google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 30., szerda

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása


A mohácsi csata és az ország három részre szakadása



A törökkel folytatott két évszázados párharc során a magyarok számára egyre kedvezőtlenebbé váltak az erőviszonyok. Az Oszmán birodalom egyre inkább növelte területeit, és már-már felülmúlta az európai nagyhatalmak erejét. A török hadsereg a kor egyik legnagyobb és legjobb hadserege volt. Könnyűlovasságból (szpáhik), gyalogságból (janicsárok) és tüzérségből állt.
Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült. Nem volt elegendő jövedelem a végvárvonal fenntartásához, így a várak állapota romlott és képtelenekké váltunk huzamosabb ideig ellenállni. II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledett, és Miksától várt támaszt, ez azonban a nemesség ellenállását váltotta ki. II. Lajos szintén szembefordult a rendekkel. A királyi reformtervek megbuktak, és miközben a király a belviszályokkal volt elfoglalva Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé.
   A szultán elfoglalta Szabácsot és Nándorfehérvárt (1521). És bár a magyar vezetők tudomást szereztek a támadásról, semmi előkészületet nem tettek. Közben Pétervárad is török kézre került. A törökök továbbjutottak Eszékig, ahol hajóhidat építettek. A magyar seregek Tomori Pál vezetésével 1526 augusztusában a mohácsi síkon vette fel a harcot a törökkel. A szultán megsemmisítő győzelmet aratott II. Lajos 26 ezer főnyi seregével szemben. A csata során elesett a legtöbb fontos magyar vezető, főispánok, püspökök és még maga a király is.
   Az elesett király helyére Szapolyai János erdélyi vajdát választották uralkodónak, a Habsburg-pártiak azonban Ferdinándot támogatták. Tokajnál Ferdinánd vereséget mért Szapolyaira, aki a szultánhoz fordult segítségért. Szulejmán János hűségéért cserébe elfoglalta Budát, majd átadta neki. Eztán Bécs ellen indult, de vissza kellett fordulnia. 1532-ben ismét kísérletet tett Bécs bevételére, de Jurisics Miklós Kőszegnél útját állta.
   Egyre világosabbá vált, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. Magyarország a két birodalom ütközőzónájába került. 1533-ban szerződésben kölcsönösen elismerték egymás területeit.
   1538-ban I. Ferdinánd és Szapolyai János Váradon békét kötött, amely értelmében kölcsönösen elismerték egymás királyságát, továbbá megállapodtak, hogy János halála után trónja a Habsburgokra száll. 1540-ben, amikor Szapolyai meghalt, megeskette híveit, hogy fiát, János Zsigmondot teszik meg királynak. Hogy kérését teljesíteni tudják Fráter György a szultánhoz fordult. 1541-ben a törökök megszállták Budát, ahol be is rendezkedett, Izabellának és a csecsemőnek Erdélyt és a Tiszától keletre eső részt adta. Így az ország három részre szakadt; Királyi Magyarország (nyugaton és északon), Izabella királysága (keleten), Török Birodalom, vagy más néven a hódoltsági területek (délen).
A Királyi Magyarország a Habsburgok vezetése alatt kialakuló közép-európai birodalom tagja lett, lakossága kb. 1,5 millió fő volt. Helytartókat neveztek ki az ország élére. A pénzügyek irányítására létrehozták a Magyar Kamarát, ami Pozsonyban székelt, később kibővítették a Szepesi Kamarával. A Magyar Kamara elvben független volt, a valóságban azonban az Udvari Kamara alárendeltje lett. Az udvari Haditanács volt az egyetlen olyan szerv, ami egybevonta a birodalmi és magyar hivatalokat. A hadügyek irányítására hozták létre és hatásköre az egész birodalomra kiterjedt. Az uralkodónak új végvárrendszert kelet kiépítenie, ennek legjelentősebb várai Kanizsa, Szigetvár, Győr, Veszprém, Komárom, Fülek és Eger volt.
   A hódoltsági területeken a török államberendezkedés, közigazgatás és tulajdonviszonyok váltak meghatározóvá. Az elfoglalt területekről a nemesség és a polgárság elmenekült. A magyarországi török erők élén a budai vilajet vezetője, a budai pasa állt. A területet vilajetekre, azokat pedig szandzsákokra osztották. Az igazságszolgáltatás a Korán alapján működött, és a muftik és a kádik látták el. A defterdárok évről- évre adóösszeírásokat készítettek. Az összes szerzemény a szultán kezébe került. a földek nagy részét a szultán kiadta szolgálati birtokként. A hódoltsági területen élők többszörösen adóztak. Fizetniük kellett a török államnak a harádzsot, és a tizedet is.
1552-ben az oszmánok célja az országrészek elszakítása, elszigetelése és Erdély ismételt hódoltatása volt. Ali pasa és Ahmed vezír támadásokat indított két irányban. Ali elfoglalta Veszprémet, majd Nógrádot, Szécsényt és Drégelyt, utóbbit Szondi György védte. Ahmed Temesvárt ostromolta és be is vette, aztán továbbhaladt Szolnok felé, ahol egyesült a két török sereg, és együttesen Eger ellen vonultak. A várat Dobó István kapitány vezetésével sikerült megvédeni.
   1566-ban ostrom alá vették Szigetvárt. A Zrínyi Miklós által végett várat bevette ugyan a török, de az ostrom közben meghalt Szulejmán. A hatalom II. Szelim kezébe került.
   1568-ban Miksa és II. Szelim a drinápolyi békében rögzítette a fennálló helyzetet. Ezzel tartóssá vált Magyarország három részre osztottsága.
   Jellegzetes végvári élet alakult ki. Az 1550-es években korszerűsítették a várakat. Legjelentősebb végvárak: Győr, Szigetvár, Eger. A végvári katonaság önálló réteggé fejlődött. A társadalmi ranglétrán helyük a nemesség és a parasztság között volt. A katonáknak önmaguknak kellett gondoskodniuk a létfenntartásukról, földműveléssel, szőlőműveléssel és marhakereskedelemmel is foglalkoztak. Ezen kívül portyákat is folytattak. A végvárakban békeidőben fejlődött a kulturális élet is, lásd: Balassi Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése