google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 27., vasárnap

15 éves háború és a Bocskai szabadságharc


15 éves háború, Bocskai-szharc és következményei

            A 15 éves háború 1591 és 1606 között zajlik a keresztények és a törökök között. A török meggyengül, a janicsárok harci értéke is gyengül, illetve el vannak foglalva a perzsa támadásokkal. A háború 1591-ben határvillongásokkal kezdődik, mert 1590-ben véget érnek a török-perzsa háborúk, és IV. Mehmed támadgatja a magyar végvárakat, erre válaszolnak a keresztények egy 1593-tól 1594-ig tartó ellentámadással, ahol is visszafoglalják Nógrád, Drégely várát. I Rudolf létrehozza 1594-ben a Szent Szövetséget a török ellen. 1595-ben Erdély is belép, majd belép Vitéz Mihály is Havasalföld oldalán, ő később erdélyi fejedelem. 1595-ben Gyurgyevónál nyernek a keresztények, és ez volt az utolsó siker, mert a török 1596-ban bevesz Eger várát, és Mezőkeresztesen a keresztények vereséget szenvednek, 1600-ban elfoglalják Kanizsát, aminek központjával létrehozzák a kanizsai vilajetet. A keresztények megpróbálják visszafoglalni Esztergomot, majd Butád háromszor is, minden próbálkozásuk sikertelen, majd 20 évre Zsitvatoroknál kötnek békét a felek 1606-ban. Ennek okai, hogy mindkét fél kifáradt, kimerülnek a kincstárak, ismét támadnak a perzsák, és 1604-től kitör a Bocskai szabadságharc.

                A Bocskai-szabadságharc 1604-től 1606-ig tart. A szabadságharcra a kimerült Habsburg kincstár ad lehetőséget elsősorban. Ok ként hozhatóak fel az alábbi dolgok: növekszenek az adók, rengeteg koholt vádakból álló felségsértési per indul, ezek nagyrészt halálbüntetéssel járnak, valamint a protestáns vallásszabadságot sérelmek érik. 1604-ben országgyűlést tartanak Pozsonyban, ahol a magyarok sérelmeiket sorolják, de Rudolf sárba tiporja ezeket, ráadásul egy törvénycikkelyt behamisít a törvénykönyvbe, ez a 22. Törvénycikkely, mely szerint országgyűlésen nem lehet többet vallási témáról beszélni. Kassán Belgiosso ágyúval veszi el a székesegyházat az evangélikusoktól és adja át a katolikusoknak, továbbá 1602-ben Erdélyt Habsburg csapatok szállják meg, a katonai kormányzó Basta lesz 1604-ig, és kifosztja Erdélyt, innen ered a „Basta szekere” elnevezés.
            Bocskait is perbe fogják, de ő sereget gyűjt, elsősorban hajdúkat, és megkezdi a felkelést. Álmosd-Diószeg-nél nyernek hajdúlessel, egyidejűleg támadják a Felvidéket és Erdélyt, 1605 elejére mindkét terület az övéké, és egészen Bécs külvárosáig jutnak. 1604-ben Tiffenbach felrobbantja a Szentgotthárdi templomot, 1605 februárjában Bocskait fejedelemmé választják, majd nem sokkal ezután magyar fejedelemmé választják. I.Ahmed koronát küld neki, ő elfogadja, de csak ajándékba, mert nem akar török függésbe kerülni.1606-ban, Bécsben a felek békét kötnek, Bocskai nem tudja tovább fizetni zsoldosait, kifáradtak, valamint félő hogy a török kiszélesíti a hódoltság területét. A bécsi béke értelmében Bocskai lemond a magyar királyi címről, cserébe visszaáll a protestáns vallásszabadság, kivéve a mezővárosokban, falvakban, visszaáll a nádor tisztség, a végvárakba magyarok kerülnek, és megerősítik Erdély függetlenségét. Bocskai saját vármegyéket kap: Szatmár, Bereg, Ung, valamint megkapja Tokaj várát. 1606. december 29-én megmérgezik, meghal. Végrendelete szerint ha a király Habsburg, akkor Erdély független, ha a király magyar, akkor Erdély Magyarországhoz tartozik. Bocskai mintegy 10 ezer főnyi hajdút telepít le Bihar megyében, akik csak az Erdélyi fejedelemnek tartoznak engedelmességgel.
            1608-ban a pozsonyi országgyűlésen Rudolf nem tartja be a béke pontjait, ezért a magyar rendek Mátyás főherceggel összefognak, Mátyás lemondatja Rudolfot és II.Mátyás néven magyar király lesz, 1608-tól 1619-ig uralkodik. Koronázása előtt megerősíti a bécsi békét, szabályozza a nádorválasztást, és az országgyűlést is, falvakban és mezővárosokban is elrendeli a protestáns vallásszabadságot. A jobbágyok költözési joga a földesúrtól függ. Mezővárosi és civitasjogot csak az országgyűlés beleegyezésével lehet kapni.
            Megjelenik a magyar trikolor. Mátyást követi a trónon 1619-től 1637-ig II.Ferdinánd, majd 1637-től 1657-ig III.Ferdinánd.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése