google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 28., hétfő

A kommunista diktatúra kialakítása Magyarországon


1944-45: szovjet hadsereg megjelenésével véget ér a német megszállás és nyilas uralom → szovjet megszállás (óriási károk)
Az ország gazdasági helyzete:
→ Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza
→ Élelmiszer-fejadag
→ A világgazdaság legnagyobb inflációja → pengő elértéktelenedett
1944. dec. 2: az öt ellenzéki párt (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt) megalapítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot
- átveszik a kommunista programot
1944. dec.22: megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány
Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla
A kormány névsorát Moszkvában hagyják jóvá
Első intézkedések:
→ Igazolóbizottság: a közalkalmazottaknak bizonyítaniuk kellett, hogy nem voltak szélső jobboldali szervezet tagjai
→ Új rendőrség: a kommunisták aránya magas
→ Népbíróságok:
- csak az elnöke volt jogász
-169 kivégzést hajtanak végre (pl.: Imrédy Béla, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bárdossy László)
-27000 ember börtönbe kerül
→  600/1945.: földtörvény
- elkobozza az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat és a háborús bűnösök földjeit
- kisajátítja az úri birtokok 100 hold feletti részét és a parasztbirtokok 200 hold feletti részét
Törpebirtokokat hoznak létre
1945: általános, titkos és 1990-ig az utolsó demokratikus választás
A pártok szavazati megoszlása
FKgP  57%
MSzDP  17,4%
MKP   16,9%
NPP    6,9%
Egy független országban a FKgP abszolút többsége birtokában önállóan alakíthatott volna kormányt, de szovjet utasításra nagy koalíció jön létre.
Miniszterelnök: Tildy Zoltán (FKgP)
14 miniszter:
7 fő FKgP
3 fő MSzDP
3 fő MKP
1 fő NPP
Kulcstárcák kommunista kézben összpontosulnak:
- Rákosi Mátyás: miniszterelnök-helyettes, államminiszter
- Nagy Imre: belügyminiszter
- Gerő Ernő: újjáépítési és közlekedési miniszter
1946. február 1.:
- Köztársaság
- Köztársasági elnök: Tildy Zoltán
- Miniszterelnök: Nagy Ferenc
Szalámi taktika: a kommunisták a FKgP újabb és újabb csoportját szorítják ki a hatalomból
1946 eleje: FKgP arányosítást követel (a választási eredménynek megfelelően részesedjenek a hatalomból + orvosolják a gazdag parasztok sérelmeit)
Baloldali Blokk (MKP, NPP és SZDP baloldala) tömegtűntetéseken követeli a „reakciósok” távozását →   FKgP meghátrál (ok: nem akart indokot adni a szovjet csapatok további tartózkodására)
- Kovács Béla (földművelési miniszter) lemond
- 21 politikust kizárnak a frakcióból
Sulyok Dezső vezetésével megalakul a Magyar Szabadság Párt (az első szelet)
1946: Rajk László új belügyminiszter feloszlatott 1500 társadalmi és civilszervezetet →   megsemmisítette a civil társadalom önszervező képességét
1946: „B” lista: állami alkalmazottakat politikai okokból elbocsátanak
A polgári erők megpróbálták a kommunista erőket feltartóztatni, de a FKgP és a NPP által beterjesztett törvényt a mezőgazdaság érdekképviseletéről a SZEB nem engedte tárgyalni. A MSzDP-on belül Kéthly és Peyer felhívja a figyelmet a beépült kommunistákra.
Kommunista belügy elindította az első koncepciós pereket „köztársaság ellenes” összeesküvés vádjával
Kínzás →   Hamis vallomás
Belekeverték a FKgP centrumát:
- Kovács Bélát mentelmi jogát a parlament nem függeszti fel, ezért nem lehet bíróság elé állítani →   a szovjetek elrabolják („kivonják a forgalomból”)
- Nagy Ferencet távollétében belekeverték az összeesküvésbe és svájci tartózkodása idején Rákosi     bejelenti lemondását
- Újabb képviselőket zárnak ki a frakcióból
Szétverték a FKgP centrumát, így elérték az időelőtti választás kiírását:
1947-es kékcédulás választás:
a választók, amennyiben nem lakhelyükön tartózkodtak, a kék színű névjegyzékkivonattal bárhol szavazhattak az országban. A MKP hamis kék cédulákkal ellátott csoportokat szállított faluról falura, akik minden urnánál a MKP-ra voksoltak →  így 22,3%-kal a MKP a legerősebb párt, de még így is a polgári erőknek több mint 50%-uk van, ezért a kommunisták megsemmisítik a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait → nem lehetséges kommunisták nélküli koalíció létrehozása
Látszatkoalíció jön létre Dinnyés Lajos (FKgP) vezetésével.
MSzDP vezetéséből Marosán György vezetésével kiszorították a valódi, régi szociáldemokratákat.
1948: egyesítő kongresszus
MKP + MSzDP (egyesítik) →   MDP (Magyar Dolgozók Pártja)
A tényleges hatalom birtokosai
- Rákosi Mátyás
- Gerő Ernő
- Farkas Mihály
1948: Tildyt lemondatják →   Szakasits Árpád: köztársasági elnök
1949: Magyar Függetlenségi Népfront: minden pártnak kötelező volt belépni
A választásokon csak a Népfront indíthatott jelölteket
Egypártrendszer
Kiépült a pártállam: a párt és az állam tisztségei összefonódtak
→    Minden döntés a pártban születik
→    A parlament és a kormány tevékenysége csak látszat
→    A párt ellenőrizte a gazdasági, politikai és kulturális életet
Beleavatkozik az emberek magánéletébe is

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése