google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 30., szerda

A második világháború utáni békeszerződések


A második világháború utáni békerendezés

I. A háború lezárása

1. A jaltai elvek megvalósulása

-     1945. febr. 4.: jaltai konferencia megnyitása → USA, Szovjetunió, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” → nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását
egyezmény megvalósulása:
-     4 nagyhatalom megszállja Németországot kapituláció után
-     megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása
-     Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása → 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik
-     1945. jún 26.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya
-     főbb pontjai:
- konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése
- nemzetek egyenjogúsága
- béke fenntartásának célja
- az emberi jogok tiszteletben tartása
- faji megkülönböztetés elvetése
 - együttműködés a globális problémák megoldásában

2. Az ENSZ felépítése

-     Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog)
-     Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Franciaország., Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína
-     1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást
-     Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága)
-     Gyámsági Tanács
-     Gazdasági és Szociális Tanács
-     Titkárság, élén az ENSZ főtitkára
Főbb szakosodott szervezetei:
-     FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
-     UNESCO – Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet
-     WHO – Egészségügyi Világszervezet
-     Világbank
-     Nemzetközi Valutaalap
-     GATT – Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény

3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása

-     Szovjetunió katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) → szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. pártok hatalomra segítése) → jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg
-     Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No. romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul  világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA

4. Békeszerződések

-     1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül
-     1947. febr. 10.: békeszerződést Párizsban aláírja Magyarország, Finnország., Bulgária, Románia, Olaszország – jóvátételt kell fizetniük
- Magyarország trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül
- Szovjetunió 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, Kelet-Poroszországot
- Olaszország elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik
- Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé
- Trieszt Olaszországé
- Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de Szovjetuniónak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát
-  Csehszlovákiától Szovjetunióhoz csatolják Kárpátalját
- békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek
-  nem születik békeszerződés Németországgal, Japánnal

II. A világháborús koalíció felbomlása

1. Vasfüggöny

-     világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak
-     Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése
-     USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése
-     1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde ® világ kettészakadásának első jele

2. A Truman-elv

-     Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat
-     Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen fellépő államokat

3. A német kérdés

-     sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása
-     Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna→ Trizónia
-     megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki
-     1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg
-     1948. jún.: Ny-i zónában pénzreform
-     Szu tiltakozik a reform ellen → Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át
-     1949. máj. 23.: Trizónia → Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások)
-     1949. okt. 7.: szovjet zóna → Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra)

4. A Marshall-terv

-     George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön)
-     cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése
-     Szovjetunió megtiltja az általa elfoglalt országoknak a  pénz elfogadását → Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert
-     Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek nyugat-európai (francia, olasz) kormányokból

III. A két világrend megszilárdulása

1. A nyugati világ integrációja

-     Marshall-terv, Truman-elv → Ny-Európában erős USA-befolyás
-     1947.: Anglia-Fro.: kölcsönös segítségnyújtási szerződés
-     1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro., Benelux)
-     1948. ápr.: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet). tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada Célja:  – segélyek elosztása – gazdasági folyamatok tervezése – vámszabályzók közös megállapítása
-     1949. ápr. 4.: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését

2. Szovjet uralom a megszállt országokban

-     Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása
-     marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak. Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges

3. Diktatúra kiépítésének lépései

1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja

2. Ideiglenes hatalom létrehozása

-     kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium)
-     reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási)

3. egypártrendszer megteremtése

-     polgári pártok kiszorítása a hatalomból
-     erőszakszervezetek létrehozása

4. államosítások

-     magántulajdon megszüntetése
-     korábbi vezetők leváltása
-     kultúra államosítása, uniformizálása

5. „sztálinizmus” átvétele

-     iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése
-     mezőgazdaság kollektivizálása
-     ideológiai, fizikai terror
-     kísérlet a vallástalanításra

4. Integráció a keleti blokkban

-     1947. szept.: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) → nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől – tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak – Marshall-terv elutasítása – harc az imperializmus ellen – készül az újabb háborúra
-     Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól → elítélik Jugoszláviát
-     1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények
-     1949. jan.: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) → Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik

IV. A szovjet érdekszféra országai

1. Háborús készülődés a Szu-ban

-     Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel
-     világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése
-     újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja
-     Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá
-     háborús hisztéria →nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba)
-     hidegháború → ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny
-     milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok

2. Lengyelország

-     vh. befejezésekor 2 kormány:
–  Ny-i hatalmak 1939 őszén megalakult emigráns kormányt ismerik el
-  1945. jan. 1-jén Szu saját embereiből létrehozza  az ún. lublini kormányt
-     egész Lengyelország szovjet megszállás alatt → Moszkván múlik minden
-     megoldás: 2 kormányból 1 →komm. kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza Ny-i demokratikus kormányt
-     Mikolajczyk min. eln. vállalja együttműködést →Ny elfordul tőle
-     népszavazás → komm. győzelem
-     demokratikus pártok felaprózódnak, kettészakadna
-     1947. jan. választás: körzetek ötödében nem indulhatnak parasztpárt jelöltjei → kommunisták által létrehozott Demokratikus Blokk győz; parlament elfogadja proletárdiktatúrát megalapozó alkotmányt
-     1947. okt.: Mikolajczyknak menekülnie kell
-     1948.: komm. pártjukba olvasztják szocdemeket → Lengyel Egyesült Munkáspárt → proletárdiktatúra

3. Jugoszlávia

-     háború végén 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (vez. Tito)
-     vh-ban darabokra szakadt délszláv területeken harcok: No + szövetségesei ellen; egymást is ölik szerbek, horvátok, bosnyákok
-     partizánmozgalmak → Jugoszlávia felszabadítja önmagát; mire a szovjetek odaérnek, már csak É-i területek kérdésesek
-     hatalom egyedüli birtokosa: komm. partizánmozgalom → nem hajlandó segíteni abban, hogy elsőként jugoszláv partizánok vonuljanak be fővárosba
-     szovjetek ellenzik proletárdiktatúrát → javaslatukra Tito koalícióra lép londoni jugo. kormány politikusaival (1945. márc.)
-     1945. nov. választás: Jugoszláv Népfront (komm.) 90% → 1pártrendszer
-     komm. párt szovjet segítség nélkül, választáson szerzi meg kizárólagos hatalmat
-     Tito: Ny-ellenes politika. túl nagy önállóságot enged meg magának → Sztálin nehezményezi
-     Tito elfogadja Marshall-segélyt

4. Csehszlovákia

-     győztes országnak számít
-     Benes kormányát elismeri London + Moszkva is → vh. után Benes államfő; koalíciós kormány
-     1946. máj. választások: komm. 38%
-     1947-től polgári politikusok kiszorítása
-     1948. febr.: polgári miniszterek lemondásukkal akarják kikényszeríteni Gottwald (komm. min. eln.) távozását → komm. tüntetések → ellentüntetések → Benes meghátrál; kinevezi kommunisták által összeállított kormányt (vez. Gottwald)
-     1948. máj.: 1párti választás → Nemzeti Front (komm.) 88%
-     komm. magába olvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra

5. Románia

-     1944. aug. átállás → koalíciós kormány
-     1945. jan.: komm. vezetők hazajönnek → tüntetések → egyiken lövöldözés → kommunisták min. elnököt teszik felelőssé; lemondását követelik
-     Vörös Hadsereg elfoglalja román hadsereg főhadiszállását; lefegyverzik fővárosi erőket → Mihály király kommunisták követelésére Grozát nevezi ki min. elnökké (1945. márc.)
-     választást kommunisták elhúzzák 1946 őszéig; véres politikai küzdelem előzi meg
-     1946. ősze választás: Demokratikus Pártok Blokkja (komm) 80% → komm. kiszorítja szövetségeseit hatalomból
-     1947.: király lemondatása
-     1948.: szocdem beolvasztásával Román Munkáspárt (vez. Gheorghiu-Dej); új alkotmány „törvényesíti” proletárdiktatúrát

6. Bulgária

-     1944. szept.: kommunisták Hazafias Frontot juttatják hatalomra
-     komm → demokratikus parasztmozgalom →parasztpártiak, szocdemek kiválnak kormányból, Hazafias Frontból
-     1945. vége: komm. választást rendez→ demokratikus erők nem vesznek részt → 1946 ősze: új választás
-     választás előtt terror, megfélemlítés → Hazafias Front (komm.) 78% → új min. eln.: Dimitrov (komm.)
-     1944.: Petkov (parasztpárt vez.) kivégzése
-     1948.: komm. beolvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése