Habsburg ellenes mozgalom

Habsburg-ellenes rendi mozgalom a 17-sz második felében

            A mozgalom kiváltó okai között ott volt a vasvári béke. A békét hatalmas felzúdulás követte, ez vont maga után egy összeesküvést, amelyet Wesselényi vezetett. Két szakasz volt: 1666-71: a főúri szakasz

1672-92: kuruc szakasz

            Egyértelmű viszont, hogy ez saját erőből nem megy, külső segítséget várnak a törököktől és a franciáktól, terveik szerint Magyarország királyi függésbe kerülne. Az összeesküvés vezetői: Wesselényi a nádor, Lippai György esztergomi érsek, Zrínyi Péter horvát bán, Franyepán Ferenc, Zrínyi sógora, a tengermellék ura, Nádasdy ferenc sárvári földbirtokos, országbíró, I.Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. Melléjük áll a köznemesség is. Ők vezették a „subrosa”-i összeesküvést. Az összeesküvés a sárospataki várból indul ki. Két aprócska probléma: a franciák békét kötnek a Habsburgokkal, a törökök pedig nem hajlandóak harcolni

            1670-től fegyveres akciók lesznek szerte az országban, de túl szétszórtan ahhoz, hogy csapást mérjenek a Habsburgokra. A főurak ráadásul egymást árulják be a Bécsi udvarnak, majd Franyepán, Nádasdy és Zrínyi mennek Bécsbe kegyeleért, de kegyelem helyet perbe fogják őket, és 1671-ben mindhármójukat kivégzik. A közben az udvar kezére került Rákóczit 400.000 Af-tal kiváltják.

            A felkelés ezen része sikertelen, visszaállítják a Habsburg abszolutizmust, a végvári katonák kétharmadát elbocsátják, nincs nádor, nincs országgyűlés, az adókat a hússzorosára növelik, eltörlik a vallásszabadságot. A protestáns lelkészeket Pozsonyban törvényszék elé állítják, és 42-t eladnak gályarabnak. A kurucoknak is menekülniük kell. A menekülők tábora népes, négy csoportra osztható: a protestánsok, elbocsátott végvári katonák, szökött jobbágyok és a szegény nemesség. Kuruc=bujdosó menekült crux (letin)=kereszt curaceuos (görög)=erdélyi hadapród.

            1672-től kuruc hadműveletek tapasztalhatóak az egész roszágban, ami sikertelen a szervezetlenség, a társadalmi és a vallási ellentétek miatt. 1678-ban Thököly Imre kerül az élre, aki ellensúlyozza az ellentéteket. Thököly egész felső-Magyarországot elfoglalja, központja Kassa lesz. 1682-től 1685-ig felső-Magyarország fejedelme, amit még a török is támogat, adók fejében. Ebben az évben veszi feleségül Zrínyi Ilonát, aki I.Rákóczi Ferenc özvegye és II.Rákóczi Ferenc anyja. Thököly megkapja a Rákóczi-területeket, sőt, Lipót is elismeri fejedelemségét. Továbbá eredmény az, hogy az 1681-es soproni országgyűlésen a nádor Esterházy Pál. Ezzel lezárul a a mozgalom.