google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 30., szerda

A náci és a bolsevik ideológia összehasonlítása


A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus egy totalitárius világnézet és mozgalom. Képviselői Németországban 1933. január 30-án Adolf Hitler vezetésével az NSDAP megszerezte a politikai hatalmat és egypárti diktatúrát alakítottak ki, amit az 1938. márciusától bekövetkezett Anschluss után Ausztriára is kiterjesztettek. Tagjai faji és etnikai alapon megkülönböztető társadalmat teremtett. A párt választás útján jutott hatalomra, Hitlert Hindenburg nevezte ki kancellárrá. A párt színe volt a vöröskereszt, szimbólumként a horogkeresztet használták. Hitler nagy építkezéseket hajtott végre Berlinben, létrehozta az ifjúsági szervezeteket, a Jungvolkot és a Hitlerjugendet. Irányítása alatt tartotta a karhatalmi szervezetet, az SS-t és a Titkos Államrendőrséget is a Gestapót.

Az ideológia fontos elemei:

  • szocialisztikus gondolatok: államosítás, munkakörülmények javítása
  • élettér-elmélet („Lebensraumpolitik”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé történő terjeszkedés által)
  • marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
  • a zsidóság és szlávság elleni fajgyűlölet/fajelmélet/ a német/germán/árja felsőbbrendűségből (Übermensch, Untermensch) kiindulva
  • Führerprinzip: a vezetőben való feltétlen hit, személykultusz minden téren, manipuláció, vezérkultusz
  • a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszűntetése
  • szociáldarwinizmus (az emberi társadalomban is a „legalkalmasabb” csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni)
  • eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
  • homofóbia (homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv)
  • a vallásszabadság korlátozása
  • nem teljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i békeszerződésben foglaltaknak mond ellent)
  • Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (Anschluss), Csehország és Lengyelország németek lakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quo- hoz
  • terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat
  • ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené
  • a létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal

Hitler egyeduralma 1945. május 8-án ért véget.

A bolsevik (kommunista) ideológia:

Oroszországban a bolsevikok 1917. november 7-én jutnak hatalomra. A hatalmat Lenin ragadja meg, majd halála után Sztálin lesz a diktatúra vezére, osztályalapon, és a kommunista párthoz való viszony alapon különbözteti meg az embereket. Katonai puccsal jut hatalomra. Felszámolják a többpártrendszert és kiiktatják a politikai ellenfeleket. Jelképük a vörös ötágú csillag és a sarló kalapácssal. Sztálin idejében nagy építkezések zajlanak Moszkvában és Péterváron. Sztálin a fiatalokat is bekebelezi, létrehozza a fiatalok szervezetét. Sztálin irányítja az erőszakszervezetet is az NKVD-t.
Az ideológia fontos elemei:
  • diktatúrát álcázó demokratikus állam létrehozása
  • a hatalom egy kézben összpontosult, a hatalmi ágak megszüntetése
  • Bolsevik hatalom államosította az ipart és a kereskedelmet
  • internacionalizmus – a proletárforradalom bármikor világszinten kitörhet!
  • az állam / kommunista párt beavatkozó szerepe minden szinten: gazdasági, politikai szinten egyaránt; (sőt: a magánéletben is)
  • tervgazdaság
  • vezérkultusz
  • Hadikommunizmus: piac kizárásán alapuló rendszer
  • Lenin: gazdasági irányváltás – NEP
  • Erőszakos iparosítás, kollektivizálás
  • Parasztokat kolhozokba (termelőszövetkezet) és szovhozokba (állami gazdaság) kényszerítették
  • Állami irányítás
  • Szovjet ipar alkalmassá vált egy tömeghadsereg kialakítására
  • Lenin halála után (1924) Sztálin szerezte meg a párt vezetését
  • A rendszer megfélemlítette a társadalmat
  • A rendszert vélt és valós ellenfelei üldözik, bárki lehet a nép ellensége
  • a munkásosztály és a parasztság pozitív megkülönböztetése a régi “uralkodóosztályhoz” képest (de ez csak elméletben!) – a gyakorlatban a rendszer ugyanúgy semmibe vette őket
  • a párttagok előjogokat élveznek (gazdasági, szociális és politikai szinten egyaránt!)
  • Tömeges tisztogatások
  • GULAG táborok
  • Az 1930-as évek végére a pártot is elérik a tisztogatások-koncepciós perek ”az ellenség befurakodott a párt soraiba”
  • A párt, a gazdaság, a hadsereg és az államapparátus minden szintjén tisztogatások
  • Sztálin személyi kultusza
  • A vezér képe, szobrai elárasztották az országot
  • Paraszt nem érdekelt a termelésben, éhínség;  (Ukrajna: kannibalizmus elterjedése)
A bolsevizmus 1991-ben a rendszerváltást követően szűnt meg.
A két ideológia között nincs logikai különbség: a nácizmus faji, a bolsevik (kommunista) ideológia osztály-alapon különbözteti meg az embereket!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése