Az 1848-as szabadságharc

1848-49. Polgári forradalom és szabadságharc

1846-tól egyre feszültebb a hangulat az osztrák birodalomban, erre rásegít a galíciai felkelés is és a 46-47-es évek gyenge termése. Ekkor ül össze az utolsó rendi országgyűlés, éles támadást intéznek a kormányzati rendszer ellen, a reformok megrekednek. Az alsótáblán az erőviszonyok kiegyenlítettek és éles ellentét bontakozik ki Széchenyi és Kossuth között. A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-ai ülésén általános támadást indított az abszolutizmus egész rendszere ellen. Fölirati javaslatában - melyet az alsótábla ellenvetés nélkül elfogadott - jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az országgyűlés feloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek István nádort és helyetteseit Bécsbe hívták. Így nem volt aki a főrendi táblát összehívja. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult, arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Március 13-án Bécsben is kitör a forradalom, Bécs a forradalmárok kezére kerül, Metternich lemond, majd elmenekül. A győztes bécsi forradalom radikalizálja a magyarokat is, március 14-én Kossuth indítványára - a 12 ponttal összecsengő módon - továbbfejlesztett fölirati javaslatot a főrendek elfogadták, másnap reggel két hajó vitte a fényes küldöttséget a fölirattal Bécsbe.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. A "márciusi ifjak", Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór félresöpörtek minden óvatoskodást, és március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetésekkel adnak nyomatékot. Március 15-én nagy tömeg gyűlt össze, aminek Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ezután a tömeg a Landerer Nyomdához ment, hogy a 12 pontot kinyomtassák, majd Táncsics kiszabadítása következett. Pesten vér nélkül győz a forradalom.

Március 16-án a parlamenti küldöttség találkozik az uralkodóval, aki az udvar nyomására eleinte nem enged, majd a forradalom híre miatt mégis. Megígérik a pontok teljesítését és kinevezik Batthyányt miniszterelnöknek. Ekkor lázas törvényalkotó munka kezdődik, melynek eredménye az "áprilisi törvények". Az uralkodó április 11-én szentesíti ezeket, és ezáltal az államalapítás óta a legfontosabb fordulatot hozzák. Nem túlzás a 48-as alkotmányról beszélni.

Áprilisi törvények:

- függetlenségre vonatkozó törvények: független magyar minisztérium, amely minden jogkörrel rendelkezik, s mely jelentősen korlátozza a király befolyását, a külügyek intézése a király kezében marad, de létrehozzák a magyar külügyminisztériumot, melynek feladata a magyar érdekek érvényesítése.

- jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, megszűnnek a jobbágyi kötelezettségek (az úrbéri terhek és a papi tized), a paraszt megkapja a földet, a földbirtokost pedig az állam kárpótolja. Ez Közép és Kelet-Európa történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb jobbágyfölszabadítás. A földtörvény azonban nem foglalkozik a zsellérek problémájával, azok földet nem kapnak, így ez nem oldódik meg. Ehhez a törvényhez tartozik a felekezetek egyenjogúsága is.

- alkotmányos rend: életbe lép a cenzusos választójog, mely a korabeli Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz kötődött. A lakosság nagyobb hányada szavazott, mint Angliában. Megszűnt az előzetes cenzúra. Az alsótábla népképviseleti országgyűléssé válik, amit nem lehet feloszlatni és megalakulnak a parlamentnek felelős minisztériumok is.

- területi egység: unió Erdéllyel és a déli határőrvidékkel, a nemzetőrség megteremtése.

Értékelésük: Ezek a törvények érvényesek Horvátországra is. Az erdélyi nemzetgyűlés kimondja az uniót Magyarországgal, tehát a törvények innentől kezdve rájuk is érvényesek lesznek. A nemzetiségek nem kaptak politikai jogot, mint közösséget nem ismerik el őket. Voltak persze nyitva hagyott kérdések is, mint pl. az országgyűlés nem rendezte egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze (nem érvénytelenítik a Pragmatica Sanctiót). Nem fejezte be a parasztság terheinek fölszámolását.

Az első független kormány: Nagy huzavona után a miniszterelnök Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányát. A minisztérium összetétele tükrözte az erőviszonyokat, a miniszterek többsége az ellenzéki párt vezetőiből tevődött ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelési és iparügyi tárcát kapta. Kossuth Lajost nem lehetett kihagyni a kormányból, rá a pénzügyek irányítását bízták. Széchenyi István közmunkaügyi miniszter lett. Hadügyminiszterré a művelt, de korábban nem politizáló Mészáros Lázárt nevezték ki. Bekerült a kormányba a korzervatív Esterházy Pál herceg is, mint "a király személye körüli" miniszter.

Elhatározzák, hogy a magyar katonákat felesketik, a honvéd zászlóaljakat önkéntes módon szervezik, a nemzetőrség felállításával kezdik. Az újabb bécsi forradalom hatására az uralkodó elmenekül, ezért újra összehívják az országgyűlést és döntenek új bankjegyek kibocsátásáról. Fontos a külpolitikai helyzet alakulása, számítanak egy német egység kialakulására és arra, hogy ehhez az örökös osztrák tartományok is csatlakoznának. Követet is küldenek Frankfurtba a német birodalmi gyűlésre. Ha az egység nem valósulna meg, az áprilisi törvények által elért jogokat akkor is meg kell tartani. Mind az udvar, mind a nemzetiségek azonban másként gondolják. A nemzetiségek nem nyugszanak bele a magyar államnyelvbe, mindenhol nemzetiségi mozgalmak szerveződnek :

- Karlócán szerb gyűlésen a határőr vidékek önállóságát és bécsi irányítást követelnek.

- Balázsfalván  a románok tartanak gyűlést, ahol ellenzik az uniót Erdéllyel. Bécsi irányítást akarnak, később pedig egyesülni két román fejedelemséggel.

- Túrósszentmárton: a szlovákok csak nyelvi önállóságot követelnek.

- Horvátok: Jellasics horvát bán fölmondja az engedelmességet, pozícióban marad és szervezi a hadsereget.

1848.  június végén megtartják az első népképviseleti választásokat. A polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet aratnak. Innentől a kormány szilárd parlamenti többségre támaszkodhatott. Az új országgyűlés legfontosabb problémája a honvédelem megszervezése. Kossuth ekkor híres beszédet mond, nem tartja kizártnak egy orosz katonai beavatkozás lehetőségét. 200 ezer újoncot kér, melyet megszavaznak neki. Megindul a hadsereg szervezése és egy új papírpénz kibocsátása. Fölajánlják az újoncok egy részét az udvarnak, de amíg fennáll egy esetleges horvát támadás veszélye, addig nem küldik őket.

Radeczki győzelmet arat az itáliai forradalom felett és az udvar radikálisabban áll hozzá a magyar ügyekhez: a Bécsbe küldött két miniszterrel, majd egy 100 fős parlamenti küldöttséggel sem állnak szóba. Memorandumot készítenek, melyben vissza akarják vonni az áprilisi törvényeket. (Széchenyi ekkor őrül meg.) Szeptember 11-én a kormány benyújtja lemondását, csak két miniszter Kossuth és Szemere tartja meg tárcáját. Újra Batthyányt bízzák meg kormányalakítással, az új kormány szeptember 12. és október 2. között volt hatalmon.

Jellasics szeptember 11-én átlépi a határt, a kormány mozgósítást rendel el, a császári magyar katonák elindulnak haza, Kossuth az Alföldre megy toborozni. Miután megtiltják, hogy fellépjen a horvátok ellen, István nádor lemond Bécsből császári biztost küldenek Lambert Ferenc gróf személyében, akit felismernek és megölnek. A magyar seregek, melynek vezetője Móga, Pákozdnál szeptember 29-én ütköznek meg Jellasiccsal, aki a vereség után fegyverszünetet kérve sietve menekül az országból. Mógáék üldözőbe veszik őket, de az osztrák határnál megállnak.

Ekkor veszi kezdetét a szabadságharc, miután nyilvánvalóvá válik az, hogy az osztrák udvar a már korábban megadott jogokat vissza akarja vonni. Magyarország ebben a helyzetben külpolitikailag teljesen magára marad, majd egy hosszan elhúzódó csatasorozat és ütközetek után 1949. augusztus 13-án az orosz seregek előtt Világosnál leteszik a fegyvert.