2013. január 27., vasárnap

Az Árpád-ház történelme


Az Árpád-ház történelme

I. István


997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király

Intézkedései:

                - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik)
                                               - 1003-ban az erdélyi Gyula is fellázad, őt is leveri István
- 1028-ban Ajtony, a Temesköz ura fellázad. István Csanádot küldi a csatába; Csanád nyer, és sok kincset szereznek.
                - Koronázása: 1000 dec. 25. vagy 1001 jan. 1.
Pápa készíttet egy koronát valaki másnak, de álmában követek jönnek hozzá, azt mondják, nekik jobban kell a korona. Másnap jönnek a követek à odaadja nekik
                - Vármegyeszervezés: először nyugaton, aztán keleten. Pl.: Veszprém-megye 1009-ben
                               A vármegye ¾-e a királyé, a többi a magántulajdon (innen jön a bevétel)
                               Vármegye élén: ispán, várnagy, várkatona, várjobbágy, várnép.
                               Feladata: ellátás és védelem; (esetleg több központi vár)
                - Egyházszervezés:
                               Egyházi kerületek <> vármegyék !!!
                               Először püspökségeket alapít (Pl.: Veszprém 10039
                               Később érsekséget (függetleníteni akarja magát a NRCS-től; Pl.: Esztergomi)
                                               Meg később Kalocsán (Dél), mert nem volt stabil vallás
- Törvényei:
                               Nagyon szigorúak; 2 törvénykönyve van
                Egyház: - minden 10 falu építsen templomot
                               - Vasárnaponként templomba kell járni
                               - Templomban csendben kell maradni
                Védik a magántulajdont, és az árvákat, özvegyeket is
                Fellépnek a pogányság ellen
                - Intelmek:
                               à Imre fiához, hogyan kell uralkodni
Imre meghal (vadászbaleset vagy pogány szervezkedés)
Szent Imre a fiatalság és a tisztaság védőszentje
István létrehozza a Magyar Feudális Monarchiát
1083-ban Istvánt szentté avatják
Veszprém az Árpádkorban: 5 dombra épült: Benedek-hegy, Várhegy, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Látó-hegy
                                               Neve eredete: 1.) Besprin hercegtől 2.) Gizella: „Vesz prém”
Ki legyen az utód?
                3 lehetséges alternatíva:   - Besprin herceg
- Péter Delján (meghal)
- Orseolo Péter

Orseolo Péter

1038-1041-ig uralkodik; olaszokat, németeket támogatja à a nép utálja, elüldözik, ő III. Henrikhez menekül (NRCS)
                1044: Elindulnak Magyarország felé, Ménfőnél csata, nyernek à 1044-1046-ig is uralkodik
                A 3 Vazul-fiút hazahívják (Levente, András, Béla), de Levente meghal
                1046: Vata-féle pogánylázadás; azért van ennyi baj, mert nem pogány módon élnek; az ország keleti részén sokan csatlakoznak hozzá.
András megígéri, hogy szabad vallásgyakorlás lesz, ha a nép megválasztja királlyá. Pétert elüldözik, András lesz a király.

András

                Uralkodásának ideje: 1046-1060
                Uralkodása a német-római császárnak nem tetszik
1051: Vértes-hegységbe küld seregeket III. Henrik, vesztenek
1052: III. Henrik újra támad, most hajóhaddal a Dunán, Pozsonyig hajóznak, de ott Zotmund / Búvár Kund megfúrja a hajókat, elsüllyednekàvesztenek
                1053: Andrásnak fia születik: Salamon, de Béla akar a király lenni (a másik Vazul-fiú) à
                1052: Tiszavárkony: András-Béla találkozik (à várkonyi jelenet (a kardot válassza))
                Béla megkapja a dux (herceg) címet, vele a dukátust (ország területének 1/3-a)
                (időközben III. Henrik majd meghal, utódja: IV. Henrik)
                András az 5 éves Salamont eljegyzi IV. Henrik testvérével (Judit)
                1060 András halála után: Salamon kerül a trónra, de Béla elzavarja (NRCS-be menekül)

Béla

                1060-1063-ig uralkodik
                1061-ben összehív Székesfehérváron egy országgyűlést, a közrendű szabadok jelennek meg.
                Itt kialakul egy új pogánylázadás, amit Vata fia, János vezet.
                Békülni szeretne IV. Henrikkel, de Henrik elutasítja.
                1063: Béla meghal, 3 fia: Géza, László, Lambert Lengyelországba menekülnek.

Salamon

                1063-1074-ig uralkodik
                Nem tesz hűbéresküt; Géza (Béla fia) megkapja a hercegi címet, de később ellenség lesz.
1074: SalamonßàGéza, Mogyoródnál (Salamon német csapatokat hív,  Géza a testvéreire és a morvákra támaszkodik.)
                Géza nyer, Salamon visszahúzódik Pozsony-Sopron vidékére, kiskirály lesz.

Géza

                1074-1077-ig uralkodik
                Őt is elismeri a pápa
Géza öccse, László Bizánchoz fordul

I. László

                1077-1095-ig uralkodik
                1083-ban szentté avatások: István, Gellért
                Szigorú törvényei, 3 törvénykönyve van.
                               - magántulajdon védelme (tyúk értékénél többet lop: akasszák fel)
                               - nemeseket jobban védi
                               - ha egyházi személy lop: mester fenyítse meg
                               - népmozgalmak ellen
                               - hamis bíráskodás ellen
                Híres a hódításairól:          - kunokkal
                                                               - Szlavóniába, Horvátországba vezet hadjáratokat
                Ez nem tetszik Bizáncnak, kunokat küldi ellenük, de László leveri őket.

Könyves Kálmán

                1095-1116-ig uralkodik
Nem őt szánják a trónra, Álmost, a testvérét; Kálmán csúnya volt; Álmos megkapta a hercegséget.
Kálmán a Pápa, Álmos a Császár oldalára áll az invesztitúra- háborúban
                Kálmán a pápa hűbéresének a lányát veszi el
Keresztes hadjárat 1096-ban elér ide, át akarnak haladni, de fosztogatnak, rabolnak, ezért Kálmán határozottan leveri őket.

Törvényei: kevésbé szigorúak, hasonlók Lászlóéhoz
                - fellép a pogányság ellen
                - nincsenek strigák (boszorkányok)
Nádor címet ő alapítja meg; a király távollétében ő bíráskodik.
Külpolitika:          - Hódít: Horvát területek (D) à sikerül
                                               ÉK à Halics (àkudarc)

III. István

                1162-1172-ig uralkodik
                Alkut köt Bizánccal (Mánuellel) hogy István öccsét, Bélát megházasítják Mánuel lányával.
                De: Bélát hazaküldik, és Mánuel megpróbálja meghódítani Magyarországot
Mánuel meghal; Béla örököl

III. Béla

Uralkodása alatt (1172-1196) Magyarország fejlődik, visszafoglalja Horvátországot, Dalmáciát és Szlavóniát
                Behívja a cisztercita-rendet Magyarországra (àZirc, Bélapátfalva)
                Jó kapcsolatokat alakít ki Bizánccal
Új adót szed: regálé (királyi felségjogon)
Megszervezi a kancelláriát (okmányok kiadása a feladata)

II. András

                1205-1235-ig uralkodik
                Birtokadományok miatt kevés a föld (a birtokot ajándékba adják, és ez örökölhető)
                à Lesz olyan vármegye, ahol nincs királyi földbirtok
                „Az adományozás mértéke éppen az, hogy nincs mértéke”
                Felsége: Gertrúd merániai származású
                Mivel András sokat hódít, idegenek irányítják az országot à anarchikus állapot, lázadások:
                               - Főnemesek:       - akik kimaradtak a birtokadományozásokból
                                                               - akik nem töltenek be tisztséget
                               - Szerviensek:      - a király bíráskodik felettük
                                                               - tartoznak katonai szolgálattal
                                                               - Adományozások miatt a irály és a szerviens közé egy főnemes kerül
                               - Várjobbágy, várkatona, várnép: Ugyanezek miatt
                               - Egyház:              - mert a király eladja a sókereskedelem jogát az egyháznak, mert ez neki bevételt jelent (àkiesett földadók)
                Gertrúdot megölik
                Szerviensek + Várjobbágyok szervezkednek à 1222. Aranybulla
                Pontjai: - Szerviensekre:   - Bírájuk a király                                - Szabadon végrendelkezhet
                                                               - Nem kell adót fizetniük  - Csak az országon belül kell katonáskodni
                               - Egyházra:          - Sókereskedelem joga az egyházé
                                                               - A tizedet nem szabad pénzben szedni
                               - Idegenek ellen:  - Nem viselhetnek hivatalt, csak ha ezt a főnemesek elfogadják
                               - Egyéb:                - Nem szabad nagy területeket adományozni
                                                               - 4 emberen kívül 2 hivatalt senki sem viselhet (király, királyné, nádor, bán)
- Ellenállási záradék: ha a király ezeket nem tartja be, akkor a nemesek felléphetnek ellene
                               Összesen: 31 cikkely
                Aranybulla megújítása 1231-ben:
                               - Az egyház szedheti pénzben a tizedet
                               - Ellenállási záradék: ellenállhatnak, de csak az esztergomi érsek vezetésével (király embere)
                Legátus érkezik Magyarországra: elcsitítják a viszályt a király és az érsek között
                1233: beregi egyezmény
1232-ben elindul egy szervezkedés: nemesi vármegyéket akarnak, mert van olyan vármegye, ahol nincs királyi földbirtok.
                               Első ilyen: Zala megye (volt Kolon m.); 1234: Kehidai oklevél

IV. Béla

                Politikája apjáéval ellentétes

Tatárjárás előtt:

                Visszaszerzi apja által eladományozott földbirtokokat à felháborodás
                Fura törvények: - Király előtt nem szabad leülni
                                               - Ha a királlyal akar tárgyalni, kérvényt kell benyújtani
                Megnöveli a királyi bíráskodás szerepét, ez viszont sokaknak nem tetszik.
Julianus barát (4 emberrel) elindul felkutatni a magyarok őseit, megtalálja őket a Volga-folyó mentén, elindul hazafelé, 1237-ben érkezik meg
Mégegyszer elindul, de most nagyobb kísérettel, de ott csak romokat talál, szalad haza, hogy jönnek a tatárok!
Béla felszólítja a:               - nemeseket (nem támogatják)
                               - pápát (ßàpogányok) (IX. Gergely)
                               - szomszéd osztrák őrgrófot (II. Frigyes)      
                               - NRCS-t (ezt is II. Frigyesnek hívják)                          Csak ígéretben segítenek

Tatárjárás:

Előttük: a tatárok bebocsátást kérnek Bélától Kötöny vezetésével, mert ketten esetleg fel tudják venni a harcot a tatárokkal; Béla beengedi őket a Duna-Tisza közére, viszont Kötönyt Budára hívatja.
A nemesek felháborodnak, hogy a kunok lelegeltetik a füvet a marháikkal, ezért megölik Kötönyt.
à A kunok végigpusztítják a Duna-Tisza közét
A tatárok 3 irányból támadnak:     - Lengyelo. felől (Orda vezetésével)
                                                                              - A főcsapat a Vereckei-hágón át (Batu kán vezetésével)
                                                                              - Keletről (Kadan kán)
1241-ben lépik át a határt, 1242-ben már végeznek is
Csata: 1241 április közepe: Muhi; Tatár fősereg (Batu) ßà magyarok (IV. Béla + öccse (Kálmán))
Tatárok: színlelt támadás, tatárok visszavonulnak; A magyarok örültek, leitták magukat, elaludtak
Az éj közepén jönnek a tatárok: lemészárolják a magyar fősereget, nyernek a tatárok
Osztrák herceg csapatai ejtenek egy pár foglyot, hazamegy, mondván ő már segített.
IV. Béla II. Frigyesnél kér menedéket: Frigyes túszul ejti Bélát, és csak akkor engedi el, ha ad neki területeket Magyarországból; megkapja őket, Bélát elengedi
Béla most délre megy à horvátországi Trau szigetére, ide nem jönnek át a tatárok
Itt tesz egy fogadalmat: Ha fia születik, papnak adja, ha lánya, apáca lesz belőle.
Tatárok hírt kapnak, hogy meghalt Ödögej kán à hazamennek
20%-os népességcsökkenés; Rogerius azt írja: Magyarország megszűnt létezni
Béla hazamegy Budára (lánya született: Veszprémben hagyja, később a Margit-szigetre megy)
Később Béla férjhez akarja adni (diplomácia) à nem sikerül
A lány vezeklő (mazochista), 18 évesen meghal, később szentté avatják

Tatárjárás után:

Levonja a tanulságot:       - Birtokokat ad, de minden nemes, akinek birtoka van, kővárakat és városok köré falakat kell, hogy építsen.
                A palánkvárakat kővárakra cseréli
                Telepeseket hív nyugatról (hospes):              - alánok (jászok) Duna-Tisza-köze É-i részére
                                                                                              - kunok Alföld DK-i részére
                                                                                              - úzok K-re
                                                                                              - besenyők
                Ezek a népek beleolvadnak a magyarságba, pár év múlva magyarnak vallják magukat.
Sok települést városi rangra emel
Jó külkapcsolatokat létesít (Lengyelekkel, Halicsiekkel)
II. Frigyestől visszaveszi a kizsarolt területeket (Stájerország egy részét is)
A népesség nagy része kivonul a mocsarakból
IV. Bélát a II. Honalapítónak is nevezik
Fia: (V.) István hercegséget kap Stájerországban
Mivel II. Frigyes meghal: Béla meg akarja szerezni az osztrák területeket, de ez a cseh Premysl családnak is kell, úgyhogy I. Ottokár megszerzi ezeket a területeket, Bécs a cseheké lesz.
1265 csata Isaszegnél: IV. Béla ßà V. István; István cseh segítséggel nyer, ezért Béla kénytelen István kinevezni Magyarország ifjabb királyává
1267: Béla törvényt hoz Istvánnal együtt: Aranybullát megújítják:
Augusztus 20-án (Szt. István) napján Székesfehérváron ún. törvénylátó napokat tartottak, ahová vármegyénként 2-2 ember volt hivatalos.

V. István

1270-1272-ig uralkodik; 1272-ben Dalmáciába utazik: tárgyal az Anjou-családdal: Ha Istvánnak gyereke születik, akkor az Anjou-házba fogják beházasítani.

IV. László

                Másnéven Kun László, 1272-től 1290-ig uralkodik, inkább csak külpolitikailag fontos
                1278-ban Habsburg Rudolf segítséget kér Ausztria megszerzésére (Morvamező)
                A kunok nagy támogatója lesz
Pápai legátus érkezik Magyarországra, hogy elcsitítsa a sok főnemes – szinte már kiskirály – belső hatalmi harcát. Legátus feladata: a király hatalmának visszaállítása
1282-ben László rájön, hogy a kunok nem akarnak letelepedni à csata
1282 László ßà kunok;  László nyer, a kunok kimennek az országból. (Hód-tavi csata)
1290-ben a kunok ölik meg Lászlót

III. András

                1290-1301; ő II. András unokája
Törvényes származását kétségbe vonják (lehet, hogy Dénes Nádor a papa) à András úgy táncol, ahogy a kiskirályok fütyülnek
1298-ban kiad egy törvényt: Ha a jobbágy kifizette a földesúrnak minden járandóságukat, szabadon elmehetnek.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése