2013. január 27., vasárnap

A reformkor legfontosabb kérdései


A reformkor legfontosabb kérdései, Széchenyi politikai portréja
A XIX. század elejére Magyarországon a feudális berendezkedés válságba került. Megfigyelhető a két alapvető osztály bomlása. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésképtelen. Gróf Széchenyi István felismerte a fejlődésképtelenséget, és számos dolgot tett, hogy megoldja a problémákat.
Gróf Széchenyi István 1791-ben született, Bécsben. Élete kezdetben olyan volt mint a többi arisztokrata ifjúé. 1808-tól katona volt, nem tudja hogyan élhetne hasznosan. Utazgat, élete célját keresi. Ekkor ismerte meg Wesselényit, az Erdélyből származó, igen jó szónokot, aki ekkor már politizált. Sokat beszélgettek, vitatkoztak Magyarország sorsáról. Széchenyi jobban szeretett volna angol vagy amerikai lenni, de úgy érezte nem szabad elfutnia származása elől. 1821-re eljut addig, hogy  tudatosan akarja szolgálni az ország fejlődését, de nem ismeri ennek eszközeit. Arisztokrata neveltetése révén elutasította a köznemesség rendi szemléletét, nemesi nacionalizmusát, de osztálya felvirágoztatását az egész nép jólétre emelésével képzelte el.
1825-27 országgyűlés Pozsonyban.
Hatalmas csalódást okozott számára, mert ő a messzebbre látó birtokosokkal és az értelmiségiekkel a kiutat a feudális viszonyok megreformálásában kereste, de a rendek a saját sérelmeikkel foglalkoztak, és legfőbb törekvésük a nemesi alkotmány körülbástyázása volt. Ezen az országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlja fel a MTA megalapítására. A bécsi bankáraitól akar hitelt kérni, de nem kap, mert nincs fedezete. A Werbőczy féle hármaskönyv kimondja, hogy földdel csak nemes rendelkezhet, így a bank akkor sem veheti el, ha nem tud fizetni.
1830 ennek hatására születik meg első műve a Hitel.
Ebben korábbi gondolatait egy összefüggő reformprogramba foglalta.
Jobbágykérdés
Széchenyi emberszeretetből és gazdasági megfontolásból is ellenezte a robotoltató, jobbágynyúzó gazdálkodást. A mezőgazdaság kapitalista átalakítására azonban hitelre lett volna szükség. Meg akarta szüntetni a robotot a jobbágy egyéb feudális kötöttségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat ne érje kár. Programjában tehát benne rejlett a jobbágyfelszabadítás, de lassan, a fejlődéssel együtt vélte megvalósítani.
Hitelélet
-     Magyarországon nincs bankhálózat, pénzt csak alapítványoktól, az egyháztól vagy magánszemélyektől lehetett kölcsönözni.
-     A kamat egyre magasabb a század folyamán (4-6%). Pénzhiány van Magyarországon.
-     A kölcsönök rövid időre szólnak (3-6 hónap), így nincs lehetőség hosszútávú vállalkozásokra.
A mű alapgondolata az, hogy az ország sokkal szegényebb, mint amit a természeti adottságok vagy az emberi képességek indokolnának.
Alapvető cél
-     az ősiség eltörlése
-     a polgári földviszonyok megteremtése ( meg kell szüntetni, hogy csak a nemeseknek lehessen földje)
Felismeri, hogy a nemesi adómentesség az ország kárára van. Felveti a kilenced és a céhek eltörlését. Ezeket a lépéseket lassú átalakuláson  át képzeli el. Látja, hogy az államszervezetet is át kell alakítani. Kifejti a hazaszeretet jelentőségét, a nemzeti nyelv, kultúra ápolását.
A Hitel nagyon jó időben született, mert hatására a politikai közvélemény felpezsdült. Azonban már ekkor megmutatkozott Széchenyi elképzeléseinek ellentmondásossága. Szenvedélyesen ostorozta az arisztokráciát, a vezető szerepet mégis saját osztályának szánta. Igyekezett rávenni őket, hogy önként tegyék meg amit máshol forradalmak értek el. Legjobban mégis az arisztokrácia támadta Széchenyit a köznemességgel szemben, akik magukévá tették rendszerét.
-     Hírlapot akar alapítani Pesten, hogy kifejthesse gondolatait.
-     Kaszinót, lóversenypályát, hogy a nemességet egy helyen fogja össze.
-     Folyószabályozási tervei vannak.
-     Készül az új országgyűlésre.
-     Az akadémia ügyeivel is foglalkozik.
1831 Dessewffy József ír egy válaszművet: A Hitel című munka taglalatja.
Ez egy konzervatív reformprogram összefoglalása.
-     a jobbágy-földesúri viszonyt magánjognak tekinti
-     felsorolja a nemesi sérelmeket
-     Széchenyivel szemben azt mondja, hogy nem a kiművelt emberek fontosak az ország számára, hanem a földbirtokos nemesség
Javaslatai a fennálló rendszert konzerválták.
Erre Széchenyi újabb művel válaszol: A világ.
Szemügyre veszi Dessewffy gondolatait, és rendre meg is cáfolja őket. Megfogalmazza az érdekegyeztetés gondolatát. A társadalmi osztályok közötti kompromisszum jelentené a további fejlődést. Széchenyi szerint ezek a reformok megvalósíthatóak. 1831-ben Zemplénben a kolerajárvány idején parasztfelkelés tört ki, mert a fertőtlenítőszerre azt hitték, hogy a nemesek meg akarják mérgezni őket. Ez bebizonyította Széchenyinek, hogy az ellentétek nagyobbak, mint gondolta.
Széchenyi előtt világossá vált, hogy a reformokat gyorsabban és radikálisabban kell végrehajtani. Ezt írja meg harmadik művében a Stádium-ban.
A Stádium 12 pontja:
-     Éljen a hitelrendszer.
-     El kell törölni az ősiség törvényét.
-     Meg kell szüntetni a kincstár jogát, de be kell vezetni az örökösödési illetéket.
-     Mindenki szerezhessen birtokot, ne csak a nemesek.
-     Törvény előtti egyenlőség.
-     Törvényes pártvéd: nem nemesek által választott megyei ügyvéd.
-     Adó a birtokok arányában, a törvényhozás és közigazgatás költségeire. Részleges közteherviselés.
-     Infrastrukturális fejlesztés.
-     A szabad verseny akadályainak elhárítása, monopóliumok, céhek hatósági árszabályozása. Az üzleti élet ne legyen német nyelvű.
-     Polgári nemzetállam kialakítása, ahol a magyar az államnyelv.
-     Helytartó Tanács kormányozzon.
-     Nyilvánosság (törvényhozás és a bírósági tárgyalások nyilvánossága).

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése