15 éves
háború, Bocskai-szharc és következményei
A 15 éves háború 1591 és
1606 között zajlik a keresztények és a törökök között. A török meggyengül, a
janicsárok harci értéke is gyengül, illetve el vannak foglalva a perzsa
támadásokkal. A háború 1591-ben határvillongásokkal kezdődik, mert 1590-ben
véget érnek a török-perzsa háborúk, és IV. Mehmed támadgatja a magyar
végvárakat, erre válaszolnak a keresztények egy 1593-tól 1594-ig tartó
ellentámadással, ahol is visszafoglalják Nógrád, Drégely várát. I Rudolf
létrehozza 1594-ben a Szent Szövetséget a török ellen. 1595-ben Erdély is
belép, majd belép Vitéz Mihály is Havasalföld oldalán, ő később erdélyi
fejedelem. 1595-ben Gyurgyevónál nyernek a keresztények, és ez volt az utolsó
siker, mert a török 1596-ban bevesz Eger várát, és Mezőkeresztesen a
keresztények vereséget szenvednek, 1600-ban elfoglalják Kanizsát, aminek
központjával létrehozzák a kanizsai vilajetet. A keresztények megpróbálják
visszafoglalni Esztergomot, majd Butád háromszor is, minden próbálkozásuk
sikertelen, majd 20 évre Zsitvatoroknál kötnek békét a felek 1606-ban. Ennek
okai, hogy mindkét fél kifáradt, kimerülnek a kincstárak, ismét támadnak a
perzsák, és 1604-től kitör a Bocskai szabadságharc.
A Bocskai-szabadságharc
1604-től 1606-ig tart. A szabadságharcra a kimerült Habsburg kincstár ad
lehetőséget elsősorban. Ok ként hozhatóak fel az alábbi dolgok: növekszenek az
adók, rengeteg koholt vádakból álló felségsértési per indul, ezek nagyrészt
halálbüntetéssel járnak, valamint a protestáns vallásszabadságot sérelmek érik.
1604-ben országgyűlést tartanak Pozsonyban, ahol a magyarok sérelmeiket
sorolják, de Rudolf sárba tiporja ezeket, ráadásul egy törvénycikkelyt
behamisít a törvénykönyvbe, ez a 22. Törvénycikkely, mely szerint országgyűlésen
nem lehet többet vallási témáról beszélni. Kassán Belgiosso ágyúval veszi el a
székesegyházat az evangélikusoktól és adja át a katolikusoknak, továbbá
1602-ben Erdélyt Habsburg csapatok szállják meg, a katonai kormányzó Basta lesz
1604-ig, és kifosztja Erdélyt, innen ered a „Basta szekere” elnevezés.
Bocskait
is perbe fogják, de ő sereget gyűjt, elsősorban hajdúkat, és megkezdi a
felkelést. Álmosd-Diószeg-nél nyernek hajdúlessel, egyidejűleg támadják a
Felvidéket és Erdélyt, 1605 elejére mindkét terület az övéké, és egészen Bécs
külvárosáig jutnak. 1604-ben Tiffenbach felrobbantja a Szentgotthárdi
templomot, 1605 februárjában Bocskait fejedelemmé választják, majd nem sokkal
ezután magyar fejedelemmé választják. I.Ahmed koronát küld neki, ő elfogadja,
de csak ajándékba, mert nem akar török függésbe kerülni.1606-ban, Bécsben a
felek békét kötnek, Bocskai nem tudja tovább fizetni zsoldosait, kifáradtak,
valamint félő hogy a török kiszélesíti a hódoltság területét. A bécsi béke
értelmében Bocskai lemond a magyar királyi címről, cserébe visszaáll a protestáns
vallásszabadság, kivéve a mezővárosokban, falvakban, visszaáll a nádor
tisztség, a végvárakba magyarok kerülnek, és megerősítik Erdély függetlenségét.
Bocskai saját vármegyéket kap: Szatmár, Bereg, Ung, valamint megkapja Tokaj
várát. 1606. december 29-én megmérgezik, meghal. Végrendelete szerint ha a
király Habsburg, akkor Erdély független, ha a király magyar, akkor Erdély
Magyarországhoz tartozik. Bocskai mintegy 10 ezer főnyi hajdút telepít le Bihar
megyében, akik csak az Erdélyi fejedelemnek tartoznak engedelmességgel.
1608-ban
a pozsonyi országgyűlésen Rudolf nem tartja be a béke pontjait, ezért a magyar
rendek Mátyás főherceggel összefognak, Mátyás lemondatja Rudolfot és II.Mátyás
néven magyar király lesz, 1608-tól 1619-ig uralkodik. Koronázása előtt
megerősíti a bécsi békét, szabályozza a nádorválasztást, és az országgyűlést
is, falvakban és mezővárosokban is elrendeli a protestáns vallásszabadságot. A
jobbágyok költözési joga a földesúrtól függ. Mezővárosi és civitasjogot csak az
országgyűlés beleegyezésével lehet kapni.
Megjelenik
a magyar trikolor. Mátyást követi a trónon 1619-től 1637-ig II.Ferdinánd, majd
1637-től 1657-ig III.Ferdinánd.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése