2013. január 30., szerda

A magyar nép őstörténete


A magyar nép őstörténete és vándorlása


A magyar nép eredetéről máig eltérő vélemények vannak. Őstörténetünk forráshiányos, az első évezredekről nincs írásos följegyzés, csak a I. évezred végéről vannak bizánci és arab feljegyzések. A nyelvi és tárgyi emlékek azonosítása is nehézkes, mivel a pusztai népek keveredtek egymással és nagyon sok hasonlóság van köztük. A leginkább elfogadott nézet szerint származásunkat tekintve finnugorok vagyunk, de nagyon sok elemet a török néptől örököltünk.

A magyarok vándorlásának nyolc állomása van:

1. A Kr.e. 4. évezredben az Ural és az Ob folyó közti területeken éltek több hasonló népcsoporttal egy hatalmas közösséget alkotva. Pattintott kő eszközöket használtak és zsákmányoló életmódot folytattak. Ennek a korszaknak a végén a velük együtt élő szamojédok észak felé indulnak, és így a finnugorokkal maradunk.
2. A Kr.e. 3. évezredben kiválnak a finnek, akik nyugat felé vonulnak. Ekkor már a csiszolt kő eszközök használata a jellemző.
3. Kr.e. 2000-1000 között már csak az ugor népek élnek együtt, vagyis a magyarok, a vogulok, és az osztjákok. Egy kisebbfajta felmelegedés következik be, ezért kezd elterjedni az állattenyésztés, az iráni népek hatására pedig réz- és bronzművességgel is kezdenek foglalkozni. Az első évezred táján a vogulok és az osztjákok kiválnak, és északra mennek.
4. Kr.e. 1000-500 között megindul a tényleges magyar nép kialakulása és önállósulása. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Belekerülnek a népvándorlás áradatába, amelynek résztvevői például a hunok, az avarok, a bolgár-törökök, és a kozákok. Ők mind nyugat felé indulnak.
5. Kr.e. 500-Kr.u. 500 között a magyarok is elindulnak és átjutnak az Urálon, a mai Baskíriába. Ezt a területet nevezzük Magna Hungáriának. Itt az onugorokkal élünk együtt. De sok mindent átveszünk az alánoktól, a jászoktól, az úzoktól és a besenyőktől.
6. A Kr.u. 8. század végén a keletről támadó törzsek hatására dél-nyugatra vándorolunk, majd bebocsátást nyerünk a Kazár Birodalomba. Ezt az új területet Levédiának nevezzük (Don-Dnyeper között). Őseink ekkor leginkább szőlő és bortermeléssel foglalkoznak. Vallásuk természet vallás volt és kialakult Hunor és Magyar mondája. Átvesszük a kettős fejedelemséget, ami abban áll, hogy két vezető irányítja a népet, a kende és a gyula, ez előbb a vallási, utóbbi a katonai vezető. A fősámán a horka. A további népmozgások nyugatra kényszerítik a magyarságot.
7. 830 körül Etelközbe érkezünk. Itt kovácsolódnak össze a magyar törzsek, itt kötik meg a vérszerződést. Bár a terület kitűnő legelővel látta el őseinket, rendszeres portyákat indítottak a Kárpát-medencébe. Ebben az időszakban fejedelmük Álmos, majd az ő fia, Árpád.
Itt folyamatos kalandozásokat folytatnak. Beleavatkoznak más népek küzdelmeibe is, mert többször is segítségüket kérik, mint például a frankok és az avarok (Szvatopluk). Egyik portyájuk alatt hátba támadják az otthon maradtakat és ezzel tovább vándorlásra kényszerül a magyar nép. Így érkeznek meg majd a Kárpát-medencében.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése