Széchenyi és Kossuth

Széchenyi (1790-1860)

- arisztokrata családból:

apja: Szééchenyi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója)

anyja: Festetich Júlia (macénás család)

- Napóleoni háborúk után utazik, spleen, nem foglalkozik a birtokaival, látja az ország elmaradását, alapproblémákat, Wesselényi hatására visszatér, hitelt kér, de a bécsi bank megtagadja, mert nem tud mit zálogként felmutatni (ősiség trv.)

- 1830: Hitel:

Ø Bécs és a rendek közti ellentétnek véget kell vetni

Ø Reformokat az arisztokráciának kell levezetni (a bocskoros nemes nem tudná)

Ø A nemesség adózzon, kezdetben még csak bizonyos terheket vállaljon

Ø Jobbágyságot eltörölni (önkéntes örökváltsággal= a jobbágy összegyűjti a pénzt, kiválthatja magát)

Ø Törvény előtti egyenlőség

Ø Birtok bírhatóság

Ø Ősiség trv. Eltörlése

Ø Belső vámok, céhek eltörlése

- 1831: A Hitel kritikája: Dessewfy József: Taglalat (ő a haza szempontját tartja fontosnak)

- válaszok: Wesselényi megvédi: Balítéletek Széchenyi: Világ (világosság = megmagyarázza a pontokat)

- 1831: Stádium: Széchenyi rendszerezi gondolatait

- gyakorlati tevékenysége:

Ø kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására

Ø közlekedés javítása: Vaskapu hajózható, Tisza-szabályozása

Ø dunai gőzhajózás

Ø hajógyár, téli kikötő

Ø selyemhernyó-tenyésztés

Ø gőzzel hajtott hengermalom

Kossuth Lajos (1802-1894)

- Monokon születik, birtokát vesztett nemesi család, apja

- Jogot tanul

- ’32-’36-os ogy.-n részt vesz egy arisztokrata helyett, megírja az Országgyűlési Tudósításokat

- utána Törvényhatósági Utasítások, 3 évre börtönbe kerül (angol, közgáz)

- kiengedik, alsóházi képviselő, 1841: egy lap szerkesztője: Landerel-féle Pesti Hírlap. A kormány úgy véli, hogy a cenzúrával féken tarthatja. Új műfaj: politikai vezércikk (elemző munka) (’44-ben elbocsátják)

- elvei:

Ø függetlenség a Habsburg birodalmon belül

Ø békés reformok

Ø érdekegyesítés

Ø Széchenyi arisztokratákra, ő középbirtokosokra támaszkodik

Ø Elsősorban az ipart fejleszteni

Ø Ősiség trv. Eltörlése

Ø Kötelező örökváltás: részben az állam támogassa a jobbágyokat, de így a nemeseknek is adózni kell

Ø Nem kell a vármegyét reformálni, így fordulhatnak szembe Béccsel

- gyakorlati tevékenység: cél: iparfejlesztés

Ø Iparegyesület

Ø Magyar Kereskedelmi Társaság

Ø ’42-ben 1. ipari kiállítás

Ø védővámok kellenek, de a király nem engedi, ezért megalapítja a Védegyletet (1844): 6 évig magyar árut vásárolnak

- egyre népszerűbb lesz, Széchenyi felülről jövő reformokban bízik, nem akar Béccsel ellentétet

A reform országgyűlések ’25-’48-ig

1825-27:

- azért hívják össze, hogy a királynét megkoronázzák

- nincsenek reformok

- a nemesség egységesedik, összefognak a magyar nyelvért

- meg kell alapítani a Magyar Tudományos Akadémiát (Bessenyei)

1830:

- rövid ogy., a külföldi események hatására:

Ø Francia júliusi forradalom: Lajos Fülöp vissza, alkotmányos kir. ® Mo.-n erősödik a liberalizmus

Ø 1830: Belgium elszakad a Habsburgoktól

Ø 1830-31: Lengyel szab. harc, galíciai felkelés (Bécs a jobbágyokat a nemesek ellen lázítja)

Ø északon kolerajárvány, karantén ® a jobbágyok éheznek, nem tudnak az Alföldön munkát vállalni, délen pedig nem tudnak learatni. Megpróbálják fertőtleníteni a vizeket, bizmutmérgezés. Azt hiszik a nemesek irtják őket.

A nemesek félnek a parasztfölkelésektől, hogy Bécs ellenük lázítja, szükség van érdekegyesítésre.

1832-36.

- Pozsonyban, felső táblán konzervatívok (nem akarnak változást), alsó táblán: ellenzék: Wesselényi, Deák, Kölcsey (Kossuth a felsőházban)

- Kossuth: Országgyűlési Tudósítások

- Ogy-i ifjúság kialakul: közvéleményt informálja

- ’33-ban az ogy. elfogadja az önkéntes örökváltságot, de az uralkodó a bocskoros nemességet megvesztegeti, a követek olyan követutasítást kapnak, hogy ellene szavazzanak (Kölcsey lemond)

- 1. Budát-Pestet összekötő híd

- 1767-es urbárium életbe lépése

- vasúthálózat építése

1835-ben I. Ferenc meghal, V. Ferdinánd kerül trónra, a hatalom Metternich kezében. Gazd. válság, belső feszültség, a kormánynak változtatni kell a politikáján:

- kiengedi a politikai foglyokat

- Dessewffy Aurél megerősíti a konzervatív pártot: fontolva haladók

- Meneszti a kancellárt, Pálffyt (részt vett a megtorlásokban)

1839-40:

- Alsótábla: reformpárt képviselője: Deák

- Felsőtábla: Batthyány, reformpárt megerősödik

- Elfogadják Széchenyi féle örökváltságot

- Politikai fogjokat kiengedik

- Latin az államnyelv, de a hivatalokban bővül a magyar nyelv használata

- Váltótörvény: hitelt kaphat, a váltó értékét ráteszik a birtokra

- Bárki alapíthat ipari üzemet

- Bárki kereskedhet

1843-44:

- Kossuth hatására az ipar felé fordul a figyelem

- Az államnyelv magyar lett

- Működik az érdekegyesítés: a jobbágy megkapja a birtok bírhatóság jogát

- Nem fogadják el a védővámot és a kötelező jobbágyfelszabadítást

1846: Galíciai felkelés, polgári párt a hatalmon, erősödik az ellenzék

1847. márc. 15: létrejön az Ellenzéki párt:

- Deák, Kossuth, Batthyány

- Ellenzéki nyilatkozat:

Ø Politikai szabadságjogok kiterjesztése

Ø Felelős magyar minisztérium

Ø Népképviseleti parlament

Ø Közteherviselés

Ø Jobbágyfelszabadítás

Ø Unió Erdéllyel

1847. nov. 11. utolsó ogy.:

- Felsőházi ellenzéki képviselő: Batthyány

- Alsóházi ellenzéki képviselő: Kossuth

- A kormány olyan kérdést akar, amiben az ellenzék megosztott, pl. társadalmi átalakulás

- Kossuth az udvar abszolutizmusára irányítja a figyelmet (itt egységesek)

- Van háziadó, de nincs közteherviselés

- Eltörlik az ősiséget

- Nincs kötelező örökváltság

48-as forradalom március – szeptember

Előzmények:

- a reformkor ne tudja parl. keretek közt a legnagyobb feszültségeket megoldani:

Ø nemzetiségi kérdés

Ø jobbágykérdés

Ø jogok kiterjesztése

- külső: forradalmi hullám Palermóból, a forradalom hatására megváltoznak az erőviszonyok

III. 3: Kossuth: Fölirati javaslat: az alsótábla elfogadja

- alkotmányt, az egész birodalomnak (alk. korlátozná az uralkodói hatalmat)

- kötelező jobbágyfelsz.

- Közteherviselés

- Független nemzeti kormány

A forradalmat előmozdítja

Bécs húzza az időt, a nádort, István főherceget visszahívja Bécsbe, így nem működik a főrendi hát, nem tudnak törvényt szentesíteni, összeülni.

III. 13. Bécsben kirobban a forradalom (uralkodó V. Ferdinánd, de Metternich kormányoz)

A nádor visszatér Pozsonyba.

A Fölirati Javaslatot viszik Bécsbe, közben III. 15-én Pest-Budán is kirobban a forradalom, vezetői az ellenzéki kör, márciusi ifjak (Petőfi, Vasvári, Irinyi József, Jókai)

Elszavalják a Nemzeti Dal, kiadják a 12 pontot:

1.       Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.

2.       Felelős miniszteriumot Buda-Pesten.

3.       Évenkénti országgyűlist Pesten.

4.       Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben

5.       Nemzeti őrsereg

6.       7Közös teherviselés

7.       Urbéri viszonyok megszüntetése

8.       Esküdtszék képviselet egyenlőség alapján

9.       Nemzeti Bank

10.    A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldiedet vigyék el tőlünk

11.    A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttasanak

12.    Unio

V. Ferdinánd elfogadja a Fölirati Javaslatot, az úrbéri terheket, a papi tizedet eltörli

IV. 11: áprilisi törvények:

- feudalizmus megszüntetése

- a volt közhivatalok felszámolása, amit Bécs nevezett ki pl. helytartótanács

- kötelező jobbágyfelsz: minden jobbágy felszabadul, a telkes jobbágy megkapja a földjét, az állam vállalja a kártérítést, de az írtásföldeket, szőlőföldeket nem kapják meg

- megváltozik a választójog: marad a cenzusos, de alacsony jövedelemhez kötik 300 ezüstforint, 20 év, férfi, az értelmiségiek autómatikusan

- eltűnnek a nemesi kiváltságok

- eltűnik az előzetes cenzúra, de óvadékot fizetnek, naponként megjelenőnél 10000 forint, ritkábban 5000

- megmarad a két kamarás rendi ogy.

- független felelős magyar kormány: a kormány a parlamentnek felelős, nem az uralkodónak, a parlament választja az uralkodó nevezi ki (csak a hadügy, külügy és a hadsereghez tartozó pénzügy marad az uralkodó kezében)

1.       Független magyar kormány:

- miniszterelnök: Batthyány Lajos

- igazságügyi: Deák Ferenc

- belügy: Szemere Bertalan

- vallás, és oktatás: Eötvös Jószef

- földművelés, iparfejlesztés: Klauzál Gábor

- pénzügy: Kossuth Lajos

- közmunkaügy: Széchenyi István

- hadügy: Mészáros Lázár

- király személye körüli miniszter: Esterházy Pál

A kormány az áprilisi törvények betartásával akar kormányozni, de meg kell teremteni a haderőt, nehéz az anyagi helyzet.

Egész Európában forradalmak, Bécs időhúzásból írja alá az áprilisi törvényeket, olasz és bécsi mozgalmakkal van elfoglalva, ezt az időt kellet volna megragadni, de nyár elején több feszültség:

- parasztmozgalmak (rendezetlen szőlődézsma), szept. 15-én eltörlik

- nemzetiségi kérdés: hat a nacionalizmus, más államban egy birodalom, egy nép, de mi többnemzetiségű, mindenkire vonatkoznak az áprilisi törvények, de pl. a választhatóság a magyar nyelvhez kötött, Bécs támogatja a mozgalmakat:

Ø románok: Balázsfalván: erdélyi románok elutasítják az uniót, mert ott ők vannak többségben

Ø szlovákok: Túrótszentmárton: kollektív jogokat, saját anyanyelvet, iskolát

Ø délszlávok: a horvátoknak mindig volt külön autonómiája, használhatta a nyelvét is (szlábor: külön területi gyűlés) a bán Jellasics lesz

Ø szerbek: Vajdság, stb. katonai szolgálatot látott el, el akar szakadni, Bécs támogatja, elsők akik a magyar kormánnyal szemben fellépnek, először német telepes falvakat támadnak

Július ötödikén megtartják az első népképviseleti választások alapján összeült ogyt. Célok:

- létrejön a nemzetőrségnek álcázott első tíz honvédzászlóalj

- Szemer elrendeli az újoncok összeírását

- A frankfurti parlamenthez közelednek, mert ők is német egységet akarnak

- Papírpénz: Kossuth bankó kibocsátása

- A nemzetségi kérdést meg kell oldani

- A magyar ipart fejleszteni

- Hadsereg megszervezése

- Július 11: Kossuth szónoklata: 200.000 újoncot kér, 42 mill. támogatást, sikere van

- Közben Bécs katonákat kér az észak-itáliai harcokhoz, a kormány húzza az időt, Jellasics eltávolítását kéri

Bécs leveri a kis forradalmakat, magyarok fele tud fordulni. A pragmatica Santio-ra hivatkozva a hadügy, pénzügy átadását követeli, viszahelyezi Jellassicsot, akormány lemond

Szemere, Kossuth, Mészáros marad, Batthyányit szeptember 11-én István nádor az új kormány alakításával bízza meg.

Kosszuth az új végrehajtó hatalom elnöke, 6 tagú Országos Honvédelmi Bizottmány

Szabadságharc ’48. szeptember – ’49. okt.

- szept. 11: Jellasics átlépi a Drávát, utána felkelések

- a magyarok lelkiismereti válságban, mert nem mernek támadni, mert a császár katonáinak tartják magukat, de közben a hazájukról van szó, sokan lemondanak

- Móga felszólításra szeptember 29-án csatát válla Pákozdnál, győz

- Jellassicsot Ozoránál Perczel-Görgei nemzetőre leverik

- Jellasics elhagyja az országot

- Okt. 6: 2. bécsi fölkelés, ezt a magyarok nem használták ki

- Okt 30: átlépjük a Lajtát, Schwechatnál vereség, így a bécsi felkelést nem tudjuk támogatni. Mógát leváltják, helyére Görgei Artúr (kivégzi Zichyt)

- Dec. 2: V. Ferdinándot lemondatják, helyére Ferenc József, akit nem köteleznek az áprilisi törvények

- Több irányból támadás ér:

Ø Schick elfoglalja Kassát, az ipar egyik központját

Ø Puchner Erdélyben támad, elfoglalja, Kolozsvárt, de Gábor Áron megakadályozza, hogy egyesüljenek

Ø Winischgratz nyugatról

- Görgei visszavonul, Puchner védekezni próbál, de veszt

- Feladják a fővárost, Debrecenbe költöznek

- Batthyány Lajos, és Deák békeküldöttsége hiábavaló, Batthyányt börtönbe

- Jan. 5: Görgey Vácott kiáltványt az alkotmány védelme mellett, de az OHB-től elhatérolja magát, Kossuth csalódott benne, mert azt hitte a függetlenség radikális híve.

- Görgei a bányavárosokba szorul, pihenő, védi a vidéket

- Febr. 5: Guyon Richard áttöri a Branyiszkói-hágót, Görgei jöhet

- Klapka visszaveri Tokajnál Schicket, Perczel Windischgrath-t, Bem visszaszerzi Kolozsvárt

- Az országgyűlés működőképes, felállítja a vésztörvényszéket

- Visszafoglalják Erdélyt

Ø Az urbán (román) hadsereget Bem kiűzi

Ø A székelyek is támogatják Bemet

Ø II. 9: piski csata: Puchnert megveri, Segesvár, Medgyes, Nagyszeben visszaszerezve

Ø Erdély soknemzetiségű, Bem amnesztiát ad a nemzetiségi foglyoknak

Ø III. 19: Brassó előtt az osztrák-orosz hadarőt megverik

Ø III. 21: Erdély felszabadul

- Kossuth tudja, hogy a forradalomhoz a középnemesség támogatása kell, nem folytat nyílt köztársasági propagandát

- Dembinskit fővezérnek nevezi ki, Káponánál döntetlen, helyére Görgei

- III. 4: Olmütz: Okrojált alkotmány: megszünteti Magyarország függetlenségét

- Klapka haditerve: két oldalról támadni

Ø IV. 2: Eger, Gyöngyös, Hatvan: melléksereg győz

Ø IV. 4: Tápióbicske: győzelem, rájönnek a két oldalú támadásra

Ø IV. 6: Isaszeg: győzelem, Wind. helyett Welden

Ø IV. 10: Vác: Görgei győz

Ø V. 21: vár is vissza, eddig Hanczi védte

- ápr. 14: válasz az oktrojáltra: debreceni Nagyteplomban Kossuth: Habsburg-ház trónfosztása, birodalom függetlensége

- Függetlenségi Nyilatkozat megosztja a közvéleményt, békepárt megerősödik, Kosszuth hatásköre csökkent, politikailag elszigetelődött

- Debrecenben új kormány:

Ø Miniszterelnök, belügy: Szemere Bertalan

Ø Pénzügy: Duschek Ferenc

Ø Vallás, közokt.: Horváth Mihály

Ø Igazságügy: Vukovits Sebő

Ø Külügy: Batthyány Kázmér

- megerősödik a békepárt, megszűnnek a kormányszékek, politikai biztosok

- Ferenc József I. Miklós orosz cártól kér segítséget, aki május 9-án tudatja segétségét:

Ø Magyarokat sok lengyel támogatja

Ø Oroszország Ausztriát gyámsága alá helyezheti

- júniusban átlépik a határt: két oldalról támadnak: Haynau (bresciai hiéna) 160 ezerrel nyugatról, Paszkievics 200 ezerrel

- Dunántólon úgy végigmennek, hogy csak Pöltemberg seregével találkoznak

- Június 9: peregei csatában még győzelem

- Általános népfölkelések, az országgyűlés megszavazza a nemzetiségi törvényt (július 28. Európában az első)

- Dembinski Szegedet feladja, Temesvár felé megy, leváltják, helyére Bem

- Aug. 9: Temesvárnál Bem csatát vállal, győz

- Kossuth és a Szemere kormány lemond aug. 11-én

- Aug. 13: Világos fegyverletétel

- Utóvédharcok: Lázár Vilmos, Vécsey

- Utoljára Komáromot adja át Klapka október 2-án