google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 27., vasárnap

A hunyadiak magyarországon


A Hunyadiak Magyarországon
1. Hunyadi János:
Hunyadi János (neve különböző forrásokban: Ugri Jankó; Szibinyányi Jank; Oláh János) Zsigmond hadvezére volt. Hatalmas tapasztalatot szerzett már fiatalon. Sikereivel kivívta a királyok elismerését és hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit teljes egészében a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran fordult a felkelő nép felé. Első győzelmét 1441-ben aratta. Hadvezetését a támadásra alapozta. Változtatott a középkori harcmodoron. Egységei sokkal mozgékonyabbak lettek és kitűnően együttműködtek a különböző fegyvernemek. 1442-ben Gyulafehérvárnál alkalmazta először a huszita szekérvárakat a csatatéren. A siker nem maradt el. A törökök nem tudtak védekezni az új “csodafegyver” ellen.
1443-ban került sor az ún. téli hadjáratra, melynek távolabbi célja volt a török kiűzése Európából. A hadjárathoz majdnem minden uralkodóház ígért segítséget, de végül semmit nem adtak. Hunyadi maga szerelte fel az egész sereget. A közel 35. 000 fős sereg élére Jagelló Ulászló király (1439-44) állt. Céljuk Drinápoly bevétele volt. Rendkívül gyorsan nyomultak előre és közben csatlakoztak hozzájuk a helyi népcsoportokból is szép számmal. A törökök nem tudták feltartóztatni a sikert sikerre halmozó magyarokat, ezért 1444-ben rendkívül kedvező békeajánlatot tettek. (1444. drinápolyi béke) Ez a szerződés 10 évre békét szavatol, továbbá a törökök kivonultak Szendrő és Galambóc várából. Pápai nyomásra viszont a magyar seregek mégis támadásba lendültek. 1444. november 10-én került sor a döntő összecsapásra Várnánál. Az ütközet eleinte kedvezően alakult, de Ulászló halála zűrzavart és vereséget okozott.
Az örökös a kiskorú V. László lett. 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki gubernátornak (kormányzó) Ezt a címet 1453-ig töltötte be. Hunyadi a hatalmát ismét a török ellen akarta felhasználni. 1448-ban ismét támadást indított. Most azonban mások voltak az erőviszonyok. Időközben a török birodalom jelentősen megerősödött és könnyedén felmorzsolta Hunyadi seregeit 1448-ban a II. rigómezei csatában. A törökök annyira megerősödtek, hogy 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és újabb támadásra készültek Magyarország ellen 1456. nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát mintegy 150. 000 katonával, 300 ágyúval és 200 hadihajóval. A döntő rohamra 1456. Július 21-én került sor, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. A csatát ugyan a magyarok nyerték, de a rengeteg temetetlen holttest miatt kitört pestisjárvány Hunyadit is elvitte.
(Déli harangszó: 1456. Június 29-én III. Callixtus pápa elrendelte, hogy délben minden templomban harangzúgás közben könyörögjenek a magyarokért – a vereségre számítva. A pápai intézkedéssel egy időben vagy még azt megelőzően Európa szerte elterjedt a győzelem híre és így a harang a győztesekért szólt.)
2. Hunyadi Mátyás: (élete: 1443-1490)
Hunyadi János halála után szomorú sors várt fiaira, Lászlóra és Mátyásra. Lászlót a Hunyadi család ellenségei 1457-ben kivégezték, Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként. V. László hirtelen halála miatt az ország uralkodó nélkül maradt. 1458 januárjában Garai László és a Szilágyi testvérek (János és Mihály) egyességet kötöttek, miszerint az életben maradt Hunyadi Mátyás királyságot, míg a Garaiak büntetlenséget kapnak. 1458. Január 20-án a Duna jegén került sor a királyválasztásra, ahová Szilágyi mintegy 15. 000 katonával érkezett. (cél: a szerződés betartása).
Hunyadi Mátyás (1458-90) hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török ellenes harc vezetésével bízta meg, majd a kudarcokra hivatkozva lemondatta a kormányzóságról is.
3. Belpolitika:
Első feladata a rendteremtés volt. A rablóbandává züllött huszitasereget gyorsan szétverte, részüket beolvasztotta a seregébe. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Nekilátott a bárói hatalom letöréséhez. Elsőként az általuk széthordott királyi jövedelmeket és felségjogokat vette vissza. A kevés eredménnyel járó birtokelkobzás helyett lecserélte a vezető tisztségviselőket. A régieket legtöbbször a Hunyadi- család köznemesi származású híveivel pótolta. A rendi monarchiát köznemesi többségű országgyűléssel kívánta megerősíteni. Trónralépése után megfosztotta nádori címétől Garai Lászlót, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztétől. Garai ekkor a bárókkal szövetkezve III. Frigyes császárt hívta meg a magyar trónra, de Mátyás kiszorította az országból és 1463-ban békére kényszerítette.
Minden belső intézkedésének előfeltétele a biztos anyagi háttér volt. A XV. század második felében fejlődött a mezőgazdaság, a pénzgazdálkodás és az árutermelés. A gabonatermesztés mellett teret hódított a kertgazdálkodás és szőlőtermesztés is. Növekedett a szarvasmarha-, ló- és juhtenyésztés. A megnövekedett termésátlagok serkentették a kereskedelmet, mert a parasztok egyre gyakrabban vitték piacra a megtermelt felesleget. A földesurak is igyekeztek bekapcsolódni a kereskedelembe, ahol a jobbágyoktól beszedett kilencedet értékesítették. Az ipari termelés céhes keretek között folyt. A gazdasági fellendülés következtében megnőtt a lakosság száma, nőtt a népsűrűség. (3.5-4 millió lakos!!)
Ez a fejlett gazdaság képes volt egy jólképzett, ütőképes zsoldossereg eltartására. Ennek elérésére újjászervezte az államháztartást. Mivel a korábbi kapuadó alól sok földesúr szerzett mentességet jobbágyai számára, az összes eddigi adót eltörölte. Az új adó ugyanúgy évi 20 dénárt jelentett, nem portánként, hanem háztartásonként szedték, nemcsak a telkes jobbágyoktól, hanem a zsellérektől és a jobbágytelken ülő nemesektől is. A legfontosabb adó a rendkívüli hadiadó lett, amit szintén háztartásonként szedett, gyakran évente többször is. Ennek összege 1 aranyforint lett. Az új adók fizetése alól nem volt kivétel, ugyanakkor Mátyás ügyelt arra, hogy a földesurak ne szedjenek jogtalan pénzeket. Uralkodása során többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözését.
A fenti intézkedések megteremtették a fejlett zsoldossereghez szükséges anyagi hátteret. A sereg elit egységeit cseh, lengyel és német zsoldosok adták. Megtalálhatók soraiban természetesen a magyarok is, de szép számmal érkeztek a török elől menekülő délszlávok, románok is. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20.000 lovasra emelkedett. Mátyás dunai naszádflottát is alakított, melyet ágyúkkal szerelt fel. Ismert vezérek Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Hag Ferenc, Haugwitz János.
Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta. A legfontosabb ügyek intézését elvette a bárói befolyás alá került király tanácstól és a nagy kancelláriára bízta. Az ország gazdaságát a kincstartóság irányította. (Kincstartó volt Janus Pannonius, majd Ernusz János).
A legfelsőbb szintű bíráskodást a “király személyes jelenlétének bírósága” látta el. Ide bárki fellebbezhetett, így a bíróság megerősödött, egyre növelte a király befolyását kiszorítva a földesurakat a bíráskodásból. Ezeknek az intézményeknek a vezetői köznemesi, polgári, néha jobbágyi származású személyek voltak, akik hivatalukból éltek, ezért igyekeztek jól és gyorsan dolgozni.
A központosító politika miatt a bárók elégedetlensége folyamatosan növekedett, majd 1471-ben hangot is adtak sérelmeiknek. Összeesküvés indult Mátyás ellen, melynek élére Vitéz János és Janus Pannonius álltak. A mozgalom lelepleződött és a vezetőknek menekülni kellett. Ezek után 1471-től Mátyás a rendek elnyomására törekedett. Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A bárói ellenállás erősödése miatt a köznemességre támaszkodott. Befolyásukat növelte a megyékben és az országos politikában egyaránt.
4. Külpolitika:
A török elleni harcot családi örökségnek tekintette. Galambóc elestének hírére (1458) nemesi felkelést hirdetett és sikereket ért el szerb földön. 1463-ban több hónapos ostrom után bevette Jajcát, 1464-ben Szabácsot. Mátyás erre a két erősségre alapozta az újonnan kiépített és megerősített déli végvárvonalat. 1479-ben Kinizsi Pál vezetésével fényes győzelmet arat Kenyérmezőnél a betörő török felett.
A török felett aratott sikerek és a szilárd belső helyzet miatt Mátyás Ny felé fordulhatott. Távoli célja volt a német királyi cím megszerzése. Céljának elérése miatt volt apósa (felesége Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt), a cseh király ellen fordult. A pápa személyében támogatóra talált, ugyanis a cseh királyt eretnekséggel vádolták. 10 év harc után elfoglalta Sziléziát és Morvaországot, de a királyi címen osztozkodnia kellett a lengyel Jagellókkal.
Miután leszámolt III. Frigyessel, a német betörés veszélye még nem múlt el. Az 1480-as évek közepén Mátyás támadásokat indított Ausztria területére, hogy a németeket gyengítse. 1485-ben elfoglalta Bécset. Ezzel a német királyi cím megszerzését akarta elérni. A német rendek viszont megrettentek Mátyás erősödésétől és inkább Miksát választották uralkodónak.
A Habsburgok elleni háborúval párhuzamosan hadban állt a törökkel is. Megerősítette a déli végeket és Kinizsit a Szerbiát megszálló török csapatok ellen küldte. 1481-ben olyan messzire nyomult a megszállt területek belsejében, mint apja. 1483-ban öt évre szóló békét kötött a szultánnal.
5. Utódlás:
Életének utolsó 5 évében az utódkereséssel foglalatoskodott. Mindenáron dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette Corvin János támogatására. Mátyás azonban nem számíthatott ezen eskük betartására, mert pártra lett volna szüksége, de központosító tevékenysége miatt régi hívei sem támogatták. Mátyás mérlege: Megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt. Visszatartotta a törökök terjeszkedését. Kiemelkedő érdeme a gazdaság talpraállítása és a társadalom összefogása volt. Az ország lakosai biztonságban érezhették magukat uralkodása idején, mert külső támadással nem kellett számolni. Nőtt az életszínvonal még a magas és rendszeres adóterhek mellett is.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése