google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 27., vasárnap

A három részre szakadt ország


A három részre szakadt ország
1490-ben, Mátyás halála után a bárók nem fogadták el Mátyás törvénytelen fiát, Corvin Jánost uralkodónak, II. Jagelló Ulászlót hívják meg királynak, aki 1490-1516-ig uralkodik. A rendek kemény feltételeket szabtak, saját költségére megvédi az országot, nem szedi be a Mátyás alatt megszokottá vált rendkívüli hadiadót. a tényleges hatalom a bárók kezében volt.
1505-ben a köznemesek a Rákos mezei országgyűlésen megfogadják, hogy ha a király fiúörökös nélkül hal meg, nemzeti királyt választanak.
1516-ban Jagelló Ulászló meghal, utódja II. Lajos lesz, aki 1526-ig uralkodik. II. Lajos felesége Habsburg Mária, sógorai Habsburg Ferdinánd (osztrák uralkodó) és V. Károly (német-romai császár). A családi kapcsolatoktól remélik a török elleni segítséget. De a király sógorai a francia királlyal versengenek az európai vezető szerepért.
A magyar külpolitika a Jagelló korban a béke fenntartására törekedett. I. Szulejmán követei a régi feltételekkel Budára érkeztek, ahol fogságba vetették őket.
Kiújult a harc. A török 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, Szabácsot, Zimonyt ami azt jelentette, hogy összeomlott a déli végvári rendszer.
 A magyar vezetők időben hírt kaptak a közelgő támadásról, de semmit sem tettek. 1526-augusztus 29-én Mohácsnál a magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett.  A magyar csapatok vezetője Tomori Pál érsek. A magyar csapatok létszáma 25-30 ezer fő. Szapolyai János kb. 20 ezer főnyi sereggel várakozik a Tisza mentén, Szeged alatt, hogy mi lesz a csata kimenetele. Ha elveszítjük, nem kockáztat 20 ezer katonát, azokkal még megvédheti Erdélyt.   A csatában nem a vereség volt a végzetes, hanem a király II. Lajos halála. A csata után a török hadsereg elfoglalta Budát és akadálytalanul pusztította az országot, a tél beálltával azonban visszavonult, de aSzerémségben állomásozó erőivel ellenőrizni tudta az országot.
A király halálát és a török kivonulását mind a bárói, mind a köznemesi párt a saját javára akarta kihasználni. A bárók a kettős házassági szerződésre hivatkozva Jagelló Anna férjét, Habsburg Ferdinándot kívánták a magyar trónon látni.  Ezt politikai megfontolások és a Habsburg Birodalom katonai erejében való bizakodás is alátámasztotta. A köznemesség jogforrása a rákosi végzés, jelöltjük Szapolyai János erdélyi vajda volt. Miután megegyezés nem született, mindkét párt királlyá koronázta a saját jelöltjét. A két király fegyverrel kívánta eldönteni a trónkérdést. A spanyol és német zsoldosokat is felvonultató Ferdinánd erősebbnek bizonyult, Szapolyait kiszorította az országból. Ezért Szapolyai szövetségre lépett a törökkel. Bekövetkezett az, amit senki sem akart, Magyarország a török vazallusa lett. A szultán fegyverrel sietett hűbérese segítségére. 1529-ben a szultán visszavette Budát, majd Bécs alá jutott, de a város ellenállt. A török sereg visszavonult és nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével az egész Észak-Dunántúlt visszafoglalta. A többi rész I. János fennhatósága alatt maradt, ezzel az ország két részre szakadt.
1532-ben a török újra támadott. Az előrenyomulás, - ami Bécs fele indult - Kőszeg alatt megtorpant. A várat Jurisics Miklós védte, aki ismerte a nagyvezírt, így kompromisszum született. A törökök kitűzhették a zászlót, de a várba nem léphettek be. A megegyezés mindenkinek megfelelt, mert a vár már védhetetlen volt, és a törökök sem merték megkockáztatni Bécs ostromát a fölvonuló birodalmi seregek miatt. A török hadjáratok mellet az országban tovább folyt a két király küzdelme, miközben pusztult az ország.
1538-ban a magyar nemesség I. Jánost, míg Ferdinándot V. Károly támogatásának elmaradása kényszerítette megegyezésre. A váradi békében megállapodtak, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándé lesz, illetve közösen lépnek föl a török ellen.

A békét egyik uralkodó sem gondolta komolyan. Ferdinánd elárulta a szultánnak a megállapodás tartalmát, I. János pedig feleségül vette Jagelló Izabellát, akitől egy fia született, János Zsigmond. Mielőtt Szapolyai meghalt megeskette híveit, hogy fiát trónra segítik, ami a béke nyílt felrúgása volt. A fiút gyámjai egy sebtében összehívott országgyűlésen királlyá választották. II. Jánost a szultán elismerte magyar királynak.
A váradi béke után Szulejmán szultán ráébredt, hogy Magyarország esetében a vazallus státus nem biztosítja az ország feletti uralmát. Amikor 1541-ben Ferdinánd seregei Buda ellen indultak, hogy átvegyék az országot a szultán számára eljött a megfelelő pillanat. Fráter György - II. János egyik gyámja - a töröktől kért segítséget. A Buda alá érkező szultán a sátrába hívta a kis királyt, és amíg ő a magyar urakkal vendégeskedett, addig a janicsárok egyetlen kardcsapás nélkül megszállták Budát.
Buda eleste megrázta a magyar vezetést. Fráter György úgy vélte, hogy Ferdinánd segítségével lehetséges a török kiszorítása, ezért 1541-ben Gyulán egyezséget kötöttek. Izabella és János Zsigmond lemondott az országról és átadta a Szent Koronát. Ferdinánd ígéretet tett az ország megtartására és Buda visszvételére.
Buda elvesztése után a török megkezdte a Budához vezető utak elfoglalását. 1543-46 között elesett Siklós, Pécs Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Visegrád, Nógrád, Hatvan. Az 1547-es béke csak ideiglenes nyugalmat teremtett, hiszen már 1551-52-ben újra kiújult a háború az erdélyi válság nyomán. A törökök Temesvár, Arad, Szolnok elfoglalásával kibővítették a hódoltság keleti peremét, majd megkísérelték a Királyi Magyarország kettészakítását, de Ahmed pasa Egernél-kudarcot vallott. 1566-ban újra a szultáni sereg vonult a magyar hadszíntérre, - a cél Bécs elfoglalása volt - de csak Szigetvárig jutottak. Zrínyi Miklós magyar és horvát katonáival együtt hősi halált halt a vár elestekor, de Szulejmán szultán is meghalt az ostrom közben. 1568-ra a hadszíntéren egyensúly alakult ki. Miksa és II. Szelim a drinápolyi békében a katonai helyzetnek megfelelően felosztotta az országot, ami véglegesítette a megosztottságot.
Az ország középső részén – HÓDOLTSÁG- a török rendezkedett be. A meghódított területeket katonai célú közigazgatási egységekre - vilajet ill. szandzsák - osztotta. A föld a rajta élőkkel együtt a szultáné volt. A települések lakói különböző adókkal tartoztak, amit pénzzel, vagy terménnyel fizettek. Az állami adók közül a legfontosabb a harádzs, amelyet a nem mohamedán alattvalók fizettek.
Az ország nyugati és északi részén –KIRÁLYI MAGYARORSZÁG – fokozatosan kiépült a Habsburg államhatalom. I. Ferdinánd az osztrák területekhez hasonlóan Magyarországon is központi hivatalokat szervezett. A helytartóság főként a közigazgatást intézte, a gazdasági ügyeket irányító magyar kamarát alárendelték a bécsi udvari kamarának, a hadügyekben az udvari haditanács hatáskörébe utalták. A magyarországi rendek kiszorultak a legfontosabb ügyek irányításából.
Az ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Fráter György miután ráébredt döntésének katasztrofális következményeire, még 1541-ben a gyalui egyezményben kötelezettséget vállalt, hogy alkalmas pillanatban átadja Erdélyt Ferdinándnak.
Mivel az egyesítés pillanatnyilag kivihetetlen volt, meg kellett kezdeni az államhatalom kiépítését. 1542-ben az erdélyi rendek megújították a kápolnai uniót – székely, szász, magyar nemesség szövetsége – és Gyulafehérvár központtal létrejött a fejedelmi központ.
1549-ben Fráter György elérkezettnek látta az időt a gyalui egyezmény végrehajtására. Lemondatta János Zsigmondot, –cserébe birtokot kapott Sziléziában - Ferdinánddal: pedig megkötötte a nyírbátori egyezményt, melyben elismerte Ferdinánd uralmát és cserében katonai segítséget kapott tőle. 1550-ben János Zsigmond lemondott a koronáról és elhagyta Erdélyt. A Castaldo vezetésével bevonuló császári csapatok csekély létszámát látva György barát nem mert szakítani a törökkel, amiért az életével fizetett. Alvinczi kastélyában 1551. december 16.-án a császári főparancsnok megölette.
Az 1551-1552-es háború az erdélyi hatalmi válságot nem oldotta meg és bebizonyította, hogy az adott körülmények között az ország egyesítése megvalósíthatatlan. A rendek 1556-ban hazahívták János Zsigmondot, aki 1566-ban Mohácsnál találkozott a hadjáratra induló török szultánnal. Rendezték Erdély és a török viszonyát. A török hűbérura lett Erdélynek és évi 10000 arany adó fizetésére kötelezték.
1570-re Ferdinánd utóda Miksa is belátta, hogy pillanatnyilag Erdélyt nem tudja megszerezni, ezért a speyeri egyezményben elismerte a fejedelemség önállóságát, ami Erdélyre és a részekre - Partium - terjedt ki. Az utóbbi a Tiszántúlt foglalta magába.
Az 1568-as drinápolyi béke és az 1570-es speyeri egyezmény lezárta az ország szétszakadásának folyamatát. A török hódoltság határai mentén kialakult az új végvári rendszer és a sajátos török-magyar háború, amelyben ritka kivételtől eltekintve a két hadsereg nem nyílt csatában állt szembe egymással, hanem egy több száz kilométeres frontvonalon.

Másmilyen jellemzés:
Az országrészek jellemzése
Királyi Magyarország: a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia
-         a Habsburgok megkezdik a központosítást a kormányszékek segítségével
o   helytartóság: közigazgatással foglalkozik
o   magyar kamara: pénzügyekkel foglalkozik, de a bécsi kamarának van alárendelve
-         a Magyar Rendi Országgyűlés hatásköre az adó és újon megszavazására korlátozódik, de ezt kénytelenek tudomásul venni, mert az országrész megvédéséhez elengedhetetlen a Habsburgok pénzügyi segítsége

Erdélyi Fejedelemség: Erdély, Alföld keleti része (=Partium)
-         Fráter György szervezte a 16. század második felében
-         az ország élén a fejedelem áll, akinek a hatalma nagy, mert ő Erdély legnagyobb földbirtokosa
-         törvényhozó hatalom: az egykamarás országgyűlés
-         3 rend:
o   a magyar nemesek
o   székely előkelők
o   szász patríciusok
-         a székely és szász székek önkormányzattal rendelkeztek
-         1568: tordai országgyűlés: négy bevett vallás szabadon gyakorolható és terjeszthető (katolikus, evangélikus, unitárius, református)
-         Európában ez az első törvény a vallási türelemről
-         Erdély a török hűbérese volt, mert:
o   Évi adót fizetett a töröknek
o   A fejedelem személyét a töröknek jóvá kellett hagyni
o   Külpolitikailag támogatni kellett a törököt
o   De belpolitikailag önálló, abba a török nem szól bele
o   Ezt annak köszönhette, hogy a Habsburg és a Török Birodalom között erőegyensúly alakult ki és Erdély ütköző állam volt

Török Hódoltság: Magyarország középső része
-         I. Szulejmán uralkodása idején a Török Birodalom fénykora volt: hóditások jellemezték
-         1543-ban a török elfoglalja: Siklóst, Pécset, Tatát, Esztergomot, Székesfehérvár várát
-         1544-ben a török elfoglalja: Visegrádot, Nógrádot, Hatvant és Simonytornyát
                1)közigazgatás
- katonai célú közigazgatási egységeket hoznak létre:
   vilajetek: élén a pasa
   a budai pasa az egész hódoltság helytartója, és avilájetek szandzsákokra vannak osztva
   élükön a bég áll
- török hivatalnokok
    defterdár: adóösszeíró
    mufti egyházjogász
    kádi: világi jogász, a pereket dönti el
    általános jellemző: a megvesztegethetőség

                2)török feudalizmus
-       minden föld a szultáné
-       a szpáhiknak nem öröklődő, bármikor visszavehető földet ad à rablógazdálkodás
-       fennmaradt a rabszolgaság
-       nincs egységes jobbágyság, mert a keresztények több adót fizetnek, mint a mohamedánok

                3)adórendszer: a korábbi magyar rendszer átvétele
-       földesúri adó
    évi 50 akcse (kb. 1 forint)
    kilenced terményben
    ajándék adás
-       állami adó
    évi 50 akcse
    állami robot (pl.: várépítés, szállítás)
-       kettős adóztatás
      a Hódoltság peremterületén a magyar és török földesúr is beszedte az adót
                4)Hódoltság következményei
-       Legsúlyosabb: az emberveszteség
-       A faluszerkezet szétesettà pusztásodás
-       A városok balkáni arculatúak lettek
-       Egyedül a mezővárosokban volt fejlődés, külterjes szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak és Nyugat-Európában értékesítették
-       Debrecen, Nagykőrős, Jászberény dinamikusan fejlődő mezőváros lett

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

A mamáddal kocsikázom!
A mamád egy barátja

Névtelen írta...

GYIEAÁK SHOOOPJJJ

Névtelen írta...

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA SSSSSSSSSSSSHHHHHHHHHHHOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJ

Névtelen írta...

szia

Unknown írta...

megbasztam mamád
mamád másik barátja

Megjegyzés küldése