságosan elszakadtak a sokaktól, és nem is csak tudásban és
intelligenciában, hanem alapvető elgondolásaikban is.
-
A humanisták első két nemzedékének letűntével nem maradt elegendő súlya
a mozgalomnak, s megindult az emberléptékű értékek ellen ható reakció.
5. A hős, mint művész
-
A szín Firenzéből Rómába, a súlyos
tömbök városába tevődött át.
-
Ez a város a császári pompa
vagyona lett, s csak az egyetlen antik imperátor, Marcus Aurelius arca ütött át
az egyhangúságon.
-
Rómában álltak az antikvitás nagy
épületei, a középkorban pedig egyszerűen agyonnyomta az embert ez a gigantikus
lépték.
-
A római színtér politikai okok miatt is sokat változott.
-
A száműzetés után a pápa visszatért földi hatalma színhelyére.
-
V. Miklós, Alberti és a
humanisták barátja volt az első ember, aki meglátta, hogy a pápai Róma
újjáélesztheti a pogány Róma dicsőségét.
-
II. Pius annak szentelte életét, hogy megmentse a kereszténységet a
török veszedelemtől.
-
IV. Sixtus pedig megalapította a vatikáni könyvtárat.
-
Antikvitás:
-
A 15. századi Firenze polgárai szenvedéllyel kutatták és olvasták a
klasszikus auktorokat, latinul leveleztek egymással.
-
De a képzeletviláguk mindenestül gótikus maradt.
-
Az antikvitás álmának első, többé-kevésbé hiteles ábrázolása a Caesar diadala sorozat, amelyet Mantegna
festett 1480 táján.
-
Mantegna szenvedélyesen kutatott a régi római városok romjai között:
hiteles mintát keresett minden egyes megfestendő vázája vagy harsonája számára,
s tudását alárendelte a Roma sodrása és fegyelme iránti érzékének.
-
Az első igazán antik hatásokat
újjáélesztő ember Michelangelo volt.
-
1496-ban Rómába ment és
görög-római szobormásolatokat kezdett készíteni.
-
Egy ilyen másolatát eredeti antik
szoborként adták el – ez volt az első feljegyzett műtárgyhamisítás.
-
Michelangelo 1501-ben visszatért
Firenzébe.
-
Eközben Firenzében (közjáték): 1494-ben elkergették a Medicieket,
kikiáltották a köztársaságot.
-
A köztársaság, diadala demonstrálására, sok hősies-hazafias témájú
műalkotást rendelt meg, többek között egy gigantikus Dávid-szobrot.
-
Természetesen Michelangelo így került be a köztudatba.
-
Ha csak Dávid testét nézzük, akár egy szokatlanul feszes és eleven
szobor; ám amikor az arcára pillantunk, a szellem olyan erőfeszítéseit látjuk,
amelyet az antik világ nem ismerhetett.
-
Ez a tulajdonság, amit talán hősiességnek neveznénk, sokaknál nem fér bele
a civilizáció fogalmába.
-
Ez a lelkület megveti a kényelmet, s nem kér azokból az örömökből,
amelyeket az úgynevezett civilizált élet tartogat a számára.
-
A boldogság ellensége ez az attitűd.
-
A köztársasági eszme e nagy nekibuzdulásában bízták meg Michelangelót a
nagy tanácsterem freskóinak elkészítésével.
-
Michelangelo fürdés közben meglepett firenzei katonákat akartak
festeni, s csak azért, hogy ürügye legyen aktok ábrázolására.
-
A ránk maradt vázlatok megmagyarázzák, hogy miért.
-
Ez volt az emberi test első mérvadó megfogalmazása – felmutatta a
testet, amelyet a gótikus korban szégyellni és rejtegetni illett; a testet,
amelyet olyan fékevesztetten dicsőített Alberti; Michelangelo mutatta meg, hogy
az emberi test nemes érzelmek, életadó energiák és az isteni tökéletesség
kifejezésére is alkalmas.
-
És ennek a gondolatnak hatása egészen Picasso Avignoni kisasszonyokjáig
tartott.
-
A Sixtus-kápolna mennyezete szenvedélyes hitvallás az emberi test,
gondolat és lélek egysége mellett.
-
Michelangelo számára a lélek volt a legfontosabb.
-
Raffaello mindenestül korának embere
volt.
-
Ő volt a legnagyobb harmóniateremtő.
-
Kétesebb értékűek azok a tervei, amelyeket a Sixtus-kápolna falikárpit
sorozatához készített.
-
Az apostolok életéből vett jeleneteket illusztrálta.
-
Az apostolok márpedig szegény emberek voltak, hallgatóságuk a köznép keresztmetszetét
képviselte.
-
Raffaello mégis egyöntetűen daliás, nemes alakokat csinált belőlük, ami
jó is arra a célra, hogy a hívek, felhagyva mindennapos tevékenységükkel,
felemelkedjenek egy időre, erre a magaslatra.
-
Leonardo da Vinci a történészek szerint
jellegzetes reneszánsz ember.
-
Tévedés: Leonardo, ha egyáltalán tartozik valamelyik korhoz, hát
leginkább a kései 17. századhoz; de valójában sehová sem sorolható.
-
Bizonyos reneszánsz vonásoknak természetesen ő sem volt híjával.
-
Szerette a szépséget és a kecses mozdulatokat.
-
Előfutára volt a 16. századi megalomániának.
-
Mindezeket a képességeket egyetlen szenvedély vezérelte – az érdeklődés
– nem reneszánszkori sajátosság.
-
Mindennek, amit csak meglátott, kíváncsi lett a miértjére és a
hogyanjára.
-
Leonardo érdeklődésénél csak a szellemi energiái voltak nagyobbak.
-
Minden kérdése az emberre volt visszakövetkeztethető.
6. Tiltakozás és kommunikáció
-
Húsz évig sem tartott az emberi teljesítmény ama
korszaka, amelyet Michelangelo és Leonardo Da Vinci neve képvisel.
-
Ezt a kort mindenütt kényelmetlen, szorongásos, s
gyakran katasztrófába torkolló esztendők követték.
-
A nagy olvadás kora óta első ízben történt meg, hogy
kétségbe vonták a civilizált értékeket, s néhány évig úgy tetszett: elvesznek a
reneszánsz vívmányai: az individuum felfedezése, az ember és környezete közötti
összhang érzete.
-
Riemenschneider (Rímensnájder) szobrai
tisztán érzékeltetik a 15. század végi északi ember jellemét.
-
Elsőként a mélyen átélt személyes vallásosság tűnik szembe.
-
Az északi arcok egy veszedelmesebb jellemvonásáról tanúskodtak: tetten
érhető rajtuk a hisztériára való hajlam.
-
Egyre-másra éledeztek a vallási mozgalmak a katolikus egyház
peremvidékén. Az erjedés már a század elején elkezdődött, amikor Husz János
követői kis híján megsemmisítették Csehország udvari kultúráját.
-
Az 1490-es években nem mutatkoztak meg ezek a destruktív nemzeti
sajátosságok. Ű
-
Az emberek még az internacionalizmus korát élték.
-
1498-ban Erasmus érkezett
Oxfordba, és ő lett a civilizáció egyik szószólója, s kora legnagyobb
internacionalistája.
-
Helyről helyre járt egész életében, részben hogy kerülje a járványt, és
azért mert nyughatatlan lett, ha túl sokáig maradt egy helyen.
-
Ha a 15. századi Angliában uralkodó barbár és zilált állapotokat tekintjük,
meglepő intézmény lehetett az oxfordi és a cambridge-i egyetem; az Erasmust
fogadó Oxfordban kellett lennie néhány jámbor és felvilágosult főnek.
-
A légkör provinciális volt és bárdolatlan, de 1500 táján megvolt a maga
értéke ennek a naivitásnak, és Erasmus, aki sok minden volt, csak naiv nem,
nyilván értékelte is.
-
Ismerte annyira az egyházat, hogy tudja, reformokra szorul, és nem is
csak intézményeikben, de tanításaiban is.
-
Európa e nagy civilizáló tényezője megfeneklett
-
Erasmus elbűvölő személyiség volt.
-
Leveleit vizuális bizonyítékokkal is alátámaszthatjuk, ugyanis barátja
volt a kor legnagyobb portréfestőjének, Hans
Holbeinnak (Holbájn).
-
Holbein Erasmus-portréi már az idősebb, híres tudóst állítják elénk.
-
Holbein Erasmus angliai körének tagjait is megörökítette, így például
Sir Thomas More-t. Az ismerősök közül néhányan, olyanok, mint akiknek nincsenek
illúzióik a VIII. Henrik udvarában virágzó civilizáció átmeneti jellegével
kapcsolatban.
-
Aki egy mértéktartó és istenfélő társadalom nyomait keresi, annak
Holbeinhoz kell fordulnia.
-
A szó erejét a nyomtatás feltalálása tette átütővé.
-
Gutenberg 1455-ben nyomtatta ki bibliáját.
-
A nyomdászok még a kódexmásolók versenytársainak tartották magukat.
-
Az első ember, aki teljes mértékben kihasználta a sajtóprés adta
lehetőségeket, maga Erasmus volt.
-
Bizonyos értelemben ő volt a világ első zsurnalisztája: tiszta, elegáns
stílusú (latin nyelvű) véleménye volt mindenről a világon; többféleképpen
értelmezhetően fogalmazott.
-
Ontotta magából a vitairatokat, az antológiákat, a bevezetéseket.
-
Így például mesterművét. A Balgaság
dicséretét.
-
A mű sokban hasonlít Voltaire Candide-jához.
-
Erasmus kiosztotta mindenkinek a magáét.
-
Az egyik lap margóján Holbein rajza látható az írópultjánál ülő
Erasmusról.
-
Bizonyos tekintetben Leonardóhoz hasonlít.
-
Első ízben fordult elő a történelemben, hogy egy elfogulatlan és
szellemes értekezés Európa-szerte eljutott az olvasók ezreihez.
-
A Balgaság dicsérete után Erasmus teológiai témáknak szentelte magát:
görög eredetiből fordította le az Újszövetséget.
-
Műveltségét, intelligenciáját és kristálytiszta stílusát az igazság
szolgálatába állította.
-
Amikor Erasmus a felvilágosodást és a tudást terjesztette szerte a
világban, a nyomdaművészet egy újabb fejleménye, a fametszés foglalkoztatta az
emberek képzeletét.
-
A képek sokszorosíthatósága merőben más alapokra fektette ezt a
kommunikációs formát: széles körűbbé, egyszersmind meghittebbé tette.
-
Az új találmány megtalálta a maga emberét: Albrecht Dürert.
-
Nagyképű és mértéktelenül hiú volt.
-
Önarcképe, amely Madridban látható, a tulajdon érzékenységében
tetszelgő, csigás hajfürtökkel keretezett ábrázat az önszeretet mesterműve.
-
Két évvel később ennél is tovább merészkedett: Jézus hagyományos
tartásában, az ő hasonmásaként festette meg magát.
-
Dürernek megvolt a maga elképzelése az emberiséget elsöprő
katasztrófáról.
-
És őbenne is munkált Leonardo érdeklődése, gyűjtötte a
különlegességeket és ritkaságokat.
-
Önimádata csak része volt általános pszichológiai érdeklődésének, s
ennek a szenvedélynek köszönhetjük a nyugati ember egyik legnagyobb profetikus
dokumentumát a Melancholia I című
rézmetszetet:
-
Az emberalak a legfejlettebb formájában mutatja az embert, felfelé
meredő szárnyakkal.
-
Rodin Gondolkodójának testtartásában ül, kezében ott a körző, a mérés eszköze, mellyel
a tudomány le fogja igázni a világot.
-
Körülötte az alkotó tevékenység eszközei: fogó, mérleg, kalapács, stb.
-
Minden azonban szétszórva hever, és az angyal-ember az emberi
erőfeszítések hiábavalóságán mereng tétlenül.
-
Megszállott tekintete mélységes pszichikus nyugtalanságról árulkodik.
-
A német szellem nemcsak Dürert és a reformációt adta a világnak, hanem
a pszichoanalízist is.
-
Dürer a felszíni jelenségek hajszálpontos megfigyelését rendkívül
termékeny képzeletével tudta ötvözni.
-
Bibliai tárgyú fa- és rézmetszetei abszolút meggyőződést közvetítettek.
-
Dürer idővel feltétlen tudású mestere lett a kora művészi technikáinak,
különösen a perspektívaábrázolásnak, amellyel ő, nemcsak mint holmi
intellektuális játékkal élt, hanem képei valószerűségét fokozta általa.
-
Fametszetei a tényszerűt, a pontosat láttatják.
-
Amikor Erasmus végzett Szt. Jeromos leveleinek fordításával, Dürer
rézbe metszette a munkálkodó szentet.
-
Michelangelo munkásságában testet öltött a hősi szellem, Németországban
Luther személye szavakban és
tettekben is megjelent.
-
Lenyűgöző, magával ragadó egyéniség volt, éppen az a fajta vezér, akire
a legkomolyabb németek mindig vártak.
-
Felszabadította a hisztéria és az erőszak lappangó indulatait.
-
Volt egy másik jellegzetes északi jelenség is: a földhöztapadt, mondhatni
állati ellenségeskedés a józanésszel, és az illendőséggel szemben, amelyet az
északi ember még az őserdőből hozott magával.
-
Erasmust a parasztfelkelés néven ismert nagy népi lázadás rémülettel
töltötte el, s arra buzdította uralkodó pártfogóit, hogy fojtsák vérbe.
-
Luther amúgy nem volt a pusztítás híve, még csak a faragott képek
pusztulását sem kívánta.
-
Híveinek nagyobb része azonban semmivel nem kötődött a múlthoz,
számukra a múlt a tűrhetetlen szolgasággal volt egyértelmű.
-
Így lett végül destruktív a protestantizmus, és így lett valóságos
katasztrófa azok szemében, akik kedvelik a szépség látható megnyilvánulásait.
-
Tudomásunk van arról, hogy hogyan jártak templomról-templomra a
biztosok, nem kegyelmezve a legeldugottabb kis plébániának sem, hogyan törtek
össze mindent, ami szép, s nemcsak a szobrokat és képeket, de a faragott
keresztelőkút-borítókat és oltárdíszeket is – mindent, amihez könnyen
hozzáférkőzhettek.
-
Működésük eredménye ott látható minden régi angol templomban és
székesegyházban, sok helyütt francia földön is.
-
Persze másik oldalt is meg kell vizsgálnunk.
-
Ha egy civilizáció nem akar széthullani, vagy megkövülni, mint például
az ókori Egyiptom, akkor olyan gyökerekből kell új erőt szívnia, amelyek
mélyebbre nyúlnak, mint a reneszánsz szellemi és művészeti diadalait tápláló
gyökerek.
-
Így teremtődött végül egy új civilizáció, de ez már nem a képmások,
hanem a szavak civilizációja lett. Luther szavakat adott honfitársainak.
-
Német nyelvre fordította a Bibliát, ezzel nemcsak megadva a lehetőséget
a köznépnek, de a gondolat építőanyagával is megajándékozta őket.
-
Bármi is lett a hosszú protestantizmus hatása, a közvetlen
következmények igen gyászosak voltak, s nemcsak a művészet, de az élet
szempontjából is.
-
Nem csoda, ha a kor művészete, amely újabban intő jelként, ismét
divatba jött a manierizmus mutatós címszavával, sutba dobta a tisztességbe és
az ember magasabb elhivatottságába vetett hitet, amelyet még a reneszánsz
tűzött zászlójára.
-
A vallásháborúk új jelenséget honosítottak meg az európai
civilizációban: az intellektuális elzárkózást.
-
Petrarca és Erasmus még a legmagasabb politika szintjén hasznosította
képességeit: uralkodók hallgattak tanácsaira.
-
Jogtudójuk, a 16. század közepének legnagyobb humanistája visszavonult
tornyába: Michel de Montaigne.
-
Bordeaux városának volt meglehetősen lelkiismeretes polgármestere.
-
Mélységesen szkeptikus volt az egész keresztény vallással szemben.
-
Esszéiben a görög és a római auktoroktól idéz, de műveltségénél sokkal
fontosabb pártatlansága.
-
Szellemét csak egyetlen dolog tartotta megszállva: kimondani az
igazságot.
-
Montaigne mindig az érem másik oldalát nézte, bármilyen botrányos is
volt konvencionális mérték szerint.
-
Az önvizsgálat fájdalmas penitenciája Montaigne számára öröm volt. S
-
hogy közölhesse örömeit, feltalálta
az esszét, s három évszázadon át, Bacontól
Hazlittig ez lett a humanista
kommunikáció bevett formája.
-
Voltaképpen ezek az önvizsgálatok vetettek véget a reneszánsz hősies
szellemének.
-
Ilyen egocentrikus elszigeteltséget kényszerítettek a vallásháborúk a
legcivilizáltabb 16. század végi európaira.
-
Volt azonban egy ország, amelyben – 1570 után – a polgárháborútól vagy
a személyes bosszútól való rettegés nélkül élhetett az ember: Anglia.
-
Nyers volt, lelkiismeretlen és lompos.
-
De ha a civilizáció előfeltételének az intellektuális energiát, a
szellemi szabadságot, a szépérzéket és a hallhatatlanság vágyát tekintjük,
akkor Marlowe és Spenser, Dowland és Byrd kora méltán nevezhető a
civilizáció egy fajtájának.
-
Fantasztikus építészet, csupa kő és üveg palotákat, gazdag fekete-fehér
mintázatú falakat is teremtett ez a kor, körülárkolatlan, védtelen és
tűrhetetlenül huzatos hajlékokat, de olyanokat, amelyek szabad kapcsolatokat
teremtettek az embereknek egymással és a természettel; s éppen ez az, amire
napjaink építészete is törekszik.
-
Ez a háttere Shakespeare-nek.
-
Ő a maga szellemi szabadságával, páratlan öntudatával, meg azzal, hogy
teljességgel semmibe vett minden dogmát, mintegy összefoglalja és
megvilágosítja azt a kort, amelyről az imént szóltam.
-
Shakespeare volt az első és talán utolsó igazán nagy költő, aki
vallásos hit nélkül, sőt a humanisták emberhite nélkül élt.
7. Pompa és engedelmesség
-
Róma és a római egyház visszaszerezte elvesztett birtokai nagy részét,
és ismét nagy szellemi erővé küzdötte fel magát.
-
A katolikus megújhodási népi
mozgalom volt: a rituáléval, a képmásokkal és a jelképekkel olyan eszközt adott
a nép kezébe, amellyel legmélyebben szántó lelki szükségleteit elégíthette ki,
s visszanyerhette lelki békéjét.
-
1527 után azonban megrendült az általános bizalom és bizakodás.
-
Michelangelo vonakodva vállalta el az Utolsó Ítélet munkálatait; Kelemen utóda azonban, III. Pál, a
Farnese-házbeli pápa rávette, hogy fejezze be művét, bár ekkor már más volt a
festmény célja:
-
Az egyház hatalmának megmutatásának szánták, és meg akarták mutatni,
hogy mi vár az eretnekekre és a szakadárokra.
-
Ez a freskó már a szigor korának a terméke, amikor a katolikus egyház
ugyanolyan puritán lelkülettel nyúlt a problémáihoz, mint a protestánsok.
-
III. Pál mondhatni a korrupció melegágyából jutott hatalomra.
-
Kultúráját és vonzalmait tekintve a reneszánsz embere volt; hivatalosan
elismerte a jezsuita rendet és összehívta a tridenti zsinatot.
-
1546-ban III. Pál Michelangelót bízta meg a Szt. Péter székesegyház
építésének felügyeletével, s így a művész szellemi kapocs lett a reneszánsz és
az ellenreformáció között.
-
Az összes nem hivatásos építész közül Michelangelo volt a
legkalandosabb természet, őt kötötték a legkevésbé a klasszicizmus és a funkció
követelményei.
-
A Szt. Péter bazilikán Michelangelo előtt négy másik építész is
dolgozott: álltak már a középső pillérei, s a környező falak egy része, mégis ő
volt az, aki rá tudta nyomni személyisége egységesítő bélyegét az épületre.
-
A kupola végül Della Porta tervei szerint készült el.
-
Della Porta a késő 16. századi Róma nagyon kevés jó építésze közé
tartozott.
-
A kor festőművészei még gyengébbek voltak. Jellemzője: modoros,
félszeg, önismétlő festészet.
-
A kor inkább a konszolidációnak, s nem az újat-teremtésnek kedvezett.
-
A szigor és a visszafogottság kora volt ez; szellemét jól példázza
vezéregyénisége, Borromei Szent Károly, akinek legendás aszketicizmusát Crespi
festménye örökítette meg.
-
A kor egy valóban nagy muzsikust teremtett meg: Palestrinát.
-
Palestrina a Laterán, majd később Szt. Péter bazilika karnagya volt.
-
Ezeknek az esztendőknek a civilizációja különböző tényezőtől függött:
az első a katolikus egyház abszolút tekintélyébe vetett hit.
-
Ez a hit a társadalomnak még azokra a rétegeire is kiterjedt, amelyeket
ma természetüktől fogva forradalminak hiszünk.
-
A kor nagy művészei mind őszinte és hitbuzgó keresztények voltak.
-
A kivétel Caravaggio volt,
és nagyon jól festett.
-
Ez a konfomizmust nem az inkvizíciótól való félelem gerjesztette, hanem
az a nézet, hogy az előző nemzedék nagy szentjeinek hite olyasmi, amihez az
embernek érdemes hozzáigazítania életét.
-
A szellemi élet jobban fejlődött az északi országok szabadabb éghajlata
alatt.
-
A katolikus egyház nagy teljesítménye abban áll, hogy harmonizálta,
humanizálta, civilizálta az egyszerű, tudatlan emberek legmélyebb érzéseit.
-
Vegyük példának a Mária-kultuszt.
-
A korai 12. században a Szűzanya volt a civilizáció legfőbb patrónája.
-
Egy nyers és kíméletlen barbár fajt tanított meg a gyengédség és a
könyörületesség erényeire.
-
A nagy középkori székesegyházak voltak a Szűzanya földi lakóhelyei.
-
A reneszánszban aztán, noha továbbra is a Mennyek Királynője maradt,
földi anya lett belőle, akiben bárki felismerhette a melegséget, a
szeretetteljességet, a megközelíthetőséget.
-
A világ stabilizáló, átfogó vallásai, azok, amelyek az ember lényének
minden szintjét áthatják, a teremtés női princípiumának legalább olyan
fontosságot tulajdonítottak, mint a férfielemnek ( H.G. Wells: Engedelmességen
alapuló közösségek).
-
Az agresszív, nomád társadalmak, a protestáns észak – az akarati
közösségek – férfiistent imádtak.
-
Ezek a férfiszemléletű vallások nem alkottak vallásos képmásokat,
többségük szigorúan tiltotta is.
-
A valóban nagy vallásos művészetek mindig mélyen átérezték a női
princípiumot.
-
Az egyház nagy erőssége: a mediterrán civilizáció része, vagy
legalábbis a pogány reneszánsz öröksége: az egyház nem félt az emberi testtől.
-
A Mária mennybevitele, ez a Tiziano festette barokk kép, abban a
korszakában készült a művésznek, mikor a pogányságot ünneplő nagy műveit
festette.
-
Tiziano még a korai XVI. században támogatta meg tekintélyével a dogma
és az érzékiség egyesítését, és mire kifáradt a tridenti zsinat puritanizáló
szelleme, Tiziano munkái készen várták, hogy megihlessék Rubenst és Berninit.
-
E két művész alkotásaiban diadalmas megoldásra jutott test és lélek
régi konfliktusa.
-
Bernini Irgalmasság- figurája
VIII. Urbán síremlékén.
-
Rubens festményén pedig, ezen A
bűnbánók bocsánatot nyernek című, végletesen nem protestáns alkotáson
emelkedett érzékiség sugárzik a bűnbánó Magdolna, sőt még Krisztus alakjából
is, teljes összhangban a feltétel nélkül való hittel.
-
Ezekből az okokból mondható a barokknak nevezett stílus népszerű
művészetnek.
-
A barokk, érzelmessége révén, a
lehető legszélesebb körű közönségre hatott.
-
Az alkotások tárgya sokszor volt homályos, a közlés eszköze azonban
népszerű, könnyen érthető volt, mondhatni filmszerű alkotásokkal élt.
-
A későbbi barokk művészek kedvvel alkalmazták az érzelmes közelképeket,
az elnyíló ajkakat, a könnyben úszó szemet.
-
A rendkívüli csak az a dologban, hogy a barokk művészek mindezt
márványban és bronzban valósították meg.
-
Bernini műveiből hiányzik Michelangelo végletes komolysága és
összpontosítása, a maga századában az ő művészete volt a átütő erejű és
hatásosabb.
-
Nemcsak Rómában teremtette meg a város barokk arculatát: ő volt a
legfőbb forrása az Európa-szerte elterjedő nemzetközi stílusának, amilyen
egykor a gótika volt.
-
Bernini Dávid-szobra, ellentétben Michelangelo Dávidjával, a cselekvés
hirtelen mozdulatában éri tetten tárgyát; a szobor arckifejezése szinte már el
is van túlozva – voltaképpen a saját arcát véste márványba a fiatal művész.
-
Az Apolló és Daphné és sok más munkája a Borghese család
számára készültek.
-
1620-ra a gazdag római családok már pártfogóként és műgyűjtőként álltak
versenyben egymással, s gyakran a kalózkodástól sem riadtak vissza.
-
Bernini a Szt. Péter bazilika főépítésze lett, s belefogott elképesztő
virtuóz művébe: építeni kezdte a bronz Baldacchinót
a főoltár felett.
-
S mivel kifogytak a bronzból, leszedték a leghíresebb római antik
épület, a Pantheon tetejének belső díszeit, beolvasztották és újrahasználták.
-
A Szent Teréz elragadtatása az európai művészet egyik legmegindítóbb alkotása.
-
Bernini empatikus képzelőereje, az a képessége, hogy belehelyezkedjék
mások érzelmeibe, minden érzelmi állapotok egyik legritkábbját, a vallásos
elragadtatást állítják elénk.
-
A civilizációtörténetnek ez a fejezete bizonyos kétségeket ébreszt
bennem.
-
Rossz érzéseim az „illúzió” és a „visszaélés” szavakban foglalhatók
össze.
-
A művészet persze bizonyos mértékig mindig az illúzióra épít.
-
Olyasformán alakítja át a tapasztalást, hogy az a képzelet
szükségleteit elégítse ki.
-
Az illúziónak azonban vannak fokozatai, attól függően, hogy a művész
mennyire hajlandó elszakadni a közvetlen tapasztalástól.
-
Visszaélések történtek máskor is, a 16. század előtti időkben is, de
soha még ilyen nagy léptekben.
-
A középkorba a jelenség közügynek számított.
-
De a pápákat adó családok kolosszális palotái már bizony csak a családi
kapzsiságot és hiúságot tudták képviselni.
-
A civilizációt mással, mint ezzel a virtuális szertelenséggel nem
gazdagították.
8. A tapasztalás fénye
-
A forradalmi változás következménye az volt, hogy az Isteni Tekintély
helyére a tapasztalást, a kísérletet és a megfigyelést állította.
-
Hollandia mind gazdaságilag, mind intellektuális téren először húzott
hasznot ebből a változásból.
-
A kora 17. századi holland szellem figyelemre méltóan toleráns volt,
ennek bizonyítéka, hogy a gondolkodást forradalmasító nagy könyveket szinte
mind ebben az országban nyomták ki először.
-
Divattá vált Hollandiában, hogy mindenki az utókorra akarta hagyni
képmását.
-
Frans Hals, haarlemi festő készítette
róluk a leghitelesebb képmásokat.
-
Hals portréalanyain nem látszik meg, hogy új szemlélet képviselői
lennének; ezek az emberek szemlátomást azért gyűltek össze, hogy együttes
erőfeszítéssel dolgozzanak a közjó ügyén.
-
Az átlagcsoportképek sokaságából emelkedik ki Rembrandt műve, a Staalmeesters
(Céhmesterek).
-
Ezek a festmények a polgári demokrácia első vizuális bizonyítékai.
-
Azt jelentik, hogy az emberek összeülhetnek, s közös felelősséget
vállalhatnak, s tehetik ezt azért, mert van némi szabadidejük, és leginkább
pénzük.
-
Amszterdamban volt a polgári kapitalizmus első központja.
-
A társadalmi fejlődés bizonyos szakaszában a mozgékony tőke a
civilizáció előfeltételei közé lép elő, mivel három lényeges tényezőt biztosít:
a szabad időt, a mozgékonyságot és a függetlenséget.
-
Hollandiában a kapitalista fellendülésének és pangásának első
klasszikus példáját a tulipántermesztés szolgáltatta.
-
A 17. századi hollandusok összebékítették két legfőbb szenvedélyüket, a
tudományos vizsgálódást és a szép látvány örömét.
-
Pieter de Hooch 1660-ban még tiszta,
higgadt, egyszerű enteriőröket festett; a gondosan átgondolt tér fénnyel volt
teli.
-
Tíz évvel később készült szobabelsői felettébb bonyolultak; világos,
meszelt fal helyett drága spanyol bőrkárpitot látunk.
-
Emberalakjai szemlátomást gazdagabbak, s maguk a festmények sokkal
kevésbé szépek.
-
A burzsoá kapitalizmus védekező kényelembe és szentimentalizmusba
fordult:
-
A megfigyelés filozófiája is egyre szó szerintibb értelemben igényelte
a realizmust.
-
Rembrandt-ra Hollandia szellemi életének volt szüksége, s éppen ez
teremtette meg őt.
-
Rembrandt és kapcsolatát az bizonyítja, hogy megfestette a
legtekintélyesebb anatómiaprofesszor, dr. Tulp egy előadását.
-
Rembrandt elsősorban bibliaillusztrációival ágyazódik bele a szellemi
életbe.
-
Ezért kereste a zsidók barátságát, hátha megtanul valamit és ezáltal
élethűben tudja ábrázolni a bibliai fantazmagóriáit.
-
Ha a minden emberi helyzet és állapot iránti rokonszenvnek és az emberi
sokféleség iránti toleranciának köze van a civilizációhoz, akkor Rembrandt
méltán sorolható a civilizáció nagy prófétái közé.
-
A Bethsabé című festmény
tökéletesen kiegyensúlyozott kompozíciója az antik reliefek és a természet
tanulmányozásának köszönhető.
-
A Zsidó menyasszony című
festmény egy ószövetségi párt jelenít meg: Ábrahámot és Sárát.
-
Rembrandt a szent történet és a mitológia eseményeit az emberi tapasztalás
fényében értelmezte át.
-
Festményeinek érzelmi bázisa azonban a kinyilatkoztatott vallási
igazságokba vetett hit.
-
Az ilyen igazságkeresésnek két útja van: bizonyítékok gyűjtése
megfigyeléssel az egyik, a matematika a másik.
-
A 17. századi ember ez utóbbit tartotta a jobbnak.
-
A matematika lett a legjobb koponyák vallása, s egyúttal eszköze annak
a hitnek, hogy a tapasztalás egyesíthető az értelemmel.
-
Bacon volt a korszak egyetlen
filozófusa, aki nem volt egyúttal matematikus is.
-
Descartes viszont megnyerő figura
volt.
-
Csakhamar felfedezte, nem akar ő mást, mint gondolkodni (ez ritka és
nem túl népszerű tulajdonság).
-
Hamarosan Hollandiába költözött az állandó zaklatások elől, ekkor
festett Frans Hals arcképet róla.
-
Úgy gondolta, az anyag tulajdonképpen örvénylés, az örvény kerületén
nagy, ívesen keringő részekkel, magjában a középpont felé szívódó kis
golyócskákkal.
-
Descartes szinte túlzásba vitte a francia módszerességet, s minden
megfigyelését filozófiai rendszerébe építette bele.
-
Rendszerének alapja az abszolút szkepticizmus.
-
Alaptétele szerint mindenben kételkedni kell, csak magában a
kételkedésben nem. S
-
zabadulni akart minden előítélettől, vissza akart térni a közvetlen
megfigyeléshez, amelyet nem torzít semmilyen megszokás vagy konvenció.
-
Vermeer van Delft több vonatkozásban is közeli
rokona volt Descartes-nak, elsősorban elkötelezetlen és magánykedvelő
jellemében.
-
Élvezni akarta a finom megkülönböztetésének örömét, és érzékeny
egyensúlyú képeken tárni fel a valóságot.
-
Az első festő, aki osztozott Descartes-nak abban az igényében, hogy az
érzékleteket a józanész erejével kell megtisztítani, Pieter Saenredam volt, a templombelsők lelkiismeretes mestere.
-
Mindig megőrizte a teljes életszerűség illúzióját.
-
A kikerülés, a rejtjelezés nagymestere.
-
Sajátossága: a fény iránti rajongása.
-
A civilizáció legjelesebb zászlóvivői mind a fény megszállottjai
voltak.
-
Az optikai lencsék feltalálása nagy ihletet adott a művészeknek.
-
A lencséket Spinoza csiszolta a legtökéletesebbre, bár holland filozófus
is volt ugyanakkor.
-
Vemeer véghetetlen találékonysággal érzékelteti képein a fény mozgását.
-
Nem egy képén azokat az eltúlzott arányokat látjuk, amelyek a
fényképészetből ismerősek.
-
Vermeer mestere volt a perspektívának is, amely tudomány az 1650-es években
a kor matematikai szenvedélyével megerősödve éledt újjá.
-
A látvány szigorú tényszerűségeire építő festmények legremekebbjét nem
a tudományos légkörrel átitatott Hollandiában, hanem IV.Fülöp spanyol király
babonás és konvenció sújtotta udvarában festette: Velasquez – Las Meninas
(Udvarhölgyek).
-
1670-ben a szellemi élet
központja Hollandiából Angliába tevődött át. A változás 1660-nal kezdődött,
amikor II. Károly a hollandiai Scheveningenből (Seveningen) áthajózott
Angliába, s véget vetett annak az elszigeteltségnek és puritanizmusnak, ami
csaknem 15 éven át sújtotta Angliát.
-
Ez a kor a tudományos eszközök
első nagy korszaka.
-
Ez a kor volt a tudományos
eszközök első nagy korszaka.
-
Művészet és tudomány nem vált még
szét ekkor, s ezek az eszközök nemcsak szerszámok egy meghatározott cél
elérésére, de jelképek is – annak a jelképei, hogy az ember előbb-utóbb úrrá
lesz környezetén, s megteremti az emberibb és ésszerűbb társadalmat. És ilyenek
is maradtak mind a 19. század végéig.
-
Wren épületei azt példázzák, hogy
a matematika, a mérték, a megfigyelés nem ellensége az építészetnek, de még a
muzsikának sem: ebben a korban élt és alkotott az egyik legnagyobb angol
zeneszerző, Henry Purcell.
-
A francia próza jó három évszázadon át volt az intellektus formálója, s
ez a próza közvetítette az európai szellem gondolatait történelemről,
diplomáciáról, definícióról, kritikáról, emberi viszonylatokról – mindenről, a
metafizikát kivéve. A világos, konkrét német nyelv hiánya lett az európai
civilizáció egyik legnagyobb tragédiája.
-
A racionális gondolkodás diadala végül is egy új barbárságot idézett
elő: az ipari társadalom visszataszító zűrzavarát.
-
És ez a társadalom és ez a rendetlenség ugyanazoknak a feltételeknek a
következménye, amelyek lehetővé tették a hollandusoknak, hogy felépítsék szép
városaikat, támogassák festőművészeiket, s kinyomassák a filozófusok munkáit.
9. A boldogság keresése
-
Az 1700-as századfordulóra ismét előtérbe kerültek a németajkú
országok.
-
A német föld természetes ereje, meg a sajátos német társadalmi
szervezet jóvoltából két tevékenységi területen, a zenében és az építészetben
is ragyogó tettekkel gazdagították Európa civilizációját.
-
Ebben a korban, amikor a költészet haldokolt, a muzsika fejezte ki a
kor legmélyebb gondolatait és indíttatásait.
-
A 17. századi muzsika néhány jellegzetessége – melodikus áradása,
bonyolult szimmetriája, dekoratív leleménye – tükröződik a kor építészetében
is; a zene érzelmi hatása már kevésbé.
-
A rokokó stílusnak megvan a saját helye a civilizációban: örömszerzésre
szánódott.
-
A boldogság keresése helyes célja az emberiségnek és a rokokó építészet
fejezi ki legjobban a boldogság és a szerelem keresését.
-
Előzmények:
-
Vagy hatvan esztendőn át Franciaország uralta az európai színtért, s ez
egy ridegen centralizált, tekintélyelvű kormányt, s egy szigorúan klasszikus
stílust jelentett.
-
Két pompás drámaírót teremtett ez az éra: Corneille-t és Racine-t.
-
Racine abban páratlan a világirodalomban, hogy az emberi szív
legtitkosabb rezdüléseit hibátlan tökélyű, emelkedett nyelvbe tudta önteni.
-
Ekkor alkotott egy nemes festő is: Poussin,
aki az antik irodalmon és a sztoikus filozófián nevelkedett lelkét is bele
tudta vonni a festőmesterségbe.
-
A francia klasszicizmusnak az építészete is magasztos volt.
-
A klasszicizmus egyik jellemzője az, hogy nem exportálható, ellentétben
a barokkal, amely rugalmas és könnyen adaptálható.
-
A német zeneszerzők munkásságában fellelhetők az olaszok, elsősorban Alessandro Scarlatti nemzetközi
stílusának hatása.
-
Hosszan ívelő, mesteri dallam soraival, gondosan kordában tartott
díszítményeivel, tökélyre vitt részleteivel Scarlatti zenéje meglepően közel
áll Borromini építészetéhez.
-
Borromini stílusa megfelelt a német észak kézműves-hagyományainak; ezek
a hagyományok egy olyan társadalmi rendet szolgáltak, amely szöges ellentéte a
francia centralizált bürokráciának.
-
A kor legszebb német épületei nem paloták, hanem a zarándoktemplomok.
-
A Bachok is ilyen zenész-kézművesek voltak, s közülük emelkedett ki
egyszer csak Nyugat-Európa egyik legnagyobb lángelméje: Johann Sebastian Bach.
-
A kor nagy művészete vallásos művészet volt.
-
A gondolkodás vallásellenes volt, az élet hivalkodóan profán.
-
Bizonyos tekintetben Bach zenéje is az itáliai stílusból nőtt ki, ahogy
az észak barokk építészet Borrominiből.
-
Volt azonban egy másik zenei tradíció is Németországban, melynek
gyökerei a reformáció koráig nyúltak vissza.
-
Maga Luther is jó muzsikus volt.
-
Az orgonának sokféle szerepe volt az európai civilizációban.
-
A 19. században a frissen szerzett vagyon jelképe volt; a 17. és 18.
században azonban még a városi polgárság büszke függetlenségét testesítette
meg.
-
Az orgonákat, a legjobb helyi kézművesek remekeit gyakran dekoratív
szobrokkal és faragványokkal ékesítették, az orgonisták a közösség megbecsült
tagjai voltak.
-
A 17. századi holland festészetnek támaszt adó demokratikus polgári
szellem játszott közre a német muzsika megszületésében: ez a társadalom
őszintébb és aktívabb részese volt az eseményeknek, mint a holland
connoisseur-ök tábora.
-
Ez a provinciális társadalom lett a háttere Bachnak.
-
Egyetemes jelenség volt.
-
Bachban nem a barokkos bonyolultságot értékeljük a legtöbbre.
-
A Bach-passiók bizonyos nagy pillanatai ünnepélyes egyszerűségükben és
mély vallásos érzésükben Giotto
freskóival vetekednek.
-
Szárnyaló polifóniája a gótikus építészetet idézi.
-
A német barokk építészei elsősorban kőfaragók vagy stukkóművészek
voltak.
-
Neumann–nak (Nojman) azonban mérnök
volt a mestersége.
-
Épületeit nézve, komplex terv ragad meg bennünket, amelyet Neumann a
legbonyolultabb matematikai problémához méltó ügybuzgalommal oldott meg.
-
Legszebb épületbelsőit a kor egyik legnagyobb dekorátora, a velencei Giovanni Battista Tiepolo díszítette.
-
Neumann egyik nagy munkájában, a würzburgi érseki palotában látható
Tiepolo mestermunkája, a hatalmas lépcsőház feletti mennyezetfreskó.
-
A freskó a négy földrészt ábrázolja; ilyesféle témákkal helyettesítette
a dekoratív művészet a keresztény hit hajdan oly divatos allegóriáit.
-
A kora 18. század két nagy muzsikusa Bach és Handel (Hendel) egymással
ellentétes, de egymást kiegészítő párt alkot.
-
Bach időtlenségével szemben Handel mindenestül kora gyermeke volt.
-
Vagyonokat keresett és vesztett el színházi impresszárióként.
-
Roubillac Handel szobrát a vauxhalli
mutatványos park hálás tulajdonosai emeltették.
-
Handel zenéje révén a park egyik fő vonzereje.
-
Handel mindvégig hű marad az itáliai barokk stílushoz.
-
Benne az a rendkívüli, hogy amikor ezeknek az áradó, könnyed daloknak
és hatásos kórusoknak a szerzője az operáról átnyergelt az oratóriumokra
valódi, nagy vallásos zenét tudott alkotni.
-
A barokk, bármennyit módosult is Németországban és Ausztriában, itáliai
találmány.
-
Vallásos építészeti stílusként született, s a katolikus egyház érzelmi
törekvéseit volt hivatva kifejezni.
-
A rokokó ezzel szemben javarészt párizsi műfaj, jellegében pedig
sajátosan világi.
-
A rokokó Versailles súlyos klasszicizmusa ellen lázadt.
-
Az antikvitástól kölcsönzött statikus oszloprend helyett a szabad
vonalvezetésű természeti tárgyakból, kagylókból, virágokból, tengeri
növényekből merítette ihletét, s különösen kedvelte a kettős csavarodásokat.
-
A művészi érzékenység csak nyert általa.
-
Mindezt a legszebben egyetlen művész, Watteau munkája teljesíti ki.
-
Technikáját Rubenstől örökölte.
-
Watteau rátapintott a múlandóság érzetére, s ezáltal az örömök súlyos
jelentőségére.
-
A csillogó felszín mögött ott bujkált a melankólia.
-
Mesterműve, Indulás Cythere
szigetére 1712-ben készült, még a XVI. Lajos életében.
-
A festmény könnyed élessége egy Mozart-opera világát idézi, s emberi
drámával teljes.
-
Ez az újszerű érzelmesség, melynek Watteau volt a prófétája, elsősorban
férfiak és nők viszonyának rezdülékenyebb megértésében mutatkozott meg.
Érzelem: devalválódott ez a szó, minden szavak szokása szerint, de a maga
idejében civilizáló erő rejlett benne.
-
A szerelem után Watteau legjobban a zenét szerette; barátai szerint igen
jó füle volt hozzá.
-
Szinte minden jelenetét a muzsika kíséri.
-
Watteau színei irizálnak, vibrálnak: az emberek akaratlanul is zenei
analógiák jutnak eszébe.
-
A rokokó is a kis uralkodói udvarok művészete volt, s inkább az
eleganciának hódolt, mintsem a nagyságnak; a vallásos témákat szintén
érzelmesen és kecsesen kezelte, nem pedig ünnepélyes meggyőződéssel.
-
A rokokó még Angliára is átterjedt, bár nem engedte túl meredek
szélsőségekben tobzódni.
-
Egy valódi nemzetközi stílus mindennek megszabja a formáját.
-
Előírásait kötelező érvényűek és semmibe veszik a kényelmet, meg azt,
amit funkcionalizmusnak szokás hívni.
-
A rokokó annak ellenére, hogy odáig volt tengeri kagylókért, kevésbé
volt deskriptív, mint a gótika; tárgyainak nyersanyagát mindig egyazon dallamra
táncoltatta.
-
A ritmus, az összehangzás, a textúra mind-mind a muzsika rangjára
törekedett.
-
Néhány ütem alapján nem mindig lehet megkülönböztetni Haydn és Mozart zenéjét, pedig a 18. század második felének legnevesebb két
muzsikusa igencsak eltérő alkat volt, s alkati különbségeik zenéjükre is
rányomják bélyegüket.
-
Haydn muzsikájából az a naiv öröm csendül ki, amit talán az élet
táncának nevezhetnénk, s ami alkotásra ihlette a bajor kézműveseket.
-
Haydn korábbi művei, különösen kis zenekarokra és a húros hangszerekre
szerzett darabjai pontosan abban a rokokó stílusban íródtak, miként a termek
készültek, melyek eladták őket.
-
Haydnnak jól kellett lakatnia a nehezen kielégíthető hercegi étvágyát:
több mint negyven kvartettot, száznál is több szimfóniát, és sok száz alkalmi
darabot komponált Esterházy hercegnek.
-
Mozart persze művei java részét az egykorú 18. századi stílusban írta.
-
Annyira otthon érezte magát ebben a zenei aranykorban, s annyira
mestere volt a formának, hogy nem érezte szükségét a formabontásnak.
-
Mozart formai tökélye azonban két olyan jellegzetességet fejez ki,
amelyek igen távol állnak a rokokó szellemtől.
-
Egyfajta különös mélabú az egyik, amely szinte a rettegésig fajul, s
amely oly gyakori vendége az elszigetelt lángésznek.
-
Mozart igen fiatalon tapasztalta meg ezt az érzést.
-
A másik jellegzetesség szinte ellentéte az előbbinek: az emberek és az
emberi kapcsolatok drámája iránti szenvedélyes érdeklődés.
-
Az opera – a gótikus építészetet nem számítva – a nyugati ember egyik
legtalányosabb alkotása.
-
Semmiféle logikai következtetéssel nem lehetett előre látni.
-
A rokokó legnagyobb művészi alkotása mindenestül irracionális.
-
Az operát persze a 17. században találták ki, s műfaj Monteverdi profetikus lánglelke által
lett belőle; a katolikus Itáliából került északra, s az északi katolikus
fővárosokban, Bécsben, Münchenben, Prágában élte virágkorát.
-
Az operaházak akkor jöttek divatba, amikor a templomok kimentek a
divatból, s olyan tökéletes kifejezői lettek az új, profán vallásnak, hogy kerek
száz éven át továbbra is rokokó stílusban épültek, noha ez a stílus rég
divatját múlta.
-
A boldogság és a szerelem kergetése, amely oly egyszerűnek és
életadónak tetszett egykor, bonyolult és destruktív tevékenység lett.
10. Az értelem mosolya
-
A 18. századi civilizált francia mosoly is egyike lett azoknak a
jelenségeknek, amelyek kétes hírbe keverték a civilizáció fogalmát.
-
A 17. században, minden ragyogó művészi és természettudományos vívmánya
mellett, értelmetlen üldözések és páratlanul kegyetlen háborúk folytak.
-
Az 1700-as évek elejére kezdte úgy érezni Európa, hogy bizony nem
ártana már egy kis nyugalom, egy kis szenvtelenség.
-
Az értelem mosolya, meglehet, bizonyos tekintetben értetlen volt a
mélyebb érzésekkel szemben, de semmiképpen nem rekesztette ki egyes dolgokkal
kapcsolatban a hittel vallott meggyőződést – hitt a természet törvényében, az
igazságosságban, a toleranciában.
-
A józanész és a türelem elve Franciaországban jutott diadalra, harcát
azonban Anglia kezdeményezte.
-
Az 1700-as években, amikor Montesquieu
és Voltaire meglátogatta Angliát, az
országban pezsgett a szellemi élet, s pezsgett jó ötven éven át.
-
A nagy vidéki kastélyok kora volt ez.
-
722-ben fejezték be mind közül a legpompásabbat Malborough herceg számára.
-
A palotán megfigyelhetünk ötletes újításokat, de ezek sokszor nincsenek
összhangban egymással, s talán azért nem, mert az építész, Sir John Vanbrugh, lángész létére is csak amatőr volt.
-
A 18. századi amatőrök a maguk módján az egyetemes ember reneszánsz
eszményének az örökösei.
-
A 18. századi amatőrizmus mindent áthatott: jelen volt a vegyészetben,
a filozófiában, a botanikában és a természetrajzban.
-
Olyasféle frissesség és szabadság jellemezte ezeket az embereket, amely
leggyakrabban elvész a hivatásos szakemberek ridegen specializált világában.
-
A 18. századi Anglia, középosztálybeli forradalmának utóhatásaként, két
társadalmat teremtett: az egyik a szolid vidéki nemesembereké, akiket egy Devis nevű festő örökített meg híven:
nevetségesen merevek és kifejezéstelenek hűvös, üres termeikben.
-
A másik társadalom városias, és Hogarth
jóvoltából, valamint barátjának, Fieldingnek
a színdarabjaiból ismerősek számunkra.
-
Ez a társaság eleven és mozgalmas, de civilizáltnak korántsem
nevezhető.
-
Amikor a 12. és a 13. századról beszéltünk, megemlítettem, mekkorát
lépett előre a civilizáció azáltal, hogy tudatára ébredt a női tulajdonságok
értékének; ugyanez áll a 18. századi Franciaországra.
-
A civilizáció szempontjából mérhetetlenül szükséges a férfi és a női
princípiumok egyensúlyban tartása.
-
A 18. századi Franciaországban a női befolyás egészében véve áldásosnak
bizonyult; a nők teremtették meg a szalont, a 18. század e sajátos intézményét.
-
Negyven éven át az Európa minden tájáról érkezett, intelligens férfiak
és nők kis társas összejövetelei voltak az európai civilizáció központjai.
-
Kevésbé voltak költőiek ezek a társaságok, mint az urbinói udvar, de
intellektuális szempontból annál elevenebbek.
-
A nők titka abban rejlett, hogy emberi rokonszenvük, tapintatuk miatt,
s hogy rendelkeztek azzal a képességgel, hogy oldott, jó hangulatot tudtak
teremteni környezetükben.
-
Uralkodói udvarokban ilyen feltételek nem teremnek meg, s a párizsi
szalonok sikere nem kis részben annak a ténynek köszönhető, hogy a francia
kormány és udvartartás nem Párizsban, hanem Versailles-ban székelt.
-
Versailles exkluzív társadalma még a 18. században, intellektuális
dicsősége megfakultán is csodálatra méltó építészeti remekeket alkotott.
-
A Petit Trianon, melyet XV.
Lajos megbízásából épített Jacques-Ange
Gabriel, a nagy építész, annyira
közelíti meg a tökéletességet, amennyire emberileg egyáltalán lehetséges.
-
Ha a szellem csillogását keressük, a 18. századi Versailles élete nem
sok jóval szolgálhat.
-
A párizsi társaság szerencsésnek mondható, amiért megszabadult az
udvari élet értelmetlen rítusaitól, meg a politikai triviális, napról-napra
ismétlődő nyűgétől.
-
A francia felső rétegek nem voltak nyomasztóan gazdagok.
-
Valamelyes jólét szükséges feltétele a civilizációnak, de a fölös
gazdagság valami titokzatos okból már züllesztőleg hat.
-
Jó példa erre Chardin (Sarden),
a századközép legnagyobb francia festője.
-
Senkinek biztosabb ízlése nem volt a kompozíció és a színek kérdésében.
-
Minden térköze, minden tónusa pontosan helyénvalónak érződik.
-
És Chardin nem a felső osztályokat festette, hogy az udvarról ne is
szóljunk.
-
Modelljeit olykor a szolid polgárság köréből választotta, gyermekeiket
öltöztetve, nevelgetve festette meg őket.
-
A 18. századi francia szalonok
látogatói nem divatos világfiak voltak: a kor legnevesebb filozófusai és
természettudósai ékesítették soraikat.
-
Közzé kívánták tenni a vallásról
alkotott forradalmi nézeteiket.
-
A férfiak, akik Madame du Deffant és Madame Goeffrin
szalonjában adtak találkozót egymásnak, nagy munkára, egy enciklopédia
megírására szövetkeztek.
-
A tudatlanság legyőzésével
akarták előbbre vinni az emberiséget.
-
Az eszme megint csak Angliából
ered: 1751-ben adták ki Chambers Encyclopédiáját.
-
Diderot volt az egész vállalkozás
motora.
-
Sokoldalú, fényes intellektusú
ember volt, regényíró, filozófus, még műkritikákat is írt, lelkesen támogatta
Chardint.
-
Voltaire-ből
hiányzott a kísérletező ember türelmes, hétköznapi realizmusa, mely
tulajdonságának nyilván csak olyan környezetben van becsülete, ahol kevesebbre
taksálják a fürge és szellemes észjárást.
-
Ez a tulajdonság egy olyan
országban fejlődött ki, ahol a civilizáció megújulni kész energiákkal volt még
teljes – Skóciában.
-
A skót jellem a realizmus és a
rakoncátlan érzelmek ritka ötvözetét mutatja.
-
A skót érzelmesség adott tápot a
népszerű legendáknak.
-
A Realizmus tette Skóciát a 18.
században jelentős tényezővé az európai civilizációban.
-
Voltaire
azok közül az írók közül való, akiknek érdemei elválaszthatatlanok a
stílusuktól; s a valódi jó stílus lefordíthatatlan.
-
Örökkön zaklatta barátait, számlálatlanul
ontotta a röplapokat, s végül nem egy áldozatát a maga költségén tartotta el
Ferney-ben.
-
A világ pedig lassacskán
hozzászokott, hogy ne az orcátlan, szabatos frátert, hanem a bölcs patriarkát
lássa benne.
-
Hume
az Értekezés az emberi természetről
című művében sikerrel bizonyította, hogy a tapasztalás és az értelem nincsenek
szükségszerű kapcsolatban egymással. Racionális hit nem létezhet.
-
Két skót építész, az Adam fivérek előálltak az európai
várostervezés egyik legsikerültebb példájával – az új Edinburgh-el. Ráadásul,
ők voltak azok, akik kialakították azt a tiszta, szigorú klasszicizmust,
amelyet később egész Európa átvett, még Oroszország is, ahol egy másik skót, Cameron művelte igen látványosan ezt a
stílust.
-
Továbbá, miután skótok népszerűsítették
a neoklasszicizmust, ismét egy skót volt az, Sir Walter Scott, aki népszerűvé tette a gótikus középkort, s egy
évszázadon át táplálta a romantikus lelkek képzeletvilágát.
-
A frivol 18. század
legfigyelemreméltóbb vonása a komolysága volt. S
-
ok tekintetben ez a kor volt a
reneszánsz humanizmus öröksége – egyetlen lényeges különbséggel.
-
A reneszánsz a keresztény egyház
kebelében fejtette ki hatását.
-
Néhány humanistában nyomokban
fellelhető ugyan a szkepticizmus, de a keresztény vallás egészével szemben még
ezek sem adtak hangot semmilyen kételynek.
-
Az akkoriak abban a kényelmes
erkölcsi szabadságban éltek, amit csak a kétségbe nem vont hit adhat.
-
A 18. század közepén azonban, aki
komolyan gondolkodott, láthatta, hogy az egyház keze meg van kötve – tulajdon
birtoka és helyzete kötötte meg, s érdekeit igazságtalan eszközökkel és
elnyomással védi.
-
Az új erkölcs kettős alapra
épült: a természeti törvény doktrínája volt az egyik, az ókori római
köztársaság sztoikus erkölcse a másik.
-
Amerikában, ahol a civilizált
élet még az új és ingatag vívmányok frissességével volt teljes, az indián
határvidéken építette fel otthonát Thomas
Jefferson.
-
A 18. század tipikus egyetemes
embere volt, nyelvész, természetbúvár, mezőgazdász, nevelő, várostervező és
építész: mondhatni, Leon Battista
Alberti reinkarnációja.
-
Valamint az Egyesült Államok
elnöke.
-
A rusztikus klasszicizmus Amerika
egész keleti partvidékén elterjedt, és száz évig uralta a terepet, olyan
civilizált lakásépítészetet teremtve meg, amely sehol a világon nem vallott
volna szégyent.
-
A virginiai egyetemet maga
Jefferson tervezte meg.
-
Az Alapító Atyák magától értetődő
bizakodással öltötték magukra félvad birodalmukban a republikánus erkölcs
köntösét, s ültették át a gyakorlatba a francia felvilágosodás eszméit.
-
Meghívták a felvilágosodás nagy
szobrászát, Houdont, hogy örökítse
meg győztes tábornokukat.
-
Houdon Washington-szobra a
Virginia-beli Richmond Kapitóliumában
áll; az épületet Thomas Jefferson tervezte a nimes-i Maison Carrée mintájára.
-
Az Egyesült Államok fővárosa,
amely az ország első elnökének nevét viseli, szintén a francia felvilágosodás
gyermeke.
-
Az óvilágból bevándoroltak
számára, akik ezerféle hagyományt és eszmét hoztak magukkal, valamilyen új
mítoszt kellett teremteni.
-
Ez a mítoszteremtő igyekezet
teszi olyan meghatóvá Washington, Lincoln és Jefferson irdatlan, fehér
emlékműveit.
11.
Természetimádat
-
Csaknem egy évezreden át a
nyugati civilizáció leginkább a kereszténységből merítette alkotóerejét.
-
1725 táján hirtelen
alábbhanyatlott ez a hatóerő, s az értelmiségi társadalomból gyakorlatilag el
is tűnt.
-
A helyén légüres tér maradt.
-
Az emberek nem boldogultak egy
rajtuk kívüli erőben vetett hit nélkül, s egy évszázadon keresztül főzögették
össze az új hitet, amely sokkal gazdagította a civilizációnkat: megalkották a
természet istenségébe vetett hitet. (A természet szónak állítólag 52 féle
jelentése van.)
-
Az isteni erő megnyilvánulásai azonban,
amelyek átvették a keresztény hit szerepét, olyan manifesztációk voltak,
amelyek a látható világ nem emberalkotta jelenségei, az érzékeinkkel észlelhető
természeti jelenségeket jelenti.
-
Az emberi gondolkodásnak ezen az
új csapásán Anglia tette meg az első lépéseket. A Hit Korának romjai részévé
váltak a természetnek – pontosabban, az érzelem és az emlékezet révén
bevezették az embert a természetbe. A romok segítettek előidézni azt a sajátos
lelkiállapotot, azt a gyöngéd mélabút, amely a korai 18. században rendre
megelőzte a természeti szépségek élvezetét.
-
William
Collins neve kevéssé ismert a kontinensen. Ez
áll valamennyi 18. századi angol természetlírikusa, még James Thomsonra is, aki a maga idejében a leghíresebb költő volt
Európában. Mindaz, ami igazán nagyot tágított látókörünkön, általában egy-egy
magányos géniuszra vezethető vissza. Nem így a természet kiváltotta érzelmek.
Ezek először jelentéktelen költők, provinciális festők, sőt múló divatok révén
hallattak magukról.
-
Az 1760-as évek táján, a mélabús
kis költők és festői kertek angol nyitánya szíven ütött egy valódi lángészt: Jean-Jacques Rousseau-t.
-
Noha természetszeretetét
nagyrészt Angliától kapta, ez az érzése a svájci alpesi tavak partján érett
valamiféle misztikus élményfélévé.
-
Amikor Pieter Breughel (Brojghel) 1552-ben Antwerpenből Rómába utazott,
rajzokat, vázlatokat készített az Alpokról, s ezekben több van puszta
topográfiai érdeklődésnél; később erőteljes hatással alkalmazta is őket
festményein.
-
Az alpesi poézis majd csak Byronnál és Turnernél kapja meg valódi kifejeződését, de a 18. század derekán
már sokan felfedezték a svájci tavak varázsát, s élvezték ezt a kis varázst a
maguk kis kényelmes, dilettáns módján.
-
Rousseau,
emberként bármilyen hibái voltak is, valóban lángész volt: mindenkorok egyik
legeredetibb gondolkodója, páratlan prózaművek szerzője.
-
Magánykedvelő, gyanakvó természetének
megvoltak az előnyei: ezek tették kívülállóvá, fenntartás nélkül kimondta, amit
gondolt. Következésképp, elkeseredetten üldözték.
-
Élete jó fele azzal telt, hogy
egyik országból a másikba menekült.
-
A Bieli tó szigetén olyan
meghatározó erejű élményben volt része, amely, mondhatni, forradalmasította az
emberi érzelemvilágot.
-
Érzek, tehát vagyok. Különös
felfedezés, az Ész Korának kellős közepén.
-
Azonban néhány évvel korábban egy
skót filozófus, Hume logikai
eszközökkel jutott ugyanerre a végkövetkeztetésre. Az időzített intellektuális
bomba, hatással volt a 18. századra, s beépült az érzékenység új kultuszába.
-
Rousseau tételét, mely szerint a
természet szép és ártatlan, a virágokról és a fákról kiterjesztették az emberre
is.
-
Maga Rousseau is erényesnek hitte
a természetes embert.
-
A nézet részint az Aranykor ősi
mítoszából, s részint az európai társadalmak romlottsága miatt érzett
szégyenből táplálkozott. Ez utóbbi érzést Montaigne
fejezte ki a legmarkánsabban a „Kannibálokról”
című esszéje utolsó, felejthetetlen lapjain.
-
Rousseau azonban
életfilozófiájává tágította a gondolatot az „Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és okairól” című
munkájában.
-
A természetes ember
felsőbbrendűségébe vetett hit lett az elkövetkezendő fél évszázad egyik fő
mozgatórugója; az elmélet, alig húsz évvel azután, hogy Rousseau közzé tette,
mintha tényszerűen beigazolódott volna.
-
Noha, a természetimádatnak
megvoltak a veszélyei, az új vallás prófétái őszinte, sőt jámbor emberek
voltak, s minden törekvésük csak arra irányult, hogy bizonyítsák: istennőjük
tiszteletre méltó, sőt erkölcsös.
-
A természetet az igazsághoz
közelítették.
-
Ebben Goethe volt messze a legnagyobb ember.
-
Minden ítéletét a természetre
való hivatkozással szentesíti.
-
Nem a dolgok külső formáit, hanem
a működésüket értette rajta, háborítatlan körülmények között.
-
Minden élőlényt úgy fogott fel,
mint ami az adaptáció végtelenül hosszú folyamatában törekszik a
kiteljesedésre.
-
Hitt a növények és állatok fokozatos
civilizálódásában. Ez a nézet vezetett később Darwinhoz és az
evolúcióelmélethez.
-
Wordsworth ifjúkorában
Franciaországba ment, részt vett a francia forradalomban, kis híja volt, hogy
fejét nem vették a szeptemberi vérfürdő idején.
-
Úgy tért vissza Angliába, hogy
megcsömörlött a forradalom politikai vonatkozásaitól, noha eszméit továbbra is
magáénak vallotta; s hozzáfogott, hogy versbe szedje a szegények szenvedéseit,
ahogy előtte még senki.
-
Mélyen megrendítette az emberi
embertelenség.
-
Ráeszmélt, hogy csak a
természetben való teljes feloldódás gyógyíthatja meg a lelkét.
-
Rousseau, „A magányos sétáló álmodozásai”-nak szerzője megírta a „Társadalmi szerződést”, a forradalom
evangéliumát.
-
Azért kell hangsúlyoznom ezt,
mert a jogfosztottak és az elnyomottak iránti rokonszenv, irányuljon állatra
vagy emberre, szükségszerű velejárója volt a természetimádatnak.
-
Az új vallás hierarchiaellenes
volt; új értékrendet állított fel, amelyet Wordsworth hite szerint inkább az
egészséges ösztönökön, s nem a műveltségen alapult. A
-
zért választotta Wordsworth az
emberek helyett a természetet, mert az életében újra megjelent a húga, Dorothy.
Wordsworth, mint Byron is, fülig szerelmes lett tulajdon húgába. Az
elkerülhetetlen tilalom tragédiának bizonyult mindkettejük számára. Wordsworth
lassan elveszítette ihletét, Dorothy pedig elbutult.
-
Azokban az években, amikor a
forradalmi fordulat bekövetkezett az angol költészetben, a festészetnek is
adott két új géniuszt: Turnert és Constable-t.
-
Constable-nek soha a
legcsekélyebb kétsége sem volt az iránt, hogy a természet nem más, mint ami
látható: fa, virág, folyó, rét és égbolt, éppen amilyennek az érzékek mutatják;
mintha ösztönösen jutott volna ugyanarra a meggyőződésre, mint Wordsworth, ha
tudniillik teljesen elfogulatlanul szemléli a természeti tárgyakat, fölfedhet
valamennyit a világegyetem erkölcsi nagyságából. Costable megvetette a pompát
és a fontoskodást; Folyóparti füzek
című festménye rengeteg középszerű vászonnak lett az előfutára (annak idején
elvetette az Akadémia).
-
Egyszerű élet.
-
A civilizáció, amely oly sokáig
nagy kolostoroknak és palotáknak volt a függvénye, vagy esetleg jól bútorozott
szalonoké, most egy kunyhóból is szétsugározhatott.
-
Fontos velejárója volt a
természetimádatnak a gyaloglás. Több mint száz éven át a vidéki séta volt az entellektüelek,
költők, filozófusok megszokott lelki- és testi gyakorlata.
-
Turner
a legjobb megjelenítője annak a modornak, amit magasztos festőiségnek
nevezhetnénk, bár viharai és hógörgetegei olykor lehetetlennek tűnnek,
aminthogy Byron szónokiassága is eléggé lehetetlen.
-
Az új vallásnak markánsabban
kellett erejét és mélységét bizonyítania, mint amennyire azt a fecskefű és a
százszorszép bizonyíthatta.
-
Turner valódi géniusz volt,
kétségkívül minden idők legnagyobb angol festője. S
-
noha divatos stílusban festett, soha nem
veszítette el a természet iránti intuitív érzékét.
-
Briliáns képességeit harminc éven
át olyan képekben kamatoztatta, amelyek a kortársakat elkápráztatták, de
amelyeket a modern ízlés túl mérsékeltnek ítélt.
-
Mindent tiszta színekké tudott
változtatni, színben jelenítette meg a fényt, színben az életérzést.
-
A színeket erkölcstelennek
ítélték, hiszen közvetlen érzékletet keltenek, függetlenül azoktól a rendezett
emlékektől, amelyeken az erkölcsiség alapszik.
-
Turner koloritja azonban
korántsem volt önkényes.
-
Mindig a tényleges látványból
indult ki, a látvány felöl közelítette meg az igazságot.
-
Kinyilatkoztatta a színek
függetlenségét, s ezáltal új képességgel gazdagította az emberiséget.
-
Noha tanulatlan ember volt, nem
kis fáradsággal olvasta Goethe műveit, különös előszeretettel persze a
Színelméletet, s rokonszenvezett azzal a goethe-i gondolattal, hogy a természet
egyetlen nagy organizmus, amely bizonyos törvények szerint működik.
-
Az új természetvallás minden
vonatkozásai ott találkoznak, ahová a régi vallások is összpontosították
törekvéseiket: az égben.
-
A természetimádók kíváncsiak a
felhőkre.
-
Constable
sok száz felhőtanulmányt készített, pontosan feltüntetve a hónapot, napszakot
és a szélirányt.
-
Szerinte a tájfestészetben a
felhők az érzelmi töltés fő hordozói.
-
Turnernél pedig egyenesen
szimbolikus jelentésük volt. Képein a vérszínű felhők a pusztulást jelképezték.
-
A kritikus időpontban a festészet
szerepét átvette a fényképészet, és a kései 19. század három nagy
természetrajongójának, Monet-nak, Cézanne-nak és Van Gogh-nak merőben új
utat kellett keresnie. Monet és Renoir
korábban a köznapi naturalista stílusban festettek. De amikor rácsodálkoztak a
vízfodrokra és a visszavert fényekre, a türelmes naturalizmusnak befellegzett.
Egy benyomást, egy impressziót akartak megragadni ezek a művészek: a fényt.
-
Az impresszionizmus aranykora
nemcsak a szemünket gyönyörködteti el, de hozzáadott valamit egyetemes
tudásunkhoz is.
-
Hogy így tudatára ébredtünk a
fénynek, az része lett annak az általános tudatosságnak, annak a
felfokozott érzékenységnek, amely mintha
új érzékszervvel ajándékozott volna meg bennünket. Az impresszionista mozgalom
is széthúzó pártokra szakadt húsz év után.
-
Az egyik párt azt vallotta, hogy
a fényt tudományosan, primér színfoltokra bontva kell ábrázolni, mintha egy
fénytörő prizmán hatolt volna keresztül.
-
Másrészt Monet, az első
megingathatatlan impresszionista, mikor látta, hogy kimerült a szájba rágó
naturalizmus, egy szimbolikafélével próbálta megragadni a változó
fényhatásokat: például sorozatot készített egy katedrálishomlokzatról különféle
megvilágításban. Monet olyan tökéletesen ismert minden egyes hatást, hogy azok
ösztönössé váltak, s minden egyes ecsetvonása önfeltáró gesztus is egyúttal.
-
Teljes megmerítkezés: ez a végső
magyarázata annak, hogy a természetrajongás hogyan szolgálhatott vallásként
olyan hosszú ideig. A természetrajongó el tudja veszíteni magát egy nagyobb
egészben, s ezáltal teljesebben éli meg az életét.
12. Csalfa
remények
-
A 18. századi könyvtárak ésszerű
világa szimmetrikus, következetes, befejezett.
-
A szimmetria emberi fogalom, mert
minden szabálytalanságunk ellenére nagyjából szimmetrikus lények vagyunk.
-
De a befejezett világ a szellem
börtönévé válik. Az ember ki akar törni belőle, s mozogni akar. És a szimmetriát
meg a következetességet, bármekkora is az érdemük, a mozgás ellenségének
érezzük.
-
Aki a szimmetria elől menekül, az
menekül az értelem elől is.
-
A türelmetlen sóvárgás, a
sértettség, a szellemi éhség zenéje: Beethoven.
Az európai ember megint egyszer olyasmiért nyújtózik, ami túlmutat korlátain.
-
A folyamat megint Rousseau-val
kezdődött.
-
Ő emelte egyetemes érvényre azt
az elvet, hogy nem a fejre, hanem a szívre kell hatni – s ő terjesztette ki a
határait a szeretet és a nevelés mezsgyéin túlra, a politika birodalmára is.
-
A 18. század vége felé, az
észérvek gyengülésével eleven erejű követeléseket láttak napvilágot, s ezeket
senki olyan markánsan meg nem tudta fogalmazni, mint William Blake. Az 1789 táján keletkezett Menny és pokol házassága az antiracionalista bölcsességek
kézikönyve.
-
Szinte ugyanebben az időben,
Skóciában egy földközelibb hang emelte fel szavát a hierarchia ellen: Robert Burns.
-
Szegény költő élt őelőtte is
elég, de ezek többnyire szegény bölcsészek voltak, akik egy kényelmes parókia
helyett inkább a szűkösködő, bizonytalan, zaklatott városi egzisztenciát
választották.
-
Burnsnél az igazságra és a
természeti törvényre való hivatkozást egészítette ki az az érzés, hogy kolonc
lett az emberi szellem nyakán a megszokásból, s megfontolt óvatoskodásból, a
bölcs előrelátásból.
-
A forradalom első,
polgári-liberális szakasza 1789 júniusában érte el legmagasabb pontját.
-
A Nemzetgyűlés tagjait kizárták
megszokott gyűléstermükből, s kénytelenek voltak a „labdaházban” megesküdni
arra, hogy kiharcolják az új alkotmányt.
-
Davidot,
a forradalmi erkölcs nagy festőjét bízták meg a jelenet megörökítésével.
-
Befejezetlen képét felvagdosták,
de a festményhez készült rajz fennmaradt, s láthatjuk, hogy a Horatiusok esküjének gesztusát
komponálta át a művész egykorú környezetre.
-
A forradalom az utókorra talán
legértékesebb örökségül azt hagyta, hogy azok, akik erősek a szeretetben és a
szerelemben, azok talán megtalálják a módját, hogyan szabaduljanak a bennünket
kötő korhatag béklyókból.
-
E korai forradalomban az volt az
igazán megindító, hogy az emberek olyan szilárdan hittek az új világban, hogy
új naptárat is szerkesztettek – 1792-t nevezték el az Első Évnek, s
megváltoztatták a hónapok nevét is.
-
A természetszeretet fejezi ki,
amely annyira eggyé vált a forradalommal.
-
A természethez való visszatérés
vágya fejeződött ki az új női divatban is: az új ruhák kecses egyszerűséggel
követték a test vonalait.
-
Madame Récamier-t, a kor
leghíresebb, s legmegközelíthetetlenebb szépasszonyát mezítláb festette meg
David.
-
Ijesztőbb volt az a vállalkozás,
amely természetvallást kívánt állítani a kereszténység helyébe.
-
Profanizálás, blaszfémia bőven
akadt, no és temérdek pusztítás: a civilizáció megannyi szentélyét kifosztották
kincseiből.
-
A civilizációtörténet majd minden
nagy eseményének lett valamilyen kellemetlen következménye.
-
De gyorsabban és keményebben
semmi más nem hatott vissza, mint az 1792-es forradalmi láz: már szeptemberben
bekövetkezett az első a rosszemlékű mészárlások közül.
-
S ez adott lendületet egy szintén
jól ismert érzésnek: a tömegpániknak.
-
Franciaország élet-halál harcot
vívott az ősrégi gonosz erőivel s vezetői néhány éven át minden téveszmék
legszörnyűbbjében szenvedtek: erényesnek hitték magukat.
-
Kevés nyomasztóbb epizódja van a
történelemnek, mint a nagy romantikusok visszakozója – Wordsworth, aki
kijelentette, hogy életét áldozná az anglikán egyházért; Goethe, aki azt
állította, hogy jobb kiállni egy hazugság mellett, mint beismerni az állam
politikai zavarodottságát.
-
Volt azonban két ember, aki nem
hátrált meg, s így ők lettek a romantikus hős archetípusai: Beethoven és Byron. Mindketten dacoltak
a társadalmi konvenciókkal, s mindketten rendíthetetlenül hittek a szabadság
eszményében.
-
Beethoven rossz modora egyfajta
nemes egyszerűséget sejtetett, s így kielégítőbb jelképe lett az új világnak,
mint Byron.
-
Bécs arisztokrata társasága, noha
száz év óta konzervatív politikát folytatott, nem tudott ellenállni az új
európai szellemnek, különösen, mivel ez abban a formában jelentkezett, amelyet
a legjobban megértettek: a muzsikában.
-
Beethoven nem volt politikus
alkat, de a forradalom nagy eszméi nem voltak hatástalanok rá.
-
Csodálta Napóleont, mert a
forradalmi eszmék apostolát látta benne. És mert szerette a hatalmat.
-
Beethoven tragikus süketsége ellenére
is optimista maradt.
-
Hitte, hogy az emberben ott
lappang az isteni tűz egy szikrája, s ez nyilvánul meg a természetszeretetében
és abban, hogy barátokra volt szüksége.
-
Hitte, hogy az ember méltó a
szabadságra.
-
Nagyjából 1810-re a 18. század
minden derűlátó reménye hamisnak bizonyult: kiderült az emberi jogokról, a
tudományos felfedezésekről, az ipar jótékony hatásáról, mindenről, hogy
káprázat. A forradalmakkal kivívott szabadság azonnal el is veszett vagy az
ellenforradalmakban, vagy úgy, hogy a forradalmi kormányokat katonai diktátorok
kaparintották meg. 1810-ben mindez még új felfedezés volt, s mélyen megrázta a
romantikus mozgalom valamennyi költőjét, filozófusát és művészét.
-
Az új pesszimizmus szószólója
Byron volt.
-
Napóleont nem számítva ő lett
Európa legismertebb embere.
-
Byront a rossz versei tették
híressé, nem a Don Juan.
-
Géniuszának pozitív oldala: a
természet nagy erőivel való azonosulás. A fenségességről van szó.
-
A fenségesség méltányolása olyan
tulajdonság, amellyel a romantikus mozgalom gazdagította az európai képzeletvilágot.
-
Angol vívmány ez is, és a
természet felfedezéséhez kapcsolódik.
-
A fenségességben való részvétel
azonban csaknem olyan hiábavaló igyekezet, mint a szabadság kergetése. A
természet közönyös, vagy ahogy mondják, gonosz.
-
Byron-i festők:
-
Turner:
Childe Harold
-
Caspar
David Friedrich: A Remény hajótörése
-
Géricault:
A Medusa tutaja
-
Byron szellemi örököse, akinek
pesszimizmusa robosztusabb lelkialkattal párosult: Delacroix. ( Dante és
Vergilius átkel a Styxen, A khioszi mészárlás- megtörtént eseményt ábrázol)
-
Delacroix mélyen megvetette a
korát; gyűlölte a kor durva materializmusát, meg a haladásba vetett önelégült
hitét: művészete szinte teljes egészében a jelenből való elvágyódást példázza.
-
A romantikus költészet képi
megjelenítésébe menekült, különös előszeretettel illusztrálva Shakespeare,
Byron és Walter Scott műveit.
-
Benne megvolt az a byroni
tulajdonság, hogy a fenségessel azonosítsa önmagát.
-
A szó fizikai értelmében is
menekült kora virágzó polgári társadalmából.
-
Marokkóban a byroni álmok
érzékletes vadsága helyett csak egy ősi életformára bukkant, amely, mint
mondotta, sokkal klasszikusabb volt az akadémiai művészek vértelen
klasszicizmusánál is.
-
Delacroix-nak volt egy szűkebb
baráti köre, költők és írók, és Chopin,
a zeneszerző, az egyetlen ember, akit fenntartás nélkül tudott csodálni.
-
Jellemző Delacroix-ra, hogy a
leghatásosabb freskóján a hun vezért, Attilát festette meg, amint az antik
civilizációt képviselő nemtők eltiprására készül. Noha nem volt keresztény, a
19. század egyetlen nagy vallásos festője volt.
-
Annál is inkább nagyra becsülte a
civilizációt, mivel tudta, mennyire törékeny természetű.
-
Gauguin
olyan byroni hévvel gyűlölte kora társadalmát, hogy
bármi áron, de hátat kellett fordítania az európai civilizációnak.
-
Mint Delacroix, ő sem azt
találta, amire számított, mégis sikerült Tahitit álmaiba olvasztania. Hősies
bátorsággal ragaszkodott álmához minden szerencsétlenségében, s ezt bizonyítja
a Tahiti asszonyok.
-
A korai 19. század éppolyan nagy
szakadékot nyitott az európai szellem történetében, mint a kereszténységet
kettészakító 16. század, csak még nagyobbat.
-
A szakadék egyik peremén ott állt
az ipari forradalom teremtette új középosztály, tele reménnyel és energiákkal,
de minden értékskála nélkül.
-
Beékelődvén a korrupt arisztokrácia
és a brutálisan elnyomott szegénység közé, egyfajta védekező moralitást
fejlesztett ki ez az osztály, tele konvencióval, önelégültséggel,
hipokrízissel.
-
A szakadék másik partján az
érzékenyebbek – költők, festők, írók, a romantikus mozgalom örökösei, idegeikben
még a katasztrófa emléke.
-
Úgy érezték, hogy teljesen
elszigetelődtek a prosperáló többségtől. Gúnyt űztek a méltóságteljes
középosztályból, s annak burzsoá királyából, Lajos Fülöpből.
-
Rodin
volt az utolsó nagy romantikus művész.
-
Túláradó ösztönös szelleme
mérsékelve, inkább csak felfokozva látta az emberiség tragédiáját, s mint
elődeit, őt is sokszor szónokias túlzásokra ragadtatta kétségbeesése.
-
Felejthetetlen szimbolikus
pózokat talált ki.
-
A híres Gondolkodó, ha önmagában nézzük, lapos általánosítás, de abban a
környezetben, ahová szánta, nagyon is markáns jelentése volt.
-
A Pokol kapuja című kompozíció középpontjában áll az eredetije; Rodin
ezt a kompozíciót minden kisplasztikája gyűjtőhelyéül használta.
-
A Gondolkodó eredetije is egészen
kicsiny. Rodin figurái közül egy sincs, amelyik arasznyinál nagyobb lett volna
eredetileg.
-
Nem csinált titkot belőle, hogy
csodálja a görög és a gótikus szobrászatot, de saját munkája a barokk és a
romantikus hagyományok keveréke, s nemcsak tartalmában, de stílusában is.
-
Van azonban egy időtlen alkotás:
a Balzac-emlékmű. A 19. század
legnagyszerűbb szoborműve.
13. Hősies
materializmus
-
Az első nagy vasöntödék, a Carrot
Művek, a Coalbrookdale 1780 táján kezdtek működni; Howard könyvét a
büntetőtörvény reformjáról, Clarkson tanulmánya a rabszolgaságról 1785-ben
jelent meg.
-
A nehézipart ábrázoló első
festmények még derűlátóak.
-
A munkások nem azért ellenezték,
mert annyira ördögi az egész, hanem mert féltek, hogy a gép elveszi a
kenyerüket.
-
Eközben terjedt az általános
jóindulat szelleme. A régi szegénytörvények nem orvosolni akarták a nyomort,
csak a szegények alkalmatlankodását akarták megszüntetni. A szerencsésebbektől
nem vártak el egyebet, mint alkalmanként egy kis jótékonykodást.
-
Ám a rabszolgaság és a rabszolga
kereskedelem, valami egészen más volt, részint azért, mert ellentétes a
keresztény tanokkal, s részint, mert messze volt, nem vette úgy körül az
embert, mint a hazai nyomor.
-
És a borzalmai is vérlázítóbbak
voltak; a rabszolgahajók fedélközi állapotai még az oly kevéssé finnyás 18.
századi gyomrot is megviselték.
-
A rabszolga-felszabadító mozgalom
lett a rossz lelkiismeret első közösségi kifejeződése. Sok időbe került, amíg
diadalra jutott, és igen nagy tőkebefektetések kerültek veszélybe.
-
A rabszolga ugyanis
magántulajdon, s még Robespierre sem vonta kétségbe a magántulajdon szentségét.
-
A legnagyobb tiszteletnek örvendő
angolok rabszolgaság-pártiak voltak: Gladstone
a rabszolgaság intézményének védelmében mondta el első parlamenti beszédét.
-
A rabszolga-kereskedést 1807-ben
tiltották be.
-
Mindenképpen előrelépett ezzel az
emberi faj, s talán büszkék is lehetünk, hogy Angliában tették meg a nevezetes
lépést.
-
A Viktória-koriak roppantul
elégedettek lettek magukkal, s nem voltak hajlandóak tudomásul venni, hogy
saját honfitársaikkal szinte ugyanolyan iszonytató dolgok történnek.
-
Franciaország ellen 20 évvel
később győzött is, de nem lévén képes irányítani a tulajdon ipari fejlődését,
minden katonai kudarcnál súlyosabb vereséget szenvedett, ha emberéletekben
számolunk.
-
Korai éveiben az ipari forradalom
része volt még a romantikus mozgalomnak.
-
A festők már régóta kedvelték a
vasöntödék ábrázolásában rejlő, ma romantikusnak nevezett hatásokat; öntödéket
festve a pokol kapuit jelképezték velük.
-
Az első, aki ezzel a hatással élt Hieronymus Bosch 1485 táján.
-
Európa egyik első iparvidékéről
származott, s már gyermekként láthatta az öntödék lángját, amely valós
illusztrációul szolgálhatott a lelkében élő szörnyűségekhez.
-
Ugyanezek a tűzokádó kemencék
jelennek meg a korai, 19. századi romantikus tájképfestők vásznain. A legérdekesebb
példával egy jelentéktelen festő, bizonyos John
Martin szolgált, akit méltatlanul becéztek Bolond Martinnak: magába szívta
az iparosodás drámai hatásait, sőt még az építészetét is, ennek
felhasználásával készített illusztrációkat Miltonhoz és a Bibliához.
-
A Sátán Birodalmát ábrázoló panorámái eredeti továbbfejlesztését
jelentik a korabeli stílusnak;
-
Ő volt az első, aki felismerte,
milyen nagy hatással van a korai 19. század képzeletvilágára az alagút.
-
Nagyjából 1790 és 1800 körül
jelentek meg azok a nagy öntödék és vashámorok, amelyek dehumanizálták az
életet. A profitnak ez az új vallása masszív doktrína tömeget tudhatott a háta
mögött: e nélkül ugyan be nem hódoltak volna neki a komoly viktoriánusok.
-
Szent könyvei közül egy Malthus nevű pap műve volt az első: Tanulmány a népesedés elvéről.
-
Malthus azt demonstrálta, hogy a
népesség mindig gyorsabb ütemben gyarapodik, mint a létfenntartási eszközök.
-
Következésképp az emberiség
nagyobb részének szükségszerűen az ínség és a szükség a sorsa.
-
Ricardo szintén tisztességes
ember volt, szintén tudományos jelleggel írt – de kérlelhetetlenül. Szabad
vállalkozás és a legalkalmasabbak fennmaradása, mintha csupa természeti törvény
lenne – aminthogy mind a kettő meg is jelent, a természetes kiválasztódás
darwini elméletében.
-
Malthus-t és Ricardót
szentírásként olvasták a legkomolyabb emberek, akik között jámbor is akadt;
Malthus-szal és Ricardóval igazoltak olyan tetteket, amelyeket az emberiesség
alapján semmiképpen nem mentegethettek volna.
-
A tömeges képmutatásról úgy
tudjuk, hogy Viktória-kori jelenség, pedig igazából egyidős a 19. Századdal. Az
igazság, hogy a népességnövekedés kis híján tönkre tett mindnyájunkat.
-
A civilizáció a barbár inváziók
óta ilyen súlyos csapást még nem szenvedett.
-
A népszaporulat először
megteremtette a városi nyomornegyedeket, s aztán a bürokrácia és a besorozások
gyászos ellenintézkedéseit.
-
A probléma megoldhatatlannak
látszott, de ez sem menti a jómódúak részvétlenségét, amellyel napirendre
tértek a körülöttük élők nyomora felett; annál is kevésbé, mivel jórészt
ezektől a szerencsétlenektől függött a jólétük. (Engels: A munkásosztály
helyzete Angliában (1844) Dickens-regények: Nicholas Nickleby, Nehéz Idők )
-
Engels dokumentum formában írta
meg könyvét, de az, igazság szerint, egy fiatal társadalomkutató szenvedélyes
kiáltása, s mint ilyen, szolgáltatta a marxizmus érzelmi töltését.
-
Marx olvasta Engels-t, de
Dickens-t még többen olvasták.
-
Regényei hatására megformálták a
törvényeket, a rendőrbíróságokat, beszüntették a nyilvános akasztásokat, és
tucatnyi más reformot hajtottak végre.
-
Dickens szörnyű és eleven
leírásai a nyomorról, azonban gyakorlatilag szinte hatástalanok maradtak:
részben azért, mert a probléma túlságosan nagy volt; részben, mert a
politikusokat fogva tartotta a klasszikus közgazdaságtan szellemi börtöne.
-
Dickens prózájához méltó képeket
csak a francia Gustave Doré tudott
alkotni.
-
Dickens mindenki másnál többet
tett a lelkiismeret felébresztéséért, de nem szabad megfeledkeznünk az őt
megelőző gyakorlati reformerekről sem.
-
Rögtön a korszak kezdetén ott
volt a kvéker Elisabeth Fry, akit
egy korábbi évszázadban szentté avattak volna: csodával határos, ahogy hatni
tudott a New Gate börtön foglyaira.
-
A század derekán lépett fel Lord Shaftesbury, akit hosszú harca a
gyári gyermekmunka betiltásáért Wilberforce
mellé állítja a humanitarizmus történetében. Ezeknek a korai reformereknek az
ipari társadalommal vívott harca jól példázza azt, amit a magam részéről a 19.
század legnagyobb civilizációs vívmányának tartok, s ez nem egyéb, mint a
humanitarizmus.
-
Elődeink nem használták ezt a
szót, s az értékét nem tartották sokra, hacsak az együttérzésben nem láttak
valamelyest értéket.
-
A vérlázítóbb borzalmakat a
törvényes rend képviselői szentesítették, legtöbbször a magántulajdon
védelmére. Az emberségesség bizonyos mértékig a materializmus sarjadéka, ezért
tekintenek rá megvetéssel az antimaterialisták, ezért is nevezik Nietzsche nyomán: rabszolgaerkölcsnek.
-
A gőzgép alkalmazása a
manufaktúrákban csak léptékében változtatta meg mindazt, ami eddig is volt.
-
A gőzmozdony valóban új helyzetet
teremtett: új, egységes alapot alkotott új térfogalmat vezetett be.
-
Ha a 19. századnak csak a
szorosan vett építészetét nézzük, az eredmény nem túlságosan kielégítő.
-
Oka: a kitágult történelmi
perspektíva, amelynek révén az építészek sok különféle stílus között
válogathattak.
-
Ami végül is nem olyan nagy
tragédia, mint sokan gondolják. A 19. századi középületekből gyakran hiányzik a
stílus és a meggyőződés, s talán azért van ez így, mert a kor legerősebb alkotó
impulzusait nem városházák és vidéki kastélyok építésébe ölték bele, hanem
abba, amit akkor engineeringnek (mérnöki munkának) neveztek; ez idő tájt csak a
mérnöki konstrukció hasznosíthatta még teljes mértékben azt az új anyagot, a
vasat, amely később az építőművészetet is átformálta.
-
Vasari
a 16. századi Firenzében megírta a Festők
életét. A 19. Századi Angliában, Samuel
Smiles, korának megbízható barométere, megírta a Mérnökök életét.
-
Smiles mindenek felett hitt a
józan értelemben és a mérsékletben, s talán ezért éppen csak említette a kor
rendkívülibb egyéniségét, Isambard Kingdom Brunelt, akit méltán állíthatunk
történelmünk korábbi hősei mellé.
-
Brunel született romantikus volt.
-
Noha kiváló mérnök volt már az
apja is, és Brunel szigorú számításokat követelő szakmában nőtt fel, egész
életében a lehetetlenbe volt szerelmes.
-
Fő művei: a Temze alatti alagút, a Clifton-híd,
a Nagy Nyugati Vasútvonal, a Boksz-alagút és a saltashi-híd. A legmerészebb álma a Great Eastern gőzhajó volt.
-
Az első gőzös, amely 1838-ban
átszelte az Atlanti óceánt, még csak 700 tonnás volt. Brunel gőzöse 24 ezer
tonnásnak készült, s bár átkelt az óceánon, a sok késedelem és katasztrófa
megölte tervezőjét.
-
Az új Forth-híd stílusa a mi
stílusunk, a mi korunkat fejezi ki, ugyanúgy, ahogy a barokk fejezte ki a 17.
Századot. Stílusa egy évszázadnyi mérnöki munka eredményét sűríti magába. Noha
új alkotás, a matematika hagyománya, a nyugati gondolkodás egyik legfőbb,
folyamatos hagyománya révén a múlthoz is kapcsolódik.
-
Az 1851-es Világkiállításra
készült Kristálypalota vegytiszta mérnöki munka, Brunel elveit követő építmény.
Lenyűgöző alkotás, noha kissé örömtelen a stílusa; az 1930-as évek
funkcionalista építészei nem győzték magasztalni. Ebben a mérnöki alkotásban
műtárgyakat állítottak ki.
-
Természetesen születtek
hagyományos értelemben vett műalkotások, festmények, szobrok is a Nagy
Kiállítás idején, de a nagy művészek kiöregedtek: munkáik kizárólag legendás és
mitológiai tárgyúak voltak. A fiatalabb nemzedék lépést próbált tartani az
idővel: társadalmi érdeklődést igyekezett mutatni. Angliában a leghíresebb
kísérlet Ford Madox Brown nevéhez fűződik: ő kezdte festeni a Munka című
kompozíciót. A kompozíció közepén ott láthatjuk a munkásokat, akiknek
munkájától a 19. Századi virágzás mindenestül függött: hősiesek, izmosak, noha,
mint minden Madox Brown figura, groteszkek is egy kissé. Madox Brown átlátott
az embereken, különösen az aljasokon, s ez menti meg munkáját a társadalmi
realizmus szokásos banalitásától. Műve azonban leíró festmény, s mint ilyen,
óhatatlanul provinciális egy kissé.
-
Gustave Courbet és Jean Francois
Millet forradalmárok voltak.
-
Millet 1848-ban valószínűleg
kommunista lett, Courbet mindig lázadó maradt, majd 1849-ben megfestette egy
kőtörő képét, pedig csak egy natiralista portrét akart festeni egy
szomszédjáról.
-
Courbet hatalmas vásznat festett
egy ornans-i temetésről. Szándékosan mellőzött minden művészi fogást, az alakok
egymásnak való alá- és felérendelését is: az egy sorban álló figurák a halálban
való egyenlőség gondolatát sugallják.
-
Millet munkásságáról ma már
nincsen olyan nagy véleményünk, mivel élete vége felé számos szentimentális
képet festett, ezekkel lett népszerű. A mezőn dolgozó férfiakról és nőkről
készült rajzai azonban könyörtelenebbek, szókimondóbbak, s életközelibb
élményeken alapulnak, mint a Courbet-festmények.
-
A 19. Század legjobb festménye Seurat: Fürdőzés című képe. Gyárkémények látszanak a háttérben, az
előtérben keménykalap, magas szárú cipő és egyéb proletárjelképek.
-
A kép lényege nem a témája, hanem
az, ahogy a reneszánsz freskók monumentális nyugalmát az impresszionisták
vibráló fényhatásaival egyesíti. A művész független a társadalmi hatásoktól.
-
Soha még művészek annyira el nem
voltak szigetelve a társadalomtól, meg a támogatás hivatalos forrásaitól, mint
az úgynevezett impresszionisták.
-
A színek közlésére hagyatkozó,
érzéki tájképfestészetüknek látszólag semmi köze a kor szellemi áramlataihoz.
-
A korszak legszebb két festménye Renoirtól való: Az evezősök reggelije és a Moulin
de la Galette. Köznapi embereket látunk, akik szemlátomást jól érzik
magukat a bőrükben.
-
Az impresszionisták nem keresték
a népszerűséget.
-
Belenyugodtak abba, hogy
köznevetség tárgya lett belőlük; végül még szerény sikereket is arattak.
-
A 19. Század egyetlen olyan nagy festője, aki
népszerűségre vágyott a szó legtágabb értelmében, Vincent Van Gogh volt.
-
A sors kegyetlen iróniája, hogy ő
volt az egyetlen, akinek egész életében morzsányi elismerés sem jutott.
-
A megbolygott társadalmi
lelkiismeret, korai szakaszában, gyakorlatias, anyagi formát öltött.
-
A 19. Század vége felé azonban
erősen felfokozódott a szégyenérzet a társadalmi állapotok miatt. A
jótékonykodás helyett a vezeklés, jóvátétel igénye lépett színre.
-
S ezt az igényt a
legerőteljesebben Van Gogh festményei, rajzai, levelei és egész élete fejezték
ki. Leveleiből kiderül, hogy mélyen vallásos ember volt.
-
Munkássága első szakaszában két
hivatás között, a festői és a hitszónoki hivatás között őrlődött.
-
Eleinte úgy hitte, hogy a
lelkében dúló késztetéseket összeegyeztetheti oly módon, hogy rajzain és
festményein megmutatja, micsoda bátorsággal és méltósággal viselik sorukat a
nincstelenek – voltaképpen Millet munkáját akarta folytatni.
-
Élete végéig Millet motívumait
másolta és teremtette újjá, még akkor is, amikor a ragyogó délszaki verőfény
sárgára, narancsra változtatta képeinek eredetileg sötétzöld és barna tónusát.
-
Van Gogh hőse Tolsztoj volt, aki
úgy tornyosult kora fölé, ahogy egykor Michelangelo, Dante és Beethoven.
-
Regényei a lankadatlan képzelőerő
csodái, élete azonban következetlenségekkel volt tele.
-
Eggyé akart válni parasztjaival,
mégis arisztokrata módjára élt.
-
Egyetemes szeretetet hirdetett,
mégis arisztokrata módjára élt. 1910-ben temették.
-
Két évvel később Rutherford és
Einstein megtette az első felfedezéseit: az új korszak nyitánya beköszöntött
még az első világháború előtt. A tudomány persze nagy sikereket ért el a 19.
Sszázadban, de ezek szinte mind gyakorlati, technikai haladást szolgálták.
-
A modern művészet zűrzavarának az
oka végső soron ennek a mi új mikrokozmoszunknak a felfoghatatlanságában
rejlik. Egy másik specialitásunk a pusztításra való hajlam.
-
Hiszem, hogy a rend jobb a
káosznál, az alkotás a pusztításnál. Többre tartom a gyöngédséget az
erőszaknál, a megbocsátást a vérbosszúnál. Mi vagyunk a történelem. Nem
szabadna szem elől tévesztenünk, hogy mindnyájan részei vagyunk egy nagyobb egésznek,
amelyet nevezzünk természetnek. A bizakodás hiánya minden egyébnél pusztítóbb
lehet a civilizációra nézve. Cinizmussal, kiábrándultsággal éppolyan hatásosan
tönkre tudjuk tenni magunkat, mint bombáinkkal.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése