google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 19., szombat

A légkör felmelegedése


A Napból érkező sugárzásmennyiségnek csak egy része éri el a Föld felszínét. 30%-a a légkörből, részben a felhőkről visszaverődik a világűrbe, 15%-a pedig a légkörben elnyelődik. A rövidhullámú ibolyántúli sugarak egy részét az ózon, a hosszúhullámú infravörös sugarak egy részét a vízgőz és a szén-dioxid nyeli el. Az elnyelés hőt termel és felmelegedéssel jár, ez azonban csak kis mértékben melegíti fel a levegőt.
Közvetlen felmelegedés: A légkör anyagai által közvetlenül elnyelt nagyobb sugármennyiség.
A sugarak egy részét a légkör szennyeződései irányukból kitérítik. Ennek köszönhető az égbolt minden pontja felől érkező szórt sugárzás.
A napsugárzásnak kb. fele éri el a Föld felszínét. A felszínre érkező napsugárzás elnyelődve hővé alakul. Ebből a hőből juttat a felszín a levegő legalsó rétegének. A Nap tehát a földfelszín közvetítésével melegíti fel a levegőt (ez magyarázza a felszíntől távolodva a hőmérsékletcsökkenést).
Üvegházhatás: A földfelszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. E sugarak egy része a világűr felé távozik, így a Föld számára veszendőbe megy. A sugárzás legnagyobb részét azonban a levegő vízgőz-, és szén-dioxid tartalma elnyeli (hővé alakítja→ közvetett felmelegedés) és visszasugározza a Föld felé. A légkörnek ez a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét.
A felmelegedés mértékének befolyásoló tényezői:
A napsugarak hajlásszöge: Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszínre. A napsugarak hajlásszöge a gömb alakú Földön az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A napszakok váltakozása is befolyásolja a felmelegedést
A Föld mozgásfolyamatai: A Föld tengely körüli forgásából adódó napszakváltakozás is befolyásolja a felmelegedést. Nappal a Nap felől érkező besugárzás és a felszínről kiinduló kisugárzás is megfigyelhető. Éjszaka azonban csak a kisugárzás folyik. Ha éjjel tiszta az égbolt, a kisugárzott hő nagy része akadálytalanul távozik a földfelszíntől. Derült éjszakákon ezért hűl le nagyon a levegő. Ezenkívül a Nap körüli keringés is befolyásoló tényező.
Domborzat: Módosító szerepet játszik az is, hogy melyik égtáj felé néz a lejtő. Ez a lejtőkitettség. Az észak felé néző lejtőn kisebb, míg a déli lejtőn nagyobb a felmelegedés mértéke.
A felszín anyaga: Másként melegszik fel a szárazföld és másként a tengerek vízfelülete. Az alacsony fajhőjű szárazföld kisebb hőenergia hatására is felmelegszik, a nagy fajhőjű vízfelületek felmelegítéséhez több hőenergia szükséges. A szárazföldeknél az energia csak a felszín felmelegítésére fordítódik, a tengereknél viszont a hő a felső szintben raktározódik el. A tengerek tehát lassabban, a szárazföldek gyorsabban, de nem tartósan melegszenek fel.
A felszín színe: A sötét és világos színnek különböző a fényelnyelő képessége. A sötét felszín jobban, a világos kevésbé nyeli el a fényt.
Növénnyel való borítottság
Szél , Tengeráramlások

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése