A második világháború utáni békerendezés
I. A háború lezárása
1. A jaltai elvek megvalósulása
- 1945. febr. 4.: jaltai konferencia megnyitása → USA, Szovjetunió, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” → nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását
egyezmény megvalósulása:
- 4 nagyhatalom megszállja Németországot kapituláció után
- megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása
- Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása → 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik
- 1945. jún 26.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya
- főbb pontjai:
- konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése
- nemzetek egyenjogúsága
- béke fenntartásának célja
- az emberi jogok tiszteletben tartása
- faji megkülönböztetés elvetése
- együttműködés a globális problémák megoldásában
2. Az ENSZ felépítése
- Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog)
- Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Franciaország., Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína
- 1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást
- Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága)
- Gyámsági Tanács
- Gazdasági és Szociális Tanács
- Titkárság, élén az ENSZ főtitkára
Főbb szakosodott szervezetei:
- FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
- UNESCO – Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet
- WHO – Egészségügyi Világszervezet
- Világbank
- Nemzetközi Valutaalap
- GATT – Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása
- Szovjetunió katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) → szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. pártok hatalomra segítése) → jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg
- Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No. romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA
4. Békeszerződések
- 1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül
- 1947. febr. 10.: békeszerződést Párizsban aláírja Magyarország, Finnország., Bulgária, Románia, Olaszország – jóvátételt kell fizetniük
- Magyarország trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül
- Szovjetunió 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, Kelet-Poroszországot
- Olaszország elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik
- Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé
- Trieszt Olaszországé
- Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de Szovjetuniónak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát
- Csehszlovákiától Szovjetunióhoz csatolják Kárpátalját
- békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek
- nem születik békeszerződés Németországgal, Japánnal
II. A világháborús koalíció felbomlása
1. Vasfüggöny
- világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak
- Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése
- USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése
- 1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde ® világ kettészakadásának első jele
2. A Truman-elv
- Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat
- Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen fellépő államokat
3. A német kérdés
- sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása
- Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna→ Trizónia
- megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki
- 1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg
- 1948. jún.: Ny-i zónában pénzreform
- Szu tiltakozik a reform ellen → Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át
- 1949. máj. 23.: Trizónia → Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások)
- 1949. okt. 7.: szovjet zóna → Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra)
4. A Marshall-terv
- George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön)
- cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése
- Szovjetunió megtiltja az általa elfoglalt országoknak a pénz elfogadását → Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert
- Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek nyugat-európai (francia, olasz) kormányokból
III. A két világrend megszilárdulása
1. A nyugati világ integrációja
- Marshall-terv, Truman-elv → Ny-Európában erős USA-befolyás
- 1947.: Anglia-Fro.: kölcsönös segítségnyújtási szerződés
- 1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro., Benelux)
- 1948. ápr.: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet). tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada Célja: – segélyek elosztása – gazdasági folyamatok tervezése – vámszabályzók közös megállapítása
- 1949. ápr. 4.: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését
2. Szovjet uralom a megszállt országokban
- Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása
- marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak. Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges
3. Diktatúra kiépítésének lépései
1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja
2. Ideiglenes hatalom létrehozása
- kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium)
- reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási)
3. egypártrendszer megteremtése
- polgári pártok kiszorítása a hatalomból
- erőszakszervezetek létrehozása
4. államosítások
- magántulajdon megszüntetése
- korábbi vezetők leváltása
- kultúra államosítása, uniformizálása
5. „sztálinizmus” átvétele
- iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése
- mezőgazdaság kollektivizálása
- ideológiai, fizikai terror
- kísérlet a vallástalanításra
4. Integráció a keleti blokkban
- 1947. szept.: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) → nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől – tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak – Marshall-terv elutasítása – harc az imperializmus ellen – készül az újabb háborúra
- Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól → elítélik Jugoszláviát
- 1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények
- 1949. jan.: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) → Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik
IV. A szovjet érdekszféra országai
1. Háborús készülődés a Szu-ban
- Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel
- világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése
- újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja
- Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá
- háborús hisztéria →nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba)
- hidegháború → ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny
- milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok
2. Lengyelország
- vh. befejezésekor 2 kormány:
– Ny-i hatalmak 1939 őszén megalakult emigráns kormányt ismerik el
- 1945. jan. 1-jén Szu saját embereiből létrehozza az ún. lublini kormányt
- egész Lengyelország szovjet megszállás alatt → Moszkván múlik minden
- megoldás: 2 kormányból 1 →komm. kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza Ny-i demokratikus kormányt
- Mikolajczyk min. eln. vállalja együttműködést →Ny elfordul tőle
- népszavazás → komm. győzelem
- demokratikus pártok felaprózódnak, kettészakadna
- 1947. jan. választás: körzetek ötödében nem indulhatnak parasztpárt jelöltjei → kommunisták által létrehozott Demokratikus Blokk győz; parlament elfogadja proletárdiktatúrát megalapozó alkotmányt
- 1947. okt.: Mikolajczyknak menekülnie kell
- 1948.: komm. pártjukba olvasztják szocdemeket → Lengyel Egyesült Munkáspárt → proletárdiktatúra
3. Jugoszlávia
- háború végén 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (vez. Tito)
- vh-ban darabokra szakadt délszláv területeken harcok: No + szövetségesei ellen; egymást is ölik szerbek, horvátok, bosnyákok
- partizánmozgalmak → Jugoszlávia felszabadítja önmagát; mire a szovjetek odaérnek, már csak É-i területek kérdésesek
- hatalom egyedüli birtokosa: komm. partizánmozgalom → nem hajlandó segíteni abban, hogy elsőként jugoszláv partizánok vonuljanak be fővárosba
- szovjetek ellenzik proletárdiktatúrát → javaslatukra Tito koalícióra lép londoni jugo. kormány politikusaival (1945. márc.)
- 1945. nov. választás: Jugoszláv Népfront (komm.) 90% → 1pártrendszer
- komm. párt szovjet segítség nélkül, választáson szerzi meg kizárólagos hatalmat
- Tito: Ny-ellenes politika. túl nagy önállóságot enged meg magának → Sztálin nehezményezi
- Tito elfogadja Marshall-segélyt
4. Csehszlovákia
- győztes országnak számít
- Benes kormányát elismeri London + Moszkva is → vh. után Benes államfő; koalíciós kormány
- 1946. máj. választások: komm. 38%
- 1947-től polgári politikusok kiszorítása
- 1948. febr.: polgári miniszterek lemondásukkal akarják kikényszeríteni Gottwald (komm. min. eln.) távozását → komm. tüntetések → ellentüntetések → Benes meghátrál; kinevezi kommunisták által összeállított kormányt (vez. Gottwald)
- 1948. máj.: 1párti választás → Nemzeti Front (komm.) 88%
- komm. magába olvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra
5. Románia
- 1944. aug. átállás → koalíciós kormány
- 1945. jan.: komm. vezetők hazajönnek → tüntetések → egyiken lövöldözés → kommunisták min. elnököt teszik felelőssé; lemondását követelik
- Vörös Hadsereg elfoglalja román hadsereg főhadiszállását; lefegyverzik fővárosi erőket → Mihály király kommunisták követelésére Grozát nevezi ki min. elnökké (1945. márc.)
- választást kommunisták elhúzzák 1946 őszéig; véres politikai küzdelem előzi meg
- 1946. ősze választás: Demokratikus Pártok Blokkja (komm) 80% → komm. kiszorítja szövetségeseit hatalomból
- 1947.: király lemondatása
- 1948.: szocdem beolvasztásával Román Munkáspárt (vez. Gheorghiu-Dej); új alkotmány „törvényesíti” proletárdiktatúrát
6. Bulgária
- 1944. szept.: kommunisták Hazafias Frontot juttatják hatalomra
- komm → demokratikus parasztmozgalom →parasztpártiak, szocdemek kiválnak kormányból, Hazafias Frontból
- 1945. vége: komm. választást rendez→ demokratikus erők nem vesznek részt → 1946 ősze: új választás
- választás előtt terror, megfélemlítés → Hazafias Front (komm.) 78% → új min. eln.: Dimitrov (komm.)
- 1944.: Petkov (parasztpárt vez.) kivégzése
- 1948.: komm. beolvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése