2013. január 27., vasárnap

Államalapítás


A magyar feudális állam létrehozása
A magyar állam létrehozása nem egy ember nevéhez kötődik. A munkát Géza kezdte meg, de csak fia István tudta befejezni.
Európában erős államok alakultak ki, így egy törzsi keretek közt élő népet nem lenne legyőzniük. Szintén az erős államok miatt már nem lehet kalandozó hadjáratokból megélni.
1.  Törzsek egyesítése (az emiatt törvényszerűen kialakuló polgárháborúk lecsillapítása)
2.  A kereszténység felvétele
3.  Államszervezet kiépítése
4.  Külkapcsolatok kiépítése
Véres körülmények közt zajlanak. Már Géza elkezdte őket egyesíteni, de csak István uralkodása alatt fejeződik be.
Géza felveszi a kereszténységet, de állítólag továbbra is pogányszertartásokra járt.
Fontos kérdés, hogy melyik kereszténységet vegyük fel, a bizáncit vagy a rómait. Végül is Géza a római mellett dönt.
1.  972-Bizánc és a NRCS szövetséget köt. Magyarországnak választania kell, hogy melyik a kisebb rossz.
2.  Bizánc-bolgár háború: Bizánc a térítéssel együtt megszüntette a bolgárok függetlenségét is, mi ezt nem akarjuk.
3.  Ha a bizáncit választja, Géza csak másodikként maradhatott volna fenn a történelemben, hiszen Fajsz már egyszer behívta őket. De Géza és Fajsz nem azonos törzsből származnak, és így a bizánciak Fajsz törzsét fogadták volna el uralkodóknak.
4.  A NRCS közelebb van, így nagyobb veszélyt jelent, mint Bizánc.
1.  972-ben Géza követeket küld I. Ottóhoz, és térítőket kér. De első lépésben csak az előkelők térnek át.
2.  Bencés apátságot alapít Pannonhalmán.
3.  973-Quedlinburgi követjárás. Ez egy német birodalmi gyűlés, amelyre meghívják a kelet európai alakuló államok vezetőit. Géza nem megy el, csak követeket küld, ezzel jelzi, hogy ő nem tesz hűségesküt, megtartjuk a függetlenségünket.
4.  Szent Adalbert: Állítólag ő keresztelte meg Istvánt, de ez nem biztos, mindenesetre járt Magyarországon, ami azért fontos, mert a magyarok nagyon tisztelték.
Békés külpolitikára törekszik.
Az erdélyi gyula lányát, Saroltot veszi feleségül.
Tárgyal
Papokat, térítőket hív be
Hospeseket (=vendégmunkásokat) hív be, hogy átvehessük az európai kultúrát, technikákat. A harcmodor átvételére pedig német lovagok érkeznek.
Házasságok: A lányait külföldi országok vezetőihez adja, Istvánnak pedig Gizellát, a bajor hercegnőt szerzi meg feleségnek.
A belpolitikai helyzet elég stabil, van idő az államszervezet kiépítésére.
Új fejedelmi székhelyet hot létre: Esztergomot. (Korábban Győr és Kalocsa volt.)
Új típusú haderőt alkalmaz, hiszen most a törzsfőket kell legyőznie, akik ismerik az ő taktikáit. Így behívja a német lovagokat, mert az ő harcmodorukkal akar győzni.
2 elv között kell választani:
·         Nyugat-európai minta: primogenitúra, azaz az első szülött fiúé a trón.
·         Régi pogány szokás: szeniorátus, azaz a legidősebb férfi rokoné a trón. Koppány ennek jogán lép fel István ellen.
Az hogy melyiket követik meghatározó, hiszen így eldől, hogy a keresztény vagy a régi magyar szokások maradnak-e életben.
A szeniorátus és a levirátus (=a férfi felesége a testvéré lesz) címén tehát Koppány követeli a trónt
Mivel nem ismerik el a jogait, Koppány lázad. Az övé Somogy megye. Feleségül kéri Saroltot, de ő nemet mond, így elkezdi ostromolni Veszprémet, a fejedelemasszony székhelyét. István ellene indul, Veszprém közelében csapnak össze, István győz.
A győzelemben fontos szerepe volt a német lovagoknak. Így Árpád nemzettségén belül, már István az úr.
Koppányt felnégyelik, mert a kereszténység alapján ez a paráznaság büntetése. Négy olyan vár kapujára tűzik, amik szomszédosak a még be nem hódolt településekkel.

II. Szilvesztertől kér koronát. (Ez később lesz fontos, mert a 11. században azt mondták, ha a császártól kéri, azzal hűségesküt tett volna neki.)
A koronázás pontos időpontját nem tudjuk. Vagy 1000. dec. 25 (Jézus születése, Nagy Károly megkoronázása), vagy 1001. jan. 1 (Új évezred).
A koronával együtt apostoli hatalmat is kapott, így szabad kezet adtak neki a magyar egyház kiépítésére, tehát lesz érsekség, ami azt jelenti, hogy megmarad az ország függetlennek.
Eddig csak az volt az övé, amit Géza elfoglalt és Koppány birtokai. A hatalom kiterjesztése nagyon hosszú folyamat, csak 1028-ban zárul le.
Le kell győzni:
·         Kabarok: Vezetőjük: Aba Sámuel. Itt nem kerül sor összecsapásra, hozzáadja az egyik testvérét.
·         Ajtony: A maros vidék ura. Ez a terület kell Istvánnak, mert itt zajlik az erdélyi bányák só kereskedelme. Ez a magyar király privilégiuma. Ráadásul Ajtonynak bizánci kapcsolatai voltak.
2 érsekséget hoz létre, és 8 püspökséget. A két érsekség különös, hiszen országonként csak egy szokott lenni.
Géza alatt csak a nemesek keresztelkedtek meg, István mindenki számára kötelezővé teszi.
Ezt törvényekkel is alátámasztotta:
·         Kötelező volt templomba járni
·         10 falunként kellett lennie min. 1 templomnak
·         Tizedet kellett fizetni, azaz a termés tizede az egyházé lett.
Az uralkodótól pedig birtokokat és pénzt kaptak. A püspököknek csak a könyvekről és a miseruhákról kellett gondoskodnia.
Az ország patrimoniális, azaz királyi magánbirtokban levő állam. Így az ország földjeinek kb. 80%-a királyi kézben van. A maradék 20% főurak és az egyház kezében volt.
István tehát a 80%-ból vármegyéket szervez. Ez egy lassú folyamat, mindig az éppen elfoglalt területeket szervezi át. Az első Somogy megye volt.
Ezek hasonlóak, mint a frankoknál a grófságok. A vármegye központja egy vár. A megye, az innen irányított terület. A központi vár a megyés ispán székhelye (lehet több vár is, ilyenkor a várispánok közül 1 a megyés ispán).
Az ispán feladatai:
·         Közigazgatás
·         Bírói feladatok
·         Hadsereg irányítása
·         Adószedés (harmada az övé)

Vármegye szervezet:
·         Megyés ispán
·         Várispán (csak ha több vár van a megyében)
·         Várjobbágyság (katonaság tisztjei, előkelők. Harcolnak és dolgoznak)
·         Várnépek (csak dolgoznak)
A vármegyék területén voltak egyházi, magán és királyi magánbirtokok is. A megyés ispán ezeken is ellátta feladatait. A királyi magánbirtokokra azért volt szükség, mert a királyi udvartartásnak nem volt konkrét, állandó központja, így vándorolt.
2 törvénykönyve maradt fenn. (nem az eredetik, csak másolatok). Nem igazán törvények ezek, csak ítélkezési szabályok.
Elv: Azonos bűntetteknél különböző büntetések vannak, attól függően, hogy az elkövető melyik társadalmi csoport tagja. A büntetés arányos a ranggal.
A törvények főleg az egyházzal kapcsolatos és általános törvények. Látszólag szigorúak, de a nyugatiakhoz viszonyítva elég enyhék.
Ezüstpénzt veret. Kétféle lesz uralkodása alatt:
·         Uralkodása kezdetén veret egyfajtát, de ebből csak kevés kerül forgalomba. Ezen a Lancea reges, azaz a király lándzsája felirat volt.
·         Stephanus rex felirattal kerül forgalomba a másik. Ez érték álló volt, így Európa szerte elterjedt.
A király bevételei:
·         Természetben fizetett adó
·         Szabad dénárok: A bevándorlóktól beszedett adó
·         Vámok
·         Sómonopólium
Rétegződés indul meg, de éles választóvonal továbbra is csak a rabszolgák és a szabadok között van, így nincs jelentős vagyoni különbség a szabadok közt. Egy ránk maradt büntetőtörvény ezeket a csoportokat különíti el:
·         Király
·         Ispán
·         Vitéz
·         Vulgáris (népből való ember)
·         Rabszolga
1024-ben Konrád lesz az új császár, aki egy új dinasztia tagja. Támadást indít ellenünk, de visszaverjük őket.
A magyar feleséget hazaküldik, így innentől ellenséges a viszony. Amikor az erdélyi gyulát legyőzi István, ő is a lengyelekhez menekül.
Beavatkozunk a háborúba. Eleinte Bizánc ellen, majd Bizánc szövetségeseként.
Orseolo Ottóhoz, a velencei dózséhoz adja egyik testvérét. Az ő gyermekük lesz Orseolo Péter.
2 gyermeke lesz: Ottó, aki 1 évesen meghalt és Imre herceg, aki 1031-ben halt meg.
Létezett egy törvény, az idoneitás, ami szerint a királynak alkalmasnak kellett lennie az uralkodásra mind fizikailag, mind szellemileg.
Jelöltek:
István legközelebbi férf rokona, de állítólag pogány volt, ezért megvakíttatják, a fülébe ólmot öntenek, így alkalmatlanná tették az uralkodásra. 3 gyermeke András, Béla és Levente Lengyelországba menekülnek.
Őt jelölték ki utódjának. Oka, hogy Nyugat-Európában nevelkedett, így biztos, hogy a keresztény politikát viszi tovább.
István 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése