2013. január 27., vasárnap

Magyarország Mátyás idejében


Magyarország Mátyás idejében

Az 1456 júliusi nándorfehérvári győzelmet követően meghalt Hunyadi János, az ostrom utáni pestis áldozata lett. Halála után hatalmi viszály tört ki: Hunyadi László megölette Cillei Ulrikot, aki V. László, a király nagybátyja volt. Válaszul Garai László nádor Budán lefejeztette, Hunyadi Mátyást pedig V. László fogságba vetette és magával vitte Prágába. 1457-ben azonban V. László meghalt. 1458-ban Garai nádor és a Szilágyi testvérek egyezménye: Garainak büntetlenség, Mátyásnak a királyi cím járt, Szilágyi Mihály lett 5 évre a kormányzó. 1458. január 20-án Budán, a Duna jegén, a királyválasztó országgyűlésen Hunyadi Mátyást királlyá választották.

Hunyadi Mátyás (1458-90.)
1443 februárjában született Kolozsváron Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János 2. fiaként. Vitéz János váradi püspök volt a tanítómestere. Tudott magyarul, csehül, latinul és németül. Apja tolmácsa volt, 11 évesen apja lovaggá ütötte. V. László halálakor szerződést kötött Podjebrád Györggyel, a későbbi cseh királlyal lánya, Katalin eljegyzéséről. Eleinte korona nélkül uralkodott, ugyanis III. Frigyes nem adta ki neki.

A belső rend megszilárdítása:
- Szilágyit hamar eltávolította Budáról, megbízta a törökök elleni harc irányításával
- hatalmas vagyonára és híveire építve a bárók megfékezését tűzte ki célul. A birtokelkobzás mellett a tisztségviselők leváltása volt a fő fegyvere, a fontos helyekre köznemesi híveit ültette, így kikapcsolta a királyi tanácsot
- Garait megfosztotta nádori, Újlakit erdélyi vajda tisztétől. Garai ekkor Frigyest hívta meg a trónra. Mátyás   ígéretekkel megosztotta a bárókat, majd kiverte az országból az árulók és a német-római császár seregét. 1463-ban Frigyes békére kényszerült Bécsújhelyen. A béke: ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg, a trón Frigyesé. Frigyes visszaadta a koronát, 1464-ben megtartották a koronázást
- Mátyás uralkodásának első évtizedeiben törekedett a rendi monarchia megszilárdítására (a bárók ellenében), ezért köznemesi többségű az országgyűlés
- átrendezte az arisztokráciát: sok család neki köszönheti felemelkedését: Szapolyaiak, Báthoryak

Gazdaság
- az árutermelés a XV.sz. 2. felében tovább szélesedett, a jómódú parasztok mellett a szegényebbek is egyre sűrűbben vitték piacra terményeiket
- Mátyás előtt a bevételek 60 %-a az agrárszférából jött. Ez Mátyás ideje alatt sem változott. A mezőgazdaság szerkezetére sem jellemző a változás, megjelent azonban a hideg-marhatartás (állatok télen-nyáron a legelőn vannak), növekedett a szarvasmarha-tenyésztés, a ló- és juhtartás és a gabonatermelés mellett a kertészet és a szőlőtermelés is teret hódított.
- változott viszont a parasztság belső szerkezete: nőtt a többtelkes, jómódú parasztok és a földnélküli zsellérek száma. A paraszti társadalom differenciálódása legerőteljesebben a mezővárosokban ment végbe. Egyre szélesebb rétegek csatlakoztak a kereskedelemhez Þ a paraszti árutermelés növekedésével nőtt az iparral foglalkozók száma
- az ipari termelés általában céhes keretek közt folyt

Lakosság, városok
- a gazdasági fejlődés következtében jelentősen megnőtt a lakosok száma (XV. sz. végén 3,5-4 millió). A lakosság nagyobb része 100-150 fős falvakban élt. A mezővárosok száma 800-900 volt (általában kiváltság a vásártartás és az adó egyösszegű fizetése). Legnagyobb mezővárosok: Pécs, Szeged, Nagyvárad. Lényegesen kevesebb város (kb. 18) volt. A legfejlettebb város Buda és Pest, a távolsági kereskedelem központja.

Külkereskedelem
- az ipari termelés elmaradt a nyugati országokétól. A kivitelben még mindig döntő volt a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok szerepe, míg nyugati ipari termékeket hoztak be. A XV. sz. folyamán jelentős mennyiségű nemesfém került ki az országból. A városok élén olasz és német kereskedők álltak. Mátyás korában nő a magyar kereskedőréteg. (A gazdasági fejlődés általános a korban és ez minden régióra igaz, de ellentétek is vannak: hiányzik a polgárság, kézművesség és a városok fejletlenek.)





Centralizációs intézkedések:
Mátyás a közigazgatás, és az államszervezet továbbfejlesztésével, valamint az állandó zsoldoshadsereg megszervezésével a hatalom központosítását akarta elérni. Az ipar és a polgárság fejletlensége miatt az állami adók és a központosítás anyagi terhét a jobbágyságnak kellett viselnie.
- az államigazgatás átszervezése: megváltoztatta a nádor státuszát: eddig uralkodó tisztviselő volt, innentől ő a főkapitány és a király távollétében a kormányzó. A nagy kancelláriát a fő és a titkos kancellária egyesítésével hozta létre, amely így a legfontosabb államügyek intézője lett. A királyi tanács háttérbe szorult. A kancellár hivatali főnök lett, akit Mátyás maga jelölt ki. A kancelláriába jogi végzettségű emberek kerülhettek:
- titkár: az uralkodó közvetlen munkatársa
- kincstartó: a pénzügyek felügyelője, az ország gazdasági vezetője
A diplomáciai ügyek Mátyás kezében futottak össze. 1471-től a rendektől függetlenül, törvények helyett főleg rendeletekkel próbált kormányozni, nem változtatott a rendi gyűlés szerkezetén, összehívta azt, de ígéretét nem tartotta meg. Önmagát élő törvénynek tekintette és nem tűrte az önálló koncepciókkal rendelkező embereket. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze, az állam irányítását hivatalnokaira bízta, a bárókkal szemben a köznemességre támaszkodott.
- igazságszolgáltatás: létrehozta a személynöki széket, a személynököt ő nevezte ki
- fekete-sereg: az államkincstár bevételei lehetővé tették egy állandó zsoldossereg felállítását. Ezzel függetlenítette magát a bárók bandériumaitól. 1461-ben legyőzte Jiskra rabló-lovagot, aki lemondott a magyar területek feletti hatalmáról. Az ő katonái képezték a soknemzetiségű sereg alapját. Háború idején 28000 főből (20 ezer lovas, 8 ezer gyalogos) állt. Új fegyvernem a huszárság és már vannak ágyúk is, naszádflotta a Dunán.      Kiemelkedő vezetők: Kinizsi Pál, Magyar Balázs és Haugwitz János.
- adók bevezetése: a régi adókat megszüntette, a kapuadó helyett bevezette a füstadót, amelynek összege ugyanannyi volt (20 dénár). Legfontosabb adófajta a rendkívüli hadiadó, mely a hadsereg fenntartását szolgálta. Az új adó fizetése alól senkinek sem volt felmentése. Évi jövedelmének 2/3-át a hadsereg emésztette fel. Ügyelt arra, hogy a földesurak jogtalan adókkal ne terheljék a jobbágyokat, többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözését.

Külpolitika:
- Mátyás nyugati céljai miatt apósa, a cseh király ellen fordult (felesége: Katalin 1464-ben meghalt), erre ösztönözte a pápa is, aki eretnekséggel vádolta Podjebrádot. 10 éves hosszú harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen  osztoznia kellett a Jagellókkal.
- Mátyásnak uralkodása kezdete óta szembe kellett néznie III. Frigyes hódító szándékaival. Ezért, s hogy a Habsburgok helyzetét a birodalmon belül megingassa, a nyolcvanas években betört Ausztriába és jelentős győzelmeket aratott, 1485-ben Bécset is elfoglalta
- a 80-as években - Habsburgok visszaszorításával párhuzamosan - a déli végek, Bosznia megerősítésén fáradozott. 1481-ben a török által megszállt területre messzire benyomult. Csapatai a be-betörő törököket mindig visszaverték. Mátyás felismerte, hogy a török ellen csak összefogva lehet felvenni a harcot, de erre sem III. Frigyes, sem a pápa nem volt hajlandó, így 1483-ban 5 évre szóló békét kötött a szultánnal.

Az utolsó évek
- életének utolsó 5 évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét, dinasztia-alapításra törekedett, örökösének Corvin Jánost - fiát - jelölte meg. 1490. április 6-án halt meg, 47 évesen. Mátyás a központosítással megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt. Az ország gazdasági és társadalmi erőit össze tudta fogni, csakhogy - mert teljesítménye személyéhez kötődött - halála után problémák jelentkeztek. Corvin Jánosnak, a kijelölt utódnak több ellenfele volt, a királyi címre Miksa és a Jagellók is pályáztak. Corvin visszahúzódott a déli birtokokra, bosnyák király és horvát bán lett. A főurak Jagelló U. Lászlót választották királynak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése