1848-49. Polgári forradalom és szabadságharc
1846-tól egyre feszültebb a hangulat az osztrák birodalomban, erre
rásegít a galíciai felkelés is és a 46-47-es évek gyenge termése. Ekkor ül
össze az utolsó rendi országgyűlés, éles támadást intéznek a kormányzati
rendszer ellen, a reformok megrekednek. Az alsótáblán az erőviszonyok
kiegyenlítettek és éles ellentét bontakozik ki Széchenyi és Kossuth között. A
párizsi forradalom híre 1848. március 1-én érkezett Pozsonyba. Kossuth az
alsótábla március 3-ai ülésén általános támadást indított az abszolutizmus
egész rendszere ellen. Fölirati javaslatában - melyet az alsótábla ellenvetés
nélkül elfogadott - jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és
független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az országgyűlés feloszlatását
mérlegelte, hogy időt nyerjenek István nádort és helyetteseit Bécsbe hívták.
Így nem volt aki a főrendi táblát összehívja. Kossuth ekkor a pesti
radikálisokhoz fordult, arra bátorította őket, hogy követeléseikkel
gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Március 13-án Bécsben is kitör a
forradalom, Bécs a forradalmárok kezére kerül, Metternich lemond, majd
elmenekül. A győztes bécsi forradalom radikalizálja a magyarokat is, március
14-én Kossuth indítványára - a 12 ponttal összecsengő módon - továbbfejlesztett
fölirati javaslatot a főrendek elfogadták, másnap reggel két hajó vitte a
fényes küldöttséget a fölirattal Bécsbe.
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. A
"márciusi ifjak", Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai
Mór félresöpörtek minden óvatoskodást, és március 14-én este a Pilvax
kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetésekkel adnak
nyomatékot. Március 15-én nagy tömeg gyűlt össze, aminek Petőfi elszavalta a
Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ezután a tömeg a Landerer Nyomdához
ment, hogy a 12 pontot kinyomtassák, majd Táncsics kiszabadítása következett. Pesten vér nélkül győz a forradalom.
Március 16-án a parlamenti küldöttség találkozik az uralkodóval, aki az
udvar nyomására eleinte nem enged, majd a forradalom híre miatt mégis.
Megígérik a pontok teljesítését és kinevezik Batthyányt miniszterelnöknek.
Ekkor lázas törvényalkotó munka kezdődik, melynek eredménye az "áprilisi
törvények". Az uralkodó április 11-én szentesíti ezeket, és ezáltal az
államalapítás óta a legfontosabb fordulatot hozzák. Nem túlzás a 48-as
alkotmányról beszélni.
Áprilisi törvények:
- függetlenségre vonatkozó törvények: független magyar minisztérium,
amely minden jogkörrel rendelkezik, s mely jelentősen korlátozza a király
befolyását, a külügyek intézése a király kezében marad, de létrehozzák a magyar
külügyminisztériumot, melynek feladata a magyar érdekek érvényesítése.
- jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, megszűnnek a jobbágyi
kötelezettségek (az úrbéri terhek és a papi tized), a paraszt megkapja a
földet, a földbirtokost pedig az állam kárpótolja. Ez Közép és Kelet-Európa
történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb
jobbágyfölszabadítás. A földtörvény azonban nem foglalkozik a zsellérek
problémájával, azok földet nem kapnak, így ez nem oldódik meg. Ehhez a
törvényhez tartozik a felekezetek egyenjogúsága is.
- alkotmányos rend: életbe lép a cenzusos választójog, mely a korabeli
Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz kötődött. A lakosság nagyobb
hányada szavazott, mint Angliában. Megszűnt az előzetes cenzúra. Az alsótábla
népképviseleti országgyűléssé válik, amit nem lehet feloszlatni és megalakulnak
a parlamentnek felelős minisztériumok is.
- területi egység: unió Erdéllyel és a déli határőrvidékkel, a
nemzetőrség megteremtése.
Értékelésük: Ezek a törvények érvényesek Horvátországra is. Az erdélyi
nemzetgyűlés kimondja az uniót Magyarországgal, tehát a törvények innentől
kezdve rájuk is érvényesek lesznek. A nemzetiségek nem kaptak politikai jogot,
mint közösséget nem ismerik el őket. Voltak persze nyitva hagyott kérdések is,
mint pl. az országgyűlés nem rendezte egyértelműen az Ausztriához fűződő
kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze
(nem érvénytelenítik a Pragmatica Sanctiót). Nem fejezte be a parasztság
terheinek fölszámolását.
Az első független kormány: Nagy huzavona után a miniszterelnök Batthyány Lajos gróf április
elejére megalakította kormányát. A minisztérium összetétele tükrözte az
erőviszonyokat, a miniszterek többsége az ellenzéki párt vezetőiből tevődött
ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a
vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelési és iparügyi tárcát kapta.
Kossuth Lajost nem lehetett kihagyni a kormányból, rá a pénzügyek irányítását
bízták. Széchenyi István közmunkaügyi miniszter lett. Hadügyminiszterré a
művelt, de korábban nem politizáló Mészáros Lázárt nevezték ki. Bekerült a
kormányba a korzervatív Esterházy Pál herceg is, mint "a király személye
körüli" miniszter.
Elhatározzák, hogy a magyar katonákat felesketik, a honvéd
zászlóaljakat önkéntes módon szervezik, a nemzetőrség felállításával kezdik. Az
újabb bécsi forradalom hatására az uralkodó elmenekül, ezért újra összehívják
az országgyűlést és döntenek új bankjegyek kibocsátásáról. Fontos a
külpolitikai helyzet alakulása, számítanak egy német egység kialakulására és
arra, hogy ehhez az örökös osztrák tartományok is csatlakoznának. Követet is
küldenek Frankfurtba a német birodalmi gyűlésre. Ha az egység nem valósulna
meg, az áprilisi törvények által elért jogokat akkor is meg kell tartani. Mind
az udvar, mind a nemzetiségek azonban másként gondolják. A nemzetiségek nem
nyugszanak bele a magyar államnyelvbe, mindenhol nemzetiségi mozgalmak szerveződnek :
- Karlócán szerb gyűlésen a határőr vidékek önállóságát és bécsi
irányítást követelnek.
- Balázsfalván a románok
tartanak gyűlést, ahol ellenzik az uniót Erdéllyel. Bécsi irányítást akarnak,
később pedig egyesülni két román fejedelemséggel.
- Túrósszentmárton: a szlovákok csak nyelvi önállóságot követelnek.
- Horvátok: Jellasics horvát bán fölmondja az engedelmességet,
pozícióban marad és szervezi a hadsereget.
1848. június végén megtartják az
első népképviseleti választásokat. A
polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet aratnak. Innentől a kormány szilárd
parlamenti többségre támaszkodhatott. Az új országgyűlés legfontosabb
problémája a honvédelem megszervezése. Kossuth ekkor híres beszédet mond, nem
tartja kizártnak egy orosz katonai beavatkozás lehetőségét. 200 ezer újoncot
kér, melyet megszavaznak neki. Megindul a hadsereg szervezése és egy új
papírpénz kibocsátása. Fölajánlják az újoncok egy részét az udvarnak, de amíg
fennáll egy esetleges horvát támadás veszélye, addig nem küldik őket.
Radeczki győzelmet arat az itáliai forradalom felett és az udvar
radikálisabban áll hozzá a magyar ügyekhez: a Bécsbe küldött két miniszterrel,
majd egy 100 fős parlamenti küldöttséggel sem állnak szóba. Memorandumot
készítenek, melyben vissza akarják vonni az áprilisi törvényeket. (Széchenyi
ekkor őrül meg.) Szeptember 11-én a kormány benyújtja lemondását, csak két
miniszter Kossuth és Szemere tartja meg tárcáját. Újra Batthyányt bízzák meg
kormányalakítással, az új kormány szeptember 12. és október 2. között volt
hatalmon.
Jellasics szeptember 11-én átlépi a határt, a kormány mozgósítást
rendel el, a császári magyar katonák elindulnak haza, Kossuth az Alföldre megy
toborozni. Miután megtiltják, hogy fellépjen a horvátok ellen, István nádor
lemond Bécsből császári biztost küldenek Lambert Ferenc gróf személyében, akit
felismernek és megölnek. A magyar seregek, melynek vezetője Móga, Pákozdnál
szeptember 29-én ütköznek meg Jellasiccsal, aki a vereség után fegyverszünetet
kérve sietve menekül az országból. Mógáék üldözőbe veszik őket, de az osztrák
határnál megállnak.
Ekkor veszi kezdetét a szabadságharc, miután nyilvánvalóvá válik az,
hogy az osztrák udvar a már korábban megadott jogokat vissza akarja vonni.
Magyarország ebben a helyzetben külpolitikailag teljesen magára marad, majd egy
hosszan elhúzódó csatasorozat és ütközetek után 1949. augusztus 13-án az orosz
seregek előtt Világosnál leteszik a fegyvert.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése