2013. január 27., vasárnap

A Rákóczi-szabadságharc előzményei és menete


A Rákóczi-szabadságharc előzményei és menete

            A Habsburg intézkedéseket széleskörű elégedetlenségi hullám követte. Az Újszerzeményi Bizottság miatt szűkül a nemesi alkotmány, a végvári katonák állástalanok maradnak, és növekednek a jobbágyterhek is. A pórnép 1697-ben felkelést indít hegyalján. Vezetői: Kis Albert, Tokaji Ferenc és Szalontai György. A felkelés szervezetlen, szinte azonnal leverik. Következtetés: kell egy rátermett vezető, itt merül fel II.Rákóczi Ferenc neve.
            1676-ban születik, és 1735-ben hal meg, Bécsben nevelkedik, Kolonich Lipótnál. Császárhű és katolikus, majd Csehországba kerül, jezsuiták tanítják, 1694-ben a rajnai hadszíntéren módja van megismerni a legmodernebb haditechnikát, majd Itáliában államszervezeti tanokat tanít. Feleségül veszi Hessen hercegnőt, aki a francia királyi család rokona, ezáltal szembefordul a Habsburgokkal.
            1697-ben Rákóczit felkérik, hogy legyen a felkelés vezetője, de ő nem fogadja el, Bécsbe menekül, de Ung vármegye főispánja, Bercsényi nagy hatást gyakorol rá. Felveszik a kapcsolatot a Napkirállyal, Rákóczi Habsburgellenessé válik. A Napkirályhoz intézett levelek Bécsen mennek keresztül, a levélfutár áruló, és minden egyes levelet megmutat az udvarnak, következésképpen 1701-ben letartóztatják Rákóczit, és Bécsújhelyre viszik, Bercsényi el tud menekülni. Lehmann Gottfried szökteti meg Rákóczit, minek utána ő Brezán várába menekül.
            1701-től kitör a spanyol örökösödési háború a franciák és a Habsburgok között, meghal IV.Károly utolsó spanyol király. Franciaország oldalán áll Bajorország, és harcolnak a Habsburgok, Anglia és Hollandia ellen. Elkezdődik a néptoborzás erre a háborúra, akik magyar hadakat toboroznak: Kis Albert és Esze Tamás, akik valójában ismét egy szabadságharcon törik fejüket, hiszen a Habsburg hadak az örökösödési háborúval vannak elfoglalva. 1703-ban felkeresik Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére, aki az érveket hallván eleget tesz eme kérésnek. 1703. Május hatodikán kiadja a Brezádi kiáltványt, melyben hadba szólít minden „nemest és nemtelent”, tehát hadba szólít minden magyart.  Híres zászlaján következő felirat volt olvasható: Cum Deo pro patria et liberate. Az első ütközetre 1703 júniusában kerül sor Dolhánál, ahol Károly Sándor megveri a kuruc sereget. Bercsényi csatlakozik ekkor 6 századnyi zsoldossal, amelyet francia pénzen tart fenn ill. szervez.
            Rákóczi a következő határozatokat hozza:  
-          Arra a nemesre, aki nem csatlakozik a szabadságharchoz, halál.
-          A nemesi kastélyok fosztogatóira halál (Kis Albertet ki is végzik)
-          1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet kapnak
-          Megtiltja, a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre adását
-          Hadiszabályzatot ad ki
A felkelés oldalára áll Károly Sándor, Vak Bottyán, Bocskai László, Forgács Simon. Sikerül elfoglalni a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket, Erdélyt, és egészen Bécsig mennek, de Károly Sándor dunántúli hadjárata sikertelen. Felcsillan a remény, hogy a hadak egyesüljenek a bajor és a francia hadakkal, de sajnos 1704 augusztusában a szabadságharc katonai sorsa eldől, ugyanis a Habsburg hadak Höchstädtnél megverik a franciákat. A Napkirály továbbra is támogatja Rákóczit.
            Rádai Pál kiad egy kiáltványt, melynek címe: Recrudescunt Ezen mű híres mondata: „Ismét felszakadtanak az híres magyar nemzet sebei”. Ebben leírja a szabadságharc okait. Ez a ű egész Európához szól. Ő alapítja az első magyar újságot: Mercurius Hungaricus
            1704-ben Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják. 1705-ben kerül sor a Szécsenyi országgyűlésre, melyen megszületik az ország új államformája. Rendi konföderáció. A minta Lengyelország, Rákóczit vezérlő-fejedelemmé választják, teljhatalma lesz a külügyekben, a hadügyekben és a pénzügyekben, továbbá – bár korlátozottan ­– beleszólhat vallási ügyekbe és a törvényhozásba is. Létrejön a szenátus, 24 tagú: 9 főnemes, 3 főpap és 12 köznemes. Elnöke Bercsényi. Létrejön a besztercebányai gazdasági tanács.
            A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor. Rákóczi rézpénzt veret (libertas), 2 millió darabot. A hadsereg maximális létszáma 70.000 fő, ez az utolsó másfél évre 30.000 főre esik vissza, magja a külföldi zsoldosok, kurucok és a végvári katonák, a tömeget pedig a parasztok adják. Fegyvernem: a hadak többsége lovasság, a gyalogság a talpasok, és kis számú idegen tüzérség.
            Károly Sándor 1705-ben kénytelen feladni a Dunántúlt, Erdély elvész, de a Habsburgok hadátcsoportosítása miatt Vak Bottyán mégis megszerzi a Dunántúlt, a két legnagyobb győzelem 1705-ben Szentgotthárdnál és 1706-ban Győrvárnál. 1706-ban visszafoglalják Erdélyt is, 1707 elejére az ország legnagyobb rész a kurucoké.
            1707 – ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztása. Bercsényi híres mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk” A magyar trónt betöltetlennek nyilvánítják, jelezvén, hogy külföldi uralkodót várnak katonai segítséggel. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet kérik fel erre a posztra, aki visszautasítja.
            A francia király a trónfosztás ellenére nem köt szövetséget a kurucokkal. A szabadságharc anyagi háttere apad, a francia király sem támogatja már őket úgy. Az ónodi országgyűlés után minden jel arra mutatott, hogy a szabadságharc hanyatlik. Rákóczi rézpénze elértéktelenedik. Hatalmas probléma, hogy pestisjárvány üti fel a fejét. A nemesség a jobbágyokat visszarendeli a földekre, és a közteherviselés sem valósul meg. 1708-ban trencsénnél a kuruc hadak óriási vereséget szenvednek, egész ezredek szóródnak szét. Az 1708. évi sárospataki országgyűlés már késve hozott törvényt a jobbágykatonaság megtartására. Kimondták, hogy azok a jobbágyok, akik részt vesznek a harcban, örök szabadságot kapnak, és a hajdúvárosok mintájára felépített településekben lakhatnak.
            A hanyatlást nem lehetett megállítani. A kurucok visszavonultak a Tisza keleti felére. Rákóczinak egy reménye maradt: 1707-ben szövetséget köt nagy Péter cárral. Miközben a fejedelem Lengyelországba utazik, felhatalmazza Károly Sándort, hogy időhúzó tárgyalásokat folytasson a Habsburgokkal, csakhogy ő nem színleli a tárgyalást, I.Józseffel tárgyal, aki az örökösödési háború érdekében hajlandó megegyezni a magyar rendekkel. Pálffy Jánost nevezi ki a Rákóczi-féle hadsereg elpusztítására induló hadosztály élére. Pálffy nem törekszik a teljes megsemmisítésre, és az általa elfoglalt területeken visszaadja a birtokait a nemességnek.
            Rákóczi akarata ellenére Károly és Pálffy 1771 áprilisában aláírják a szatmári békét, erre egy nappal a kurucok a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A béke büntetlenséget ígér a felkelőknek, és helyreállítja a nemesi jogokat, és visszaadja a nemesek földbirtokait, ha azok császárhűségüket esküvel bizonyítják, biztosította a vallásszabadságot. Helyreállt a rend Magyarországon.
            Rákóczi visszakaphatta volna birtokait, csak az erdélyi fejedelmi címről kellett volna lemondania, de nem élt a lehetőséggel, és nem is tért vissza Magyarországra, tartott attól, hogy a Habsburgok nem tartják majd be a békét, elmond vagyonáról, és szűk kíséretével száműzetésbe vonult. Franciaországba ment, ahol rajongással fogadták, de hatalmasat csalódott a francia politikában, mert az örökösödési háborút lezáró békeszerződésben szóba sem kerül Magyarország szabadsága. 1717-ben a török hívja Rákóczit a Habsburgok ellen, de a két hatalom igen hamar kibékül egymással, a fejedelem törökországi tartózkodása a szultán számára kellemetlen volt. A fejedelem Rodostóban telepszik le, itt hal meg 1735-ben, hamvait 1906-ban hozzák Magyarországra, és temetik el Kassán anyja, Zrínyi Ilona hamvaival együtt.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése