A romantika : Vörösmarty Mihály

A romantika

Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett.

A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.

A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve).

A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.

Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után.

A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.

Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.

Jellemzői:

- eredetiség,

- nemzeti múlt,

- a művész szabadsága,

- különleges élethelyzetek,

- egyedi cselekménybonyolítás,

- érdekfeszítő események,

- fantázia, fantasztikum,

- felfokozott pátosz,

- zeneiség, festőiség,

- töredékesség,

- végletek, túlzások,

- líraiság, lírai(vá vált) műfajok,

- kevert műfajok (verses regény, ballada),

- szimmetrikus szerkezet.

A magyar reformkor és irodalmi élete

A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.

Céljaik:

- nemzeti függetlenség,

- polgári demokrácia,

- jobbágyfelszabadítás,

- gazdasági felpezsdülés,

- kulturális fejlődés.

1825 első magyar reformországgyűlés.

Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.

Pesti/Romantikus Triász:

- Vörösmarty Mihály,

- Bajza József,

- Toldy Ferenc.

Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.

Magyar nyelvű lapok :

- Tudományos Gyűjtemény,

- szépirodalmi melléklete a Koszorú,

- Kritikai Lapok,

- Athenaeum,

- Figyelmező.

Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.

Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.

A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

1800-ban született Puszta-Nyéken, szegény családban.

1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.

Filozófiai tanfolyamot végzett.

Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek.

1822: Görbői joggyakorlat, Habsburg-ellenesség.

1825: Elkezdte írni a Zalán futását.

Feleségül vette Csajághy Laurát.

A 40-es években már kevesebbet írt, követte a Batthyány-kormány politikáját.

1848: Képviselő, a világosi katasztrófa összetörte.

1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt.

Vörösmarty jelentősége:

- legnagyobb romantikus,

- Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,

- nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,

- politikai szerepvállalás,

- egyetemes romantikában is megállja a helyét.

VÖRÖSMARTY EPIKUS MŰVEI ÉS DRÁMÁI:

20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.

Zalán futása (1825)

Első siker. Honfoglalási eposznak szánta, de főleg lírai részletek láncolata lett belőle. Műnemek keveredése (romantikus jellegzetesség).

Eposznak nem nagy műremek, de a kor olvasóközönségének akkor egy dicső múltat hirdető hősi eposz kellett. Vörösmarty magyar mitológiát is teremtett. Megjelenik benne a szerelem.

Bizonyította a nyelvújítás diadalát.

Még két terjedelmesebb epikus mű, melyben a nemzeti múlt egy-egy hősi korszakát mutatja be: Cserhalom (1825), Eger (1827).

A két szomszédvár: ítélet a feudalizmus felett.

A Tündérvölgy (1826) és A délsziget (1826) a tündér-romantika világába vezet.

Csongor és Tünde (1830)

Források:

– Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királtfiról és egy tündér szűz leanyról,

– Shakespeare: Szentivánéji álom,

– Cervantes: Don Quijote,

– népmesei források,

– Goethe: Faust, antik mitológia, Gilgames.

Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:

- mese: történet, szereplők, helyszín,

- dráma: szerkezet, dialógusok,

- filozófia: a három vándor, a sötétség, boldogságkeresés, idealizmus és gyakorlatiasság ().

Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?

A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.

Kalmár: pénz,

Fejedelem: a hatalom boldogítja,

Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.

A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.

A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.

A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).

Szerkezete:

Időszerkezete: 24 óra, mely az emberi élet egészét szimbolizálja.

Körkörös, jellegzetesen szimmetriára épülő romantikus szerkezet.

A szereplők:

Csongor és Tünde: Nem a földön járnak, irreális. Idealizált szerelem.

Balga és Ilma: Sokkal életszerűbb, reálisabb páros. Veszekednek, földi szerelem.

A mű romantikus jellemzői:

- korra jellemző műfaji keveredés.

- téma,

- szimmetrikus szerkezet,

- a népiesség hatása,

- a népmesék hatása (3-as szám, aranyalmafa, bocskor, köpönyeg)

- népies nyelvhasználat,

- végletes jellemek ütköztetése.

HAZA ÉS EMBERISÉG

1830-as, 40-es évek, pesszimizmus némi reménnyel.

Szózat (1836)

Szerkezete: Skót balladaforma, szónoki beszédre emlékeztet.

Témája: Felkiáltás, kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Az egész nemzethez szól, de úgy, hogy az E/2. használatával bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval.

1.-2. vsz.: A tántoríthatatlan hazafiúi hűség követelése a válságos történelmi helyzetben.

3.-5. vsz.: A dicső nemzeti múlt felidézése. Az igazságtalan sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be.

6.-7. vsz.: Jelen. Vörösmarty bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van a népek nagy családjába tartozni.

8.-10. vsz.: Megszólal Vörösmarty jövőbe vetett hite. Teljes bizonyosság afelől, hogy a múlt és jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt.

11.-12. vsz.: Ahhoz, hogy a jobb jövő eljöhessen Vörösmarty feltétlen elszántságra buzdít.

13.-14. vsz.: Az első két versszak megismétlése, keret, DE szórendcsere.

A Guttenberg albumba (1839)

A könyvnyomtatás 400. évfordulójára írta, egy díszkönyv kiadásához.

Epigrammaszerű vers. Egy összetett mondat, az utolsó két sor a főmondat, a fő gondolattal a mellékmondatok után.

Mondanivalója: Gutenberg találmányát csak bizonyos feltételek mellett ünnepelheti a világ.

Utópisztikus elképzelés a világ megjavulásáról. A felvilágosodás gondolatai jelennek meg: örök béke, polgári haladás, együttműködés.

Gondolatok a könyvtárban (1844)

Alkalmi vers, a civilizáció célján gondolkozik az Akadémia könyvtárában.

Filozófiai óda. Emelkedettség, komor, elgondolkodtat.

Szerkezete: 3 kérdés — 3 válasz.

1. "Ment-e a könyvek által a világ elébb?", válasz: Nem.

2. El kell-e égetni a könyveket?, válasz: Nem.

3. "Mi dolgunk a világon?", válasz: Küzdeni.

Vörösmarty az emberiség történetét körforgásszerűen képzelte el: egyszer mindent elölről kell kezdeni.

Az emberek (1846)

Galíciai felkelés. Mo.-n is adva volt a lehetősége. A mű felhívás az érdekegyesítésre.

Lefelé haladó kompozíció.

Országháza (1846)

Még mindig a lengyel tragédia hatása alatt. Érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás. A jobbágyság rossz sorsa a nemesség bűne.

Nincs országgyűlés. Érték és időszembesítő vers.

VÖRÖSMARTY A SZABADSÁGHARC UTÁN

Szimpatizál a szabadságharccal, de ő maga nem vesz olyan tevékenyen részt, mint Petőfi. A világosi fegyverletétel után Szatmár megyében bujkál. 1850-ben visszatér családjához, önként jelentkezik, perbe fogják, de nem merik bántani a nemzet költőjét. Vidéki birtokára vonul vissza, magába forduló lesz.

1850-es évek, teljes pesszimizmus. A szabadságharc veresége a teljes kétségbeesésbe sodorta Vörösmartyt.

Előszó (1850-51 tele)

Az 1845-ben írt Három rege című mű előszava. 49 sor, utalás a szabadságharc leverésének évére.

A világosi katasztrófát kozmikus tragédia víziójává növeszti.

A vers időkerete egyetlen kozmikussá növesztett esztendő.

Tavasz: a reformkor boldog időszaka. MÚLT. Úgy tűnt, hogy megvalósul a vágyott boldog jövő. Felvilágosodás gondolatai, haza és emberiség összefonódása.

Az ősz viharai után a tél (JELEN) kietlensége, dermedtsége következik. A csend az önkényuralmi terror némaságát jelképezi.

Szétválik a természet és társadalom ||-a, a term. újra tavaszra készülődik (JÖVŐ), az emberek számára viszont örök a tél.

A vén cigány (1854, utolsó mű)

Rapszódia. Bordal-keret.

A vén cigány: muzsikájával elfeledteti a bánatot. Egyben az idős költő metaforája is. Megjelenik benne az őrület leírása.

A szenvedés után szükségszerűen valami jobbnak kell következnie. Megjelenik egy jobb kor reménye.

VÖRÖSMARTY SZERELMI LÍRÁJA

Az Etelka-szerelem elsősorban epikus alkotásaiban jelent meg, mindössze egy vers született ebből a témából, a Késő vágy. Nyugodt érzelmekről tanúskodik. Vörösmarty érzései a Laura-szerelem idejében lángolnak fel újra, de szorongást, kétséget, bizonytalanságot is tartalmaznak.

Késő vágy (1839)

Elégia. A jelen gondolataival találkozunk, elmondja, hogy mi múlt el, mi nincs. Nem várnak már rá kalandok és ez ellen semmit sem tehet.

Ábránd (1843)

Anafora és refrén: "Szerelmedért". Ez fogja közre a vallomást, mely teljes odaadást fejez ki. Utal a szerelem rabság jellegére, de ő ezt önként vállalja. Minden a szerelemért történik és a szerelemért mindent megtenne.

A merengőhöz (1843)

43 éves költő, fiatal feleség, féltékenység, még az álmokra is. "Álmodozás az élet megrontója"-mondta a legnagyobb romantikus.

Az élet dolgait kell élvezni, nem az álmokat.