2013. január 30., szerda

A parlamenti demokrácia működése Magyarországon


1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai
2) Az ellenzék ellenőrző szerepe
3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata
Demokrácia:
Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom)
Két fajtáját különítjük el működése alapján:
    • Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket
    • Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket
A magyar demokrácia működése:
Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom
Országgyűlés
Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése.
Feladatai: alkotmány elfogadása
Törvények megalkotása
Állami költségek elfogadása
a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása
Nemzetközi szerződések jóváhagyása
Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.
Kormány
Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.
Köztársasági elnök
Köztársasági államformában legfőbb közjogi személy
Őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
Kifejezi a nemzet egységét
Ő a fegyveres erők főparancsnoka
Az országgyűlés 5 évre választja meg
Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges
A ház titkos szavazással választja meg
Feladata:
  • képviseli a Magyar Köztársaságot
  • nemzetközi szerződéseket köt
  • megbízza és fogadja a nagyköveteket
  • népszavazást kezdeményezhet
  • kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat
  • kitüntetéseket adományoz
  • dönt az állampolgársági ügyekben
  • gyakorolja egyéni kinevezési jogát
A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.
Alkotmánybíróság:
Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Állami számvevőszék:
Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.
Nemzeti jelképeink:
  • az állam elnevezése és jellege
  • Himnusz
  • zászló, címer, főváros
Nemzeti ereklyék:
  • szent korona és a koronázási jelképek
  • Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb
Állami szimbólumok
  • nemzeti- és állami ünnepek
  • legmagasabb állami kitüntetések
  • állami eskü
  • állami pecsétek
Választójog:
Általános, közvetlen, egyenlő, titkos
Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.
A szavazás 7 pontja:
  • titkos
  • szavazni csak személyesen lehet
  • a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás
  • a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét
  • megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában
  • külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra
  • a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése