A feudális magyar állam kialakulásának folyamata

A feudális magyar állam kialakulásának folyamata, Géza és István történelmi szerepe

Előzmények:

-     a keresztény Európa Nagy Károly után megállapodott (Elba - Duna vonal), keletre és nyugatra pogányok éltek (magyarok), akik körében nincs hittérítés, nincsenek keresztény államalakulatok

-     a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, meg kell őket semmisíteni (933: Merseburg, 955: Augsburg [vereség]), ezek után megszűnnek a kalandozások

-     a kalandozások megszűnése után válság jön létre, ugyanis megszűnnek a hadifogoly források és a hadizsákmányok

-     megerősödnek a törzsfők, anarchia alakul ki

-     a magyarság két birodalom közé került (Német-római Birodalom illetve Bizánc), fennáll az önállóság elvesztésének a veszélye

-     ennek megelőzésére két fontos feladat van:

-     megerősíteni a fejedelmi hatalmat

-     nyitni Nyugat felé, felvetetni a kereszténységet (hasonló történik egész Kelet és Észak Európában: norvégek, csehek, lengyelek, svédek)

Géza szerepe:

-    a fejedelmi hatalom megerősítését már Taksony elkezdte, de főleg Gézára maradt.

-     972-ben lép trónra.Birtokaira támaszkodva megerősítette fejedelmi hatalmát (felesége Sarolt, erdélyi gyula lánya, ezért Erdély urai támogatják )

-     széttörte a törzsi kereteket, erős katonai kísérete volt (zsoldos, nehéz + könnyű + besenyő segítők), ezeket az adókból tartja fenn.

-     973 március: küldöttséget küld a quedlingburgi birodalmi gyűlésre, Ottóhoz. Békét, barátságot, a keresztény hit terjesztését ígéri. Ezt elfogadják, barátság jön létre a birodalom és Magyarország között.

-     térítőket hív be, kijelölte az első katolikus püspökség helyét, megkezdte Szt. Adalbert prágai érsek segítségével a pannonhalmi bencés apátság építését

-     a szomszédokkal békés politikát folytatott

-     leszámolt a kalandozásokkal, nem keletre, hanem nyugatra nyitott (így lett kat. Mo.)

-     szakít a korábbi öröklési renddel. A primo genitura (elsőszülöttség) elvét alkalmazta a seniorátus (család legidősebb férfitagja örököl) helyett

István harca a hatalomért:

Eredetileg Vajk - győztes, hős.

-     kb. 975-ben született, Esztergomban. Erős fizikai és szellemi nevelésben részesült.

-     ő a kijelölt utód, Géza megkezdte a főembereket István mellé állítani, de halála után  mégis lázadás lesz

-     a lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek),végül Veszprém  mellet István német zsoldosokkal legyőzi a lázadókat, Koppányt 4 helyen teszik ki (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár).

1000. december 25 : koronázás

- győzelmének betetőzése, hogy elismerik koronázott királynak

- a korona II. Szilveszter pápa ajándéka, de III. Ottó is támogatja

a koronázási jelvények nem maradtak fenn ebből az időből (jogar: XIII - XIV. sz. korona: 1070 illetve XII. sz. ).

A teljes hatalom megszervezése:

-     koronázásakor még csak címben ura az országnak

-     ellenfelei:

-     Sarolt testvére,ifjabb Gyula,Erdély ura (a bizánci császár kegyeltje),1003-ban győzi le

-     Ajtony a Maros menti területek ura, csak 1028-ban győzi le végleg

-     ezek után nekiláthatott az egyházi hatalom, a központi igazgatás létrehozásának

Az egyházszervezet kialakulása:

-     a koronázással joga lett az egyház szervezésére, félig - meddig pap

-     2 érsekséget hoz létre (Esztergom, Kalocsa)

-     8 püspökség (Veszprém, Pécs, Győr, Eger, Vác, Várad, Csanád, Gyulafehérvár)

-     az esztergomi érsek a magyar egyház feje (hercegprímás), csak ő koronázhat

-     nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz -első érsek)

-     5 bencés apátságot is építetett

-     kötelezővé teszi a templomba járást (böjt, gyónás)  + 1 templom / 10 falu

     az egyházi hatalom alapja:

    – tized

    – birtokadományozások ® kiépülnek az egyházi nagybirtokok

-     de még nem tűnnek el teljesen a pogány szertartások

A királyi birtokok megszervezése, irányítása:

Királyi vármegyék (kb. 44 megye):

-     a megyék élén a király által kinevezett megyés ispánok álltak (több közülük német), akivel a király osztozik a jövedelmen

-     ha egy megyében több vár is van, akkor élükön a várispán áll (külön van várispán és megyés ispán)

-     a várak lakói:

-     várnépek: dolgozók, akik termény és munkaszolgáltatással tartoztak

-     várjobbágyok: vezetők, a katonáskodással foglalkoztak (tizedekbe szervezték őket ® funkciók illetve rangok)

-     az ispánok hatalma a megyékben élő szabad birtokokra is kiterjedt (igazgatási, bírói)

Udvari birtokok:

-     a királyi udvar szükségleteiről gondoskodtak

-     megyénként átlagosan 2-3 udvarház volt, élükön az udvarnok ispán áll (nádorispán)

-     a király a legnagyobb birtokos

Kormányzás, törvények:

-     a király dönthet a legtöbb kérdésben, de kikéri tanácsadói, valamint a királyi tanács (püspökök, megyés ispánok) véleményét. A tanácsot a király nevezte ki.

-     a tanács fő emberei:

-     az esztergomi érsek

-     nádor: a király helyettese, ispánok felettese, bíró, a királyi magánbirtokok felett rendelkezik

-     törvénykönyvei (első a koronázás után, második 1030 után) tiltják a pogány szokásokat, a közrend megbontását, lopást stb.

Társadalom:

felső réteg: megszüntette a régi vezető réteg hatalmát, helyükre ispánok, udvari főtiszt-  viselők,főpapok kerültek.Ezek a régi vezető réteg királyhű tagjaiból és a német lovagok lovago lovagokból álltak

középréteg:elsősorban a katonai kíséret tagjai, várjobbágyok alkották, ők szolgálat fe- jében birtokokat kaptak életük végéig (feudum ), hasonlóak a hűbéresekhez

köznép:megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége:

-     a családfő kiszakadt, és a középrétegbe emelkedett

-     az új kiscsaládok megmaradtak a faluközösségben, de egy vár vagy úri birtok dolgozói lettek, közeledve a fogoly eredetű cselédekhez (együtt alkotják az úgynevezett család-osztályt)

Ipar,kereskedelem:

-     kivitel: ló, hal, gabona, prém, bor, rabszolga

-     behozatal: selyem, posztó, fűszer, ékszer, fegyver

-     a kereskedelmet segítette az István által kiadott ezüst pénz

-     saját kézműipar is volt (szövés - fonás, fazekasság)

Külpolitika:

főleg a második és harmadik évtizedben volt rá ereje

-     résztvesz Bulgária meghódításában (Basziliosz császárral)

-     Erdélyt védi a besenyő támadások ellen

-     1030:  II. Konrád (N-R császár) megtámadja Magyarországot, de István visszaveri, ezután hamar helyreáll a béke

Trónöröklés gondja, utolsó évek:

-     a királyságot fiára, Imrére akarta hagyni, ezért királyi nevelésben részesítette, megírta az  "István király intelmei Imre herceghez" című írást, de Imre vadászat áldozata lett

-     Vazulnak kellett volna követnie a trónon, de őt megvakíttatta, fiai (András, Béla, Levente) elmenekültek. Nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául (velencei dózse fia)

-     vérrokonai tehát nem voltak, egyedül maradt. Utolsó éveiben súlyos betegség is gyötörte. 1038. augusztus 15-én hal meg. Székesfehérváron temetik el.

Értékelés:

-     érdemei elismeréseképpen László (Vazul unokája) idején szentté avatják

-     az ő érdeme, hogy a magyarság nem jutott más pogány népek sorsára (nem pusztult el), hanem szilárdan gyökeret vert a Kárpát - medencében

-   államot szervezett, és Magyarország, ha véráldozatok árán is, de beépült a keresztény Európába.