google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 27., vasárnap

A feudális magyar állam kialakulásának folyamata


A feudális magyar állam kialakulásának folyamata, Géza és István történelmi szerepe
Előzmények:
-     a keresztény Európa Nagy Károly után megállapodott (Elba - Duna vonal), keletre és nyugatra pogányok éltek (magyarok), akik körében nincs hittérítés, nincsenek keresztény államalakulatok
-     a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, meg kell őket semmisíteni (933: Merseburg, 955: Augsburg [vereség]), ezek után megszűnnek a kalandozások
-     a kalandozások megszűnése után válság jön létre, ugyanis megszűnnek a hadifogoly források és a hadizsákmányok
-     megerősödnek a törzsfők, anarchia alakul ki
-     a magyarság két birodalom közé került (Német-római Birodalom illetve Bizánc), fennáll az önállóság elvesztésének a veszélye
-     ennek megelőzésére két fontos feladat van:
-     megerősíteni a fejedelmi hatalmat
-     nyitni Nyugat felé, felvetetni a kereszténységet (hasonló történik egész Kelet és Észak Európában: norvégek, csehek, lengyelek, svédek)
Géza szerepe:
-    a fejedelmi hatalom megerősítését már Taksony elkezdte, de főleg Gézára maradt.
-     972-ben lép trónra.Birtokaira támaszkodva megerősítette fejedelmi hatalmát (felesége Sarolt, erdélyi gyula lánya, ezért Erdély urai támogatják )
-     széttörte a törzsi kereteket, erős katonai kísérete volt (zsoldos, nehéz + könnyű + besenyő segítők), ezeket az adókból tartja fenn.
-     973 március: küldöttséget küld a quedlingburgi birodalmi gyűlésre, Ottóhoz. Békét, barátságot, a keresztény hit terjesztését ígéri. Ezt elfogadják, barátság jön létre a birodalom és Magyarország között.
-     térítőket hív be, kijelölte az első katolikus püspökség helyét, megkezdte Szt. Adalbert prágai érsek segítségével a pannonhalmi bencés apátság építését
-     a szomszédokkal békés politikát folytatott
-     leszámolt a kalandozásokkal, nem keletre, hanem nyugatra nyitott (így lett kat. Mo.)
-     szakít a korábbi öröklési renddel. A primo genitura (elsőszülöttség) elvét alkalmazta a seniorátus (család legidősebb férfitagja örököl) helyett
István harca a hatalomért:
Eredetileg Vajk - győztes, hős.
-     kb. 975-ben született, Esztergomban. Erős fizikai és szellemi nevelésben részesült.
-     ő a kijelölt utód, Géza megkezdte a főembereket István mellé állítani, de halála után  mégis lázadás lesz
-     a lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek),végül Veszprém  mellet István német zsoldosokkal legyőzi a lázadókat, Koppányt 4 helyen teszik ki (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár).
1000. december 25 : koronázás
- győzelmének betetőzése, hogy elismerik koronázott királynak
- a korona II. Szilveszter pápa ajándéka, de III. Ottó is támogatja
a koronázási jelvények nem maradtak fenn ebből az időből (jogar: XIII - XIV. sz. korona: 1070 illetve XII. sz. ).
A teljes hatalom megszervezése:
-     koronázásakor még csak címben ura az országnak
-     ellenfelei:
-     Sarolt testvére,ifjabb Gyula,Erdély ura (a bizánci császár kegyeltje),1003-ban győzi le
-     Ajtony a Maros menti területek ura, csak 1028-ban győzi le végleg
-     ezek után nekiláthatott az egyházi hatalom, a központi igazgatás létrehozásának
Az egyházszervezet kialakulása:
-     a koronázással joga lett az egyház szervezésére, félig - meddig pap
-     2 érsekséget hoz létre (Esztergom, Kalocsa)
-     8 püspökség (Veszprém, Pécs, Győr, Eger, Vác, Várad, Csanád, Gyulafehérvár)
-     az esztergomi érsek a magyar egyház feje (hercegprímás), csak ő koronázhat
-     nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz -első érsek)
-     5 bencés apátságot is építetett
-     kötelezővé teszi a templomba járást (böjt, gyónás)  + 1 templom / 10 falu
     az egyházi hatalom alapja:
    – tized
    – birtokadományozások ® kiépülnek az egyházi nagybirtokok
-     de még nem tűnnek el teljesen a pogány szertartások
A királyi birtokok megszervezése, irányítása:
Királyi vármegyék (kb. 44 megye):
-     a megyék élén a király által kinevezett megyés ispánok álltak (több közülük német), akivel a király osztozik a jövedelmen
-     ha egy megyében több vár is van, akkor élükön a várispán áll (külön van várispán és megyés ispán)
-     a várak lakói:
-     várnépek: dolgozók, akik termény és munkaszolgáltatással tartoztak
-     várjobbágyok: vezetők, a katonáskodással foglalkoztak (tizedekbe szervezték őket ® funkciók illetve rangok)
-     az ispánok hatalma a megyékben élő szabad birtokokra is kiterjedt (igazgatási, bírói)
Udvari birtokok:
-     a királyi udvar szükségleteiről gondoskodtak
-     megyénként átlagosan 2-3 udvarház volt, élükön az udvarnok ispán áll (nádorispán)
-     a király a legnagyobb birtokos
Kormányzás, törvények:
-     a király dönthet a legtöbb kérdésben, de kikéri tanácsadói, valamint a királyi tanács (püspökök, megyés ispánok) véleményét. A tanácsot a király nevezte ki.
-     a tanács fő emberei:
-     az esztergomi érsek
-     nádor: a király helyettese, ispánok felettese, bíró, a királyi magánbirtokok felett rendelkezik
-     törvénykönyvei (első a koronázás után, második 1030 után) tiltják a pogány szokásokat, a közrend megbontását, lopást stb.

Társadalom:
felső réteg: megszüntette a régi vezető réteg hatalmát, helyükre ispánok, udvari főtiszt-  viselők,főpapok kerültek.Ezek a régi vezető réteg királyhű tagjaiból és a német lovagok lovago lovagokból álltak
középréteg:elsősorban a katonai kíséret tagjai, várjobbágyok alkották, ők szolgálat fe- jében birtokokat kaptak életük végéig (feudum ), hasonlóak a hűbéresekhez
köznép:megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége:
-     a családfő kiszakadt, és a középrétegbe emelkedett
-     az új kiscsaládok megmaradtak a faluközösségben, de egy vár vagy úri birtok dolgozói lettek, közeledve a fogoly eredetű cselédekhez (együtt alkotják az úgynevezett család-osztályt)
Ipar,kereskedelem:
-     kivitel: ló, hal, gabona, prém, bor, rabszolga
-     behozatal: selyem, posztó, fűszer, ékszer, fegyver
-     a kereskedelmet segítette az István által kiadott ezüst pénz
-     saját kézműipar is volt (szövés - fonás, fazekasság)
Külpolitika:
főleg a második és harmadik évtizedben volt rá ereje
-     résztvesz Bulgária meghódításában (Basziliosz császárral)
-     Erdélyt védi a besenyő támadások ellen
-     1030:  II. Konrád (N-R császár) megtámadja Magyarországot, de István visszaveri, ezután hamar helyreáll a béke
Trónöröklés gondja, utolsó évek:
-     a királyságot fiára, Imrére akarta hagyni, ezért királyi nevelésben részesítette, megírta az  "István király intelmei Imre herceghez" cíírást, de Imre vadászat áldozata lett
-     Vazulnak kellett volna követnie a trónon, de őt megvakíttatta, fiai (András, Béla, Levente) elmenekültek. Nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául (velencei dózse fia)
-     vérrokonai tehát nem voltak, egyedül maradt. Utolsó éveiben súlyos betegség is gyötörte. 1038. augusztus 15-én hal meg. Székesfehérváron temetik el.
Értékelés:
-     érdemei elismeréseképpen László (Vazul unokája) idején szentté avatják
-     az ő érdeme, hogy a magyarság nem jutott más pogány népek sorsára (nem pusztult el), hanem szilárdan gyökeret vert a Kárpát - medencében
-   államot szervezett, és Magyarország, ha véráldozatok árán is, de beépült a keresztény Európába. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése