google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 27., vasárnap

Magyarország három részre szakadása, Erdély létrejötte, jellemzése


Magyarország három részre szakadása, Erdély létrejötte, jellemzése

            1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda király lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz  I .Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront, ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. János a törökhöz fordul segítségért, 1529-ben meg is érkezik a „segítség”, a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad.
            1532-ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé. 1539-ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen. Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a váradi békét. A török ezért támadja Magyarországot, 1541 augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború.
            Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt. 1542-ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is. 1547-ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám.
            1541-ben a török Fráter Györgyöt kitüntette bizalmával, Buda elfoglalása után János fiára, János Zsigmondra, Izabellára, és Fráter Györgyre bízta Erdélyt évi adó fejében, tehát az elkerülte a török megszállást. György eleinte a török elvárások szerint cselekedett, valójában az ország egyesítésére törekedett. Nem tudta eldönteni soha, mikor merre fordul a kocka, ezért hol a Habsburgoknak hol a törököknek tett engedményeket, míg Ferdinánd 1551-ben megöleti. 1556-ban a törökök akaratából újra Izabella kerül a trónra, akit anyja halála miatt János Zsigmond követ a trónon 1559-ben. A török szultán, és Ferdinánd trónutódja,  II. Miksa békét kötnek 1568-ban Drinápolyban, emiatt Erdély is kénytelen volt rendezni kapcsolatait a Habsburgokkal, 1570-ben a speyeri titkos szerződés értelmében Zsigmond lemond a királyi címről Miksa javára és felveszi a fejedelem címet. Az egyezség szerint az Erdélyi területeket Zsigmond fiú utódja örökli, ha ilyen nincs, akkor a terület Miksáé. Zsigmond fiú utód nélkül halt meg 1571-ben, de Erdély és a Partium követeinek országgyűlése nem tartotta be a speyeri szerződést, a terület nem került Habsburg kézre, hanem megválasztották Báthory Istvánt, aki 1571-től 1586-ig birtokolja a fejedelmi címet, keménykezű fejedelem volt, ügyelt arra, hogy Erdély ne kerüljön idegen kézre, gondja volt arra is, hogy ne ingerelje a török Portát, így Erdély szemlátomást gazdagodott. Erdély szokták a „Három nemzet”-nek is nevezni, népei a románok, a magyarok és a szászok.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése