Erdély fénykora 1613-tól 1660-ig

Erdély fénykora 1613-tól 1660-ig

            Erdélyben 1608-tól 1613-ig Báthory Gábor a fejedelem, aki bár tehetséges, gyenge fejedelem, megnyirbálja a nemesi kiváltságokat, elveszi a hajdúk kollektív kiváltságait, és háttérbe szorítja a vallásszabadságot is. Nem lesz sokáig fejedelem, a hajdúk meggyilkolják. 1613-ban Bethlen Gábor török segítséggel visszatér Erdélybe, és 1629-ig fejedelem. A törökök cserébe Lippa és Jenő várát kapják, végül csak Lippát. Bethlen visszaadja a hajdúk és a szászok kiváltságait, gúnyneve: „Mohamedán Gábor”

            Bethlen merkantilista gazdaságpolitikát folytat. Fókuszba a marhakereskedelem kerül. A fejedelmi udvar irányítása alá kerül a gazdaság, ami évi mintegy 500.000 Af-ot jelent az udvar számára. Bethlen 200 anabaptista kézműves telepít le Erdélyben, ezzel is elősegítve adott iparágak fejlődését, valamint a törököktől zsidókat hozat kereskedni.

            Első felesége: Károlyi Zsuzsanna meghal, II.Ferdinánd lányát akarja feleségül venni, ami nem sikerül, végül feleségül veszi 1625-ben Brandenburgi Katalint. Bethlen abszolutista hatalmat épít ki, ezért nevezték a korban „Princeps absolutus”-nak. Kiépíti a hivatalnokszervezetet, és állami ösztöndíjat biztosít a tehetséges jobbágyok számára. Bethlenre jellemző a kálvinista elhívatottság. Az ő korában Erdély=tündérélet. Vissza akarja szerezni a Corvinákat, de ez nem sikerül.

            Európai szintű híre van, mert többször is bekapcsolódik a 30 éves háborúba. Célja a két országrész összekapcsolása. Elfoglalja a felvidéket, majd 1619-ben Bécs alatt egyesül a cseh seregekkel, de ekkor Hommonai György hátba támadja Bethlent, aki kénytelen abbahagyni Bécs ostromát. Pozsonyban kezére jut a Szent Korona.

            1620. augusztus 26. Besztercebányán a magyar rendek királlyá választják Bethlent, ez nem más, mint a Habsburg ház trónfosztása. Bethlen nem fogadja el a koronát, mert a török nem engedi a két országrész egyesülését, és fel kellene adnia saját kiépített abszolutista hatalmát, gyakorlatilag meg lenne kötve a keze, ezen felül elvárták Bethlentől, hogy saját pénzén űzze ki a törököt. Békét köt a Habsburgokkal Nikolsburgban 1621. december 31-én, mely szerint Bethlen lemond a királyi címről és visszaadja a területeket, de megerősítik a bécsi békét, valamint megkapja a következő vármegyéket: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa.

            Háromszor avatkozik a 30 éves háborúba, 1619-ben, 1623-ban és 1626-ban. Drégely váránál találkozik Wallenstein Habsburg hadvezérrel, ez a híres Drégelyi Palánknézés. 20-25 ezer fős hadserege Hajdúkból, Székelyekből és a végvári katonaságból áll.

            Bethlen Gábort I.Rákóczi György követi, uralkodik 1630-tól 1648-ig, védi Erdély helyzetét és fenntartja önállóságát, célja a két országrész egyesítése. A svédek oldalán beavatkozik a 30 éves háborúba, amit 1645-ben a Linzi békével zárnak le, ami tartalmilag megegyezik a nikolsburgival. Ekkor Erdély tekintélye csúcsán van, a korona az, hogy részt vehet a wesfalleni békében. Őt követi II.Rákóczi György, aki 1648-tól 1660-ig uralkodik. Lengyelországot támadja Svédország, Rákóczi a svédek oldalán beszáll a háborúba, de a svédeket váratlanul megtámadják a dánok, Rákóczi egyedül marad a Lengyelek ellen. A török Porta is visszahívja, de Rákóczi makacs, és megtámadja Lengyelországot, veszít. 1658-ban a török bosszúhadjáratot indít, segédcsapat: a tatárok…

            A török elfoglalja Váradot és a Partiumot. A Habsburgok Kemény Jánost ültetik a trónra, aki 1661-1662-ig ül a trónon, a törökök pedig Apafi Mihályt, aki 1661-től 1690-ig uralkodik, uralkodása alatt Erdély török vazallussá süllyed.